A kétütemű nyüstgépek fajtái
A ma gyártott nyüstös gépek elvük szerint Hattersley-rendszerűek, rotációsak vagy negatív gyorsjáratúak. A kétütemű nyüstös gépek kései és platinái minden második főtengely-fordulat után térnek vissza a kiindulási helyzetükbe. A Hattersley-nyüstös gép nyitott száddal dolgozik. A Hattersley-nyüstös gépeket az elmúlt évtizedekben a korszerű szövőgépek igényeinek megfelelően fejlesztették, ellenhúzásúvá, kettős programvezérlésűvé alakították. Pozitív nyüstmozgatást valósítottak meg, a nyüstöket csuklóhurokkal mindkét irányban alakzárasan mozgatják. A Staubli-cég 1955-ben építette az első pozitív, mindkét irányban alakzáras, a nyüstkereteket csuklós karrendszerrel mozgató nyüstös gépét. A mindkét irányú alakzáras mozgatással egyidejűleg az ütköző hatások csökkentésére a beolvasási holtlöketet a húzókést kapcsoláskor ki-, majd visszafordítva küszöbölik ki. A kettős programvezérlést is ezzel egyidejűleg megvalósították. A ma gyártott nyüstös gépek kétüteműek, nyitott szádasak és kettős programvezérlésűek.
Jacquard-gépek
Jacquard-gépekkel nagy láncmintaelemű szövetek gyárthatók, elvileg minden egyes láncfonal mozgatása külön vezérelhető. A gyakorlatban legtöbbször egy platinával egynél több nyüstöt mozgatnak, ezáltal a mintaelem a szövet szélessége mentén ismétlődik. A nagy mintázási lehetőséggel szemben a Jacquard-gépek hátránya, hogy a nyüstszálak a nyüstzsinórok befűzésével meghatározott. A Jacquard-gép annak a lyoni takácsnak a nevét viseli, aki a technika történetében először 1805-ben alkalmazta a lyukkártya által vezérelt nyüstmozgatást a róla elnevezett gépen. A láncfonalakat súllyal terhelt nyüstszálakba fűzik, s ezeket a mintáknak megfelelően zsinórral emelik. A Jacquard-gép működési elve a következő: a kötésmintának megfelelően kilyukasztott kártyát a kártyahasábra vezetik, ahol a tapintó-kapcsolótűk tapintják le. Kapcsoláskor a platinák a fenéklapra támaszkodnak. Kártyalyuk osztás esetén a platinákat a nyomórugók nyomják, a kések hatására. A platinákhoz kapcsolódó platinazsinórokra a rendezéstől függően 1-10 nyüstzsinórt akasztanak, amelyeket a szövet sűrűségének megfelelő elosztásban a rendeződeszka furatain fűznek át. A zsinórokat a rendeződeszkába különböző módon fűzik be, ami a minták elhelyezkedését határozza meg a szövet szélességében. A nyüstszálakat a nyüstzsinórokra kötik, amelyek a láncokat lánc- vagy vetülékközponti helyzetbe hozza a vezérlésnek megfelelően. A súlyok húzzák alsó helyzetbe a láncokat, illetve a platinákat. A kártyát a kártyahasábbal együtt a tapintótűktől eltávolítják, és egy kártyaosztásnyira továbbítják, majd újabb működési ciklus következik.
Mintázási lehetőségek
A megtervezett szövetminta legyártásának feltétele a megfelelő nyüstmozgató bütyök összeállítása, vagy a nyüstök, illetve a Jacquard-gépeket vezérlő programtárolók elkészítése. Ezen műveleteket a szövést megelőzően végzik. A bütyök összeállítási utasítását a kötésrajz és a nyüstbefűzés alapján készített nyüstemelési ábrán adják meg. A nyüstemelési ábráról meghatározható a bütykök, illetve a nyüstök száma. A sűrű láncbeállítású vászonkötést négy, esetleg hat nyüsttel szövik. A nyüstös gépek mintalánccal, fa- vagy műanyag kártyába erősített csapokkal, összefűzött kártyatagokkal, kártyával, vagy elektronikusan vezérelhetők. A korszerűbb megoldásnál a vezérlésre végtelenített folyamatos szalagból készült kártyákat alkalmaznak, melyet sűrű osztású, finom tapintású tűkkel érzékelnek. Így több vezérlési információ tárolható, s nagyobb mintaelemű szövetek gyártását is lehetővé teszi. A Jacquard-mintázatú szövetek elektronikus mintatervező és kártyalyukasztó rendszere az alábbi fő részekre osztható: automatikus színadat-érzékelő egység, mintaadat-feldolgozó, nyomtató és egy számítógép. Az elektronikus vezérlésű kártyalyukasztó berendezés kártyák készítésére szolgál, ez közvetlenül (on-line) külön számítógéppel vagy önállóan is működtethető. Az elektronikus tervezésre, kártyalyukasztásra és a Jacquard-gép vezérlésére (CAD/CAM) mintaadat-feldolgozó rendszer működtethető.