A kormányzati kiadások és transzferek változtatásának politikai hatásai
A kormányzati vásárlások és a transzferek összhatása közvetlenül a keresletet befolyásolja. Ha a kormányzati vásárlások és a transzferek emelkednek, akkor a makrokereslet emelkedik, ami jótékonyan hat a gazdaságra, növekedésre készteti a kínálatot. Ezt kereslet orientált fiskális politikának nevezzük. Ha a két tényező emelése egyszerre történik, akkor hatásos a keresletre. Igen fontos azonban az az összefüggés, hogy gazdaság szereplői is hasonlóképpen vélekedjenek mindezekről, higgyék el a kormány szándékát és a várható racionális magatartást kövessék. Ehhez politikai bizalom szükséges, ami nem kíséri mindig ezeket az intézkedéseket. (Különösen az ellenzék kérdőjelezi meg az adott kormány intézkedéseit.)
A kiadások ritmusa, hullámzása választási ciklusokhoz is kötődik.
A költségvetési politika hiányosságai
A költségvetési politika hozzájárul a piaci ellentmondások csökkentéséhez, de újabb problémákhoz, ellentmondásokhoz vezet:
• Egyensúlyban lévő költségvetés esetén is a kereslet hamarabb emelkedik, mint a kínálat, tehát a túlkereslet árszínvonal emelkedéshez, inflációhoz vezet. Deficites költségvetés esetén ez még inkább így van.
• Az infláció felerősödése gazdasági bizonytalansághoz, válsághoz vezethet.
• Hosszú távon a költségvetési politika csak akkor eredményez növekedést, ha az állami költekezés a beruházásokat erősíti.
• Az állami tulajdonú üzemek gyakran kevésbé hatékonyak, mint a magánvállalkozások, így hosszabb távon versenyképtelenek, nem a jövőt, hanem a múltat képviselik.
• Általánosan: a költségvetési kiadások hatékonysága gyenge.
• Nem képes az infláció kezelésére, illetve a pénzpolitika felügyeletére.
• A politikai bizalmatlanság alááshatja egy kormány jó gazdaságpolitikáját is.
A költségvetési politika értékelés témakör lezárása
A költségvetési politika hatásmechanizmusa összetett. Kedvező, gazdaságot élénkítő és azt visszafogó hatása egyaránt lehet. Nem lehet olyan intézkedést mondani, javasolni, tenni, aminek a gazdaság egésze szempontjából ne lenne pozitív és negatív hatása egyszerre. Ezeket a hatásokat elemezve lehet egy tendenciájában helyes, eredményes gazdaságpolitikát és ezen belül költségvetési politikát megfogalmazni. Adott cél több alternatívával is megközelíthető. A döntéseket elemzéseken alapulva kell meghozni.
Mivel nem tisztán gazdasági kérdésekről van szó, ezért általában arra is kell törekedni, hogy a társadalom egyetértése, bizalma támogassa a költségvetési politikát.
A kormányzati kiadások és az adók
Államháztartási konszolidált elsődleges kiadás (GDP%) | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 |
Elsõdleges kiadás | 52.7 | 43 | 39.5 | 38.9 |
Bérkiadás | 9.6 | 8.3 | 7.5 | 7.5 |
Dologi kiadás | 9.9 | 8 | 7.3 | 8 |
Orosz haditechnika elszámolása | 0.3 | 0 | 0.2 | 0.6 |
Egyéb kiadás (jutalék, segély külföldnek, kártérítés) | 0.9 | 0.5 | 0.4 | 0.4 |
Folyó transzferek a lakosságnak | 17.9 | 15.5 | 13.6 | 13 |
Fogyasztói árkiegészítés | 2.2 | 2 | 2.1 | 2.1 |
Folyó transzferek a vállalatoknak | 3.2 | 2.3 | 2.1 | 1.8 |
Folyó transzferek a non profit szférának | 0.7 | 0.7 | 1 | 0.6 |
Beruházások és készletfelhalmozás | 6.3 | 3.8 | 3.9 | 3.5 |
Tõketranszfer lakosságnak | 0.9 | 1.2 | 0.9 | 0.7 |
Tõketranszfer vállalatoknak | 0.7 | 0.6 | 0.4 | 0.5 |
Tõketranszfer non profit szférának | 0.2 | 0 | 0.1 | 0.3 |