Monetarista gazdaságpolitikai célok
A monetáris politika másik lehetősége a kamatszabályozás. Tudjuk, hogy a kereskedelmi bankok betéteket kénytelenek elhelyezni a központi bankban. Ezek biztosítják a bankok egymás közötti fizetéseinek egyszerű lebonyolítását. Ezekért természetesen fizetnek. A jegybanktól felvett kereskedelmi banki hitelek ára a refinanszírozási kamatláb.
A kereskedelmi bankok a refinanszírozási kamatnál magasabb kamatot számolnak fel ügyfeleik hitelezési ügyleteinél. Ha a központi bank megemeli a refinanszírozási kamatlábat, akkor a kereskedelmi bankok ezt rögtön áthárítják az ügyfeleikre. Drágább lesz a hitel, ezért csökken a beruházási kereslet, ami csökkenti az összpiaci kínálatot. A túlkereslet miatt alacsonyabb árszínvonalon áll helyre az egyensúly.
Kamatcsökkentés esetében a kereskedelmi bankok is csökkentik a gazdasági szereplők hiteleinek árát, ez növeli a beruházási keresletet, nő a jövedelem és nő az árszínvonal is.
Pénzmennyiség és fogyasztás kapcsolata
A növekvő pénzmennyiség által nő a beruházási kereslet. Ez egyidejűleg növeli a munkakeresletet is. A növekvő munkakereslet csökkenti a munkanélküliséget, és növeli a háztartás rendelkezésére álló elkölthető jövedelmet is. Ezzel nő a fogyasztási hajlandóság is.
A pénzkínálat és a kamat
Láthatjuk, hogy végső soron mindig a kamatokon keresztül bonyolódik le a szabályozás. Az első esetben először változott a pénzkínálat, de ez hamarosan pénzpiaci egyensúlytalansághoz vezetett, így a kamatlábak változása hozta el az új egyensúlyi helyzetet.
A második esetben közvetlenül a kamatokat változtatta meg a jegybank, ezzel érve el a kívánt hatást.
A két intézkedés ugyan hasonló eredménnyel jár, mégis más helyzetekben használják őket.
Érdemes figyelni az ezzel kapcsolatos híreket, és elgondolkodni, vajon milyen cél vezérli a döntéshozókat az intézkedések meghozatalában.