A rajz szerepe
Az ábrázolásnak mindig valamilyen célja van, valamit meg akar mutatni, valamit közölni akar. Ebben az értelemben beszélhetünk objektív közlésről (műszaki rajzok, dokumentációk, stb.), illetve szubjektív ábrázolási módról (művészeti rajzok, festmények), amely készítőjének szemével ábrázolja és mutatja meg, láttatja az ábrázolt tárgyat, jelenséget. Más értelmezésben mindkét ábrázolási mód szükségletet elégít ki, a műszaki dokumentációk a reprodukálhatóság, a javíthatóság igényét, míg a művészeti ábrázolások az érzelmi szükségleteket elégítik ki.
A rajz eredete
A társadalom igénye az információ cserére minden történelmi korszakban megvolt. A kommunikáció eszközrendszerében a rajzok megelőzték a beszédet, az írást. Az ősközösségi társadalomban a barlangrajzok segítségével ábrázolták ismereteiket, fejezték ki félelmeiket. Ezeket a tényeket számtalan, Magyarországon is megtalálható lelet bizonyítja. A képi, rajzos ábrázolás „nemzetközi” volt már abban az időben is. Az inkák történelmét megvizsgálva is számtalan jelét fedezhetjük fel a rajzos kommunikációnak. Egyes vélemények szerint e társadalom fejlettsége az általunk elképzelhető mértéket is felülmúlja, a megtalált (és meg nem talált!) emlékek ezt a tényt bizonyítják.
A rajzi kommunikáció
A termékek megszületésének lépései: Az ötlet megszületése, majd ennek alapján a gondolatok rögzítésére alkalmas emlékeztető vázlat készül. A skicc alapján szabadkézi vázlat készül
A vázlat alapján szabadkézi látványkép készíthető
A megvalósításhoz összetevőkre bontás szükséges („alkatrészrajz”, részletrajz, stb.)
A technológia figyelembe vételével a mintadarab elkészítéséhez szükséges dokumentáció létrehozása
A sorozatgyártás előkészítése, ill. az ehhez szükséges rajzok elkészítése
A dokumentáció sokszorosítása
A gyártmányhoz, gyártáshoz tartozó rajzanyagok archiválása.
A számítástechnika alkalmazásával a folyamat a harmadik lépéstől megfelelő programok ismeretében, azok használatával helyettesíthető, de csak a műszaki rajz alapjainak ismeretében.
Kérdések:
Hogyan készítünk műszaki rajzokhoz feliratokat?
A műszaki rajzok és a műszaki dokumentációk feliratainak kivitelezését szabványok határozzák meg, csak így lehet az esztétika és egységesség elvét megvalósítani. Ezeket a követelmények alapvetően a betűsablonnal készített írással lehetne megvalósítani, de a kézírással történő feliratozásnál is törekedni kell erre. A számítógépekkel készített rajzok esetében is a szabványnak megfelelő betűtípusok készülnek. A feliratok elhelyezkedhetnek a szövegmezőben és a rajzterületen is (pl. méretszámok, technológiai utasítások). Az írás alapméretét alapvetően a nagybetűk magassága (h) határozza meg, amelyet írásmagasságnak (írásnagyságnak) nevezünk. Az írásjelek helyzete szerint megkülönböztetünk álló helyzetű és dőlt betűs írást (A dőlés mértéke a függőlegestől 15°-kal jobbra tér el). Egy rajzon belül csak egyfajta dőlésű betűtípus használható (csak álló vagy csak dőlt betűk).