A nyüstös gépek szerkezete
A nyüstös gépek elvét 1725-ben fedezték fel, a mai hagyományos gépek is így működnek. A nyüstös gép fő részei: a nyüstök, a platinák, a lengőmozgást végző kés, a nyüstkiválasztást végző tűk és a kártyahasábra helyezett – a kötésmintának megfelelő – kártya.
Nyüstös gépek csoportosítása
A nyüstös gépek a nyüstkeretbe fűzött nyüstszálakat illetve láncokat a mintakártya vezérlési utasításának megfelelően mozgatják. A közvetett vezérlésű nyüstös gépeket általában papírból vagy műanyagból készített szabványos (DIM 64805) kártyával, lyukszalaggal vezérlik. A korszerű szövőgépeken ma kizárólag csak kétütemű nyüstös gépeket alkalmaznak. A legelterjedtebb a Hattersley-rendszerű nyüstös gépek használata, míg a fejlesztés a rotációs gépekre irányul. Nyüstös gépeket az alapkötéseknél nagyobb mintaelemű szövetek szövésére használják. Működési elvük alapján a következőképp csoportosíthatók: együtemű és kétütemű nyüstös gépek.
A kétütemű nyüstös gépek működése
A szövőgépek teljesítményének növekedésében nagy előrelépést jelentett a kétütemű működésű nyüstös gépek megjelenése. A kétütemű nyüstös gépeket először a gyorsjáratú szövőgépeken alkalmazták, legsikeresebb megoldásnak az 1867-ben kialakított Hattersley-rendszerű bizonyult. Hajtási kinetikai vázlata a következő: az egyenesbe vezetett késeket a vetőtengelyen elhelyezett forgattyúval a hajtórúdon és a háromkarú emelőn keresztül lengetik. Az alsó platinának a késsel való kapcsolódását a fakártyát letapintó kétkarú emelő közvetlenül, míg a felső platina kapcsolódását a kétkarú emelő a kapcsolótűvel vezérli. Az alsó és a felső platinákat himbák kötik össze. A himba középső csuklópontjához kapcsolódó karrendszer két szimmetrikus emelőkarjára akasztják a nyüstöket mozgató hevedereket. A nyüstös gép a nyüstöket csak emeli, a nyüstöket a rugók süllyesztik. Alaphelyzetben a himbák a nyüstlehúzó rugók hatására a támasztógerendára támaszkodnak. Platinakapcsoláskor a kés a platina horga mögé lendül, és az ún. holtlökethez tartozó kapcsolódási idő alatt a platina ki-, illetve bekapcsolható. Csap esetén a platina kapcsolódik a késsel, ezáltal nyüstemelés következik be.
A negatív nyüstgépek
A kétütemű negatív Hattersley-rendszerű nyüstös gép működése a következő: az egyenesbe helyezett késeket a vetőtengelyen elhelyezett forgattyúval a hajtórúdon és a háromkarú emelőn keresztül lengetik. Az alsó platinának a késsel való kapcsolódását a fakártyát letapintó emelő közvetlenül, míg a felső platina kapcsolódását a kétkarú emelő a kapcsolótűvel vezérli. Az alsó és a felső platinákat himba köti össze. A himba középső csuklópontjához kapcsolódik a nyüstmozgató kar. A nyüstmozgató karhoz kapcsolódó karrendszer két szimmetrikus emelőkarjára akasztják a nyüstöket mozgató hevedereket. A nyüstös gép a nyüstöket csak emeli, a nyüstöket a rugók süllyesztik. 1926-ban bütyökpáros késkeretlengetéssel – Staubli 100-as típus – egyrészt megvalósult a vetés alatti nyugalmi szakasz, másrészt a kisebb beolvasztási holtlökettel a mozgató mechanizmusok dinamikai igénybevételei csökkentek, ezáltal további fordulatszám-növelés volt elérhető. Ezek a nyüstös gépek negatív működésűek (rugós süllyesztésűek) voltak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
