A fonalvég egyesítése
A fonalhibák a fonalban potenciális veszélyt jelentenek, ezért a fonalak alaki hibái a feldolgozás során a szakadások közvetlen okai lehetnek. A fonalhibák környezetében fordul elő a szakadások többsége (szétcsúszás). A fonalhibák tökéletes eltávolítása megoldaná a problémát, ha a maximális tisztítási fokra törekednénk. Ugyanakkor a csévélőgép hatásfoka viszont lecsökkenne. Ezért az optimális beállítás elérése a cél. Tehát a fonalhibák helyett nem szabad nagyobb számú, rövidebb hibát létrehozni.
Csomófajták
A fonalakból a hibákat el kell távolítani. Tisztításkor a fonalra tapadt zavaró anyagok, csomók kiemelése a fonal elszakításával történik, amit utána a lehető leggyorsabban és legtökéletesebben meg kell szüntetni, össze kell kötni a fonalvégeket. A keletkező csomó nem lehet nagyobb hiba, mint amit eltávolítanak.
Gyakori csomófajták: egyszerű takácscsomó, kettős takácscsomó, posztócsomó, feszítőcsomó, csévélőcsomó, halászcsomó.
Csomók tartóssága
A fonalhibák eltávolíthatók kézzel vagy gépi berendezések (fonaltisztítók) segítségével.
Automata csévélőgépeken a csomózó berendezés takács- vagy halászcsomót köt. A szokásos csomózásnál a keletkező csomók hátránya, hogy a csomó átmérője nagyobb a fonalátmérőnél, emellett a csomóvégek is megmaradhatnak, tehát azt le kell vágni. Ezek együttesen rontják a folyamat hatásfokát. A csomózás helyett előnyösebb más megoldást keresni.
A légsodrásos fonalvégtelenítéssel a fonalvégegyesítés okozta zavarok jórészt kiküszöbölhetők. Az egyesítési helyek szilárdsága a fonal szakítóerejéhez viszonyítható. Míg a csomók az eredeti fonal szakítóerejével terhelhetők, a légsodrásos egyesítési helyek szilárdsága a fonal szakítóerejének 60 - 90 %-át teszi ki. Ez az alacsonyabb szilárdság elegendő mivel az egyesítési hely alakja a fonalétól alig tér el, így a feldolgozás során a fonalra nem hat a csomók elakadásához hasonló rántásszerű igénybevétel.