Szövött műszőrme
A szövéssel előállított műszőrmék legismertebb fajtája a plüss szövet. Készítésekor két szövetlapot szőnek párhuzamosan, melyeket egy külön fonalrendszerrel kapcsolnak össze. A szövés után az összekötő fonalat felvágva jön létre a műszőrme. Az alapszöveten lévő bolyhréteg magasságát a két szövet egymástól való távolsága határozza meg.
Körkötött műszőrme
A körkötött műszőrméknél az alapfonalból képzett kelmébe kártolt szalagból kihúzott fürtöket kapcsolnak, és ebből alakítják ki a bolyhréteget a körkötött alapkelme felületén.
A körkötött műszőrme gyártásához egytűágyas, nagyátmérőjű körkötőgépet használnak. A gép kerülete mentén kártolt szalagokat tartalmazó kannák vagy kisméretű, leegyszerűsített kártológépek helyezkednek el. A kártolt szalagot a kötés során a tűágyban lévő tűkhöz vezetik, melyek horga kitép a szalagból egy szálhalmazt. A szálcsomót a tűk szára mögé terelik, majd belekötik az alapkelmébe.
Láncrendszerű gépen készült műszőrme
Műszőrme kéttűágyas láncrendszerű hurkológépen is készíthető a plüss kötés technológiájának megfelelően.
A két tűágyon egy-egy alapkelmét kötnek, melyeket egy másik fonalrendszerrel kapcsolnak össze. Az összekötő fonalakat – melyek a szőrmefelületet fogják alkotni – a gyártás közben vagy azután felvágják.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
