A szerkesztési rajzok csoportosítása
Az összeállítási rajz valamely eszköz, gép, berendezés valamennyi elemét - egyszerűsített vagy teljes formában - tartalmazza. A gyártmány-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja. A csoport-összeállítási rajz egy nagyobb berendezés, gép funkcionálisan összetartozó egységeit együtt ábrázolja abban az esetben, ha egy rajzon belül nem ábrázolható a terjedelem miatt a teljes összeállítási rajz. A rész-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, mely alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázolja.
A gyártási rajzok csoportosítása
A felvételezési rajz egy vázlat, amely egy adott munkadarab méreteinek meghatározásához szükséges. Általában kézzel készül, a méretek felvételéhez mérőszalag, tolómérő, mikrométer, mérőpad használható. Az alkatrészrajz olyan egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat. A munkadarabrajz olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat. A műhelyrajz a munkadarab olyan ábrázolása, amely a gyártás során a munkadarab elkészítéséhez a lehető legnagyobb segítséget adja a műhelyekben dolgozóknak, és már figyelembe veszi a munkadarab elkészítéséhez alkalmazott technológiát is. Elkészítésénél alapelv a mérethálózat olyan kialakítása, amely a gyakorlatban jól mérhető, jól ellenőrizhető, a gyártási folyamatba beágyazható minőség-ellenőrző (méretellenőrző) lehetőségeket biztosít.
Az elvi rajzok csoportosítása
A funkcionális vázlat egyezményes jelekkel bemutatja az eszköz egységeinek kapcsolatát, megmutatja az eszköz működési mechanizmusát, egyik egység változásának hatását a másik egységre, illetve az eszközök funkcióit. A folyamatábra egyezményes jelekkel bemutatja az eszköz egységei között zajló folyamatok egymásutániságát, a változások a folyamatábra segítségével egyszerűen, áttekinthetően követhetők nyomon.