Governance
A vállalatirányításnak az a formája, melyben a hatalmat a tulajdonosok által delegált csoportok és irányító testületek gyakorolják.
Informális tervezés
Az informális tervezés során a szervezet vezetői által kidolgozott terveket nem foglalják írásba, azokról a vezetőség, illetve a menedzsment tagjai megegyeznek, de írott formában nem jelenik meg sehol.
Hierarchia
A döntéshozó és a szervezetben dolgozó végrehajtó személyzet közötti alá-fölé rendeltségi viszony, melyben az egyes hatalmi jogosítványokhoz szinteket rendelnek. A szervezet hatékony működése érdekében célszerű a hierarchikus szintek számát a lehető legkevesebbre redukálni.
Leadership
A leadership olyan vezetői tevékenység, amelynek középpontjában az emberi erőforrás, mint a szervezet legfontosabb erőforrása áll. Célja a szervezet tagjainak olyan irányú befolyásolása amellyel azok tevékenysége a szervezeti célok megvalósítását leginkább szolgálja.
Koordináció
A koordináció egy folyamat, melynek eredményeként a szervezeten belüli folyamatok, csoportok, személyek munkáját és tevékenységeit a közös cél érdekében összehangolják.
Menedzsment
A menedzsment a szervezeten belüli folyamatok tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését jelenti az eredményesség és hatékonyság követelményeinek betartása mellett.
Formális tervezés
A formális tervek készítése során a szervezet vezetői kidolgozzák a céljaiknak leginkább megfelelő terveket, majd a tervek részleteit és azok megvalósításának módját írásban rögzítik.
Vezetés
A vezetés azon tevékenységek összessége, amelyek, az erőforrások eredményes (a kitűzött cél elérése) és hatékony felhasználására (a leggazdaságosabb működés megvalósítása) irányulnak, bizonyos szervezeti célok elérése érdekében
Szervezeti kultúra
A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott és követendőnek tartott szokások, viselkedési, magatartási formák és értékek. Összefoglalóan a szervezetnek azon képessége, ahogyan a felmerülő problémákat a szervezet tagjai megoldani képesek.
Tqm
A TQM olyan vezetési módszer, melynek alapvető feladata a vevői igények azonosítása és azok kielégítése. Ennek érdekében a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat a leghatékonyabb módon használja.
Konfiguráció
A szervezeti konfiguráció a szervezeten belül kialakított hierarchikus és munkakör-megosztási szintek számát, illetve azok mélységét írja le. A konfiguráció megmutatja a szervezeti piramis formáját, vagyis azt, hogy a szervezeten belül hány alá-fölé rendelt szervezeti egység van, az egyes szervezeti szinteken hány ember dolgozik.
Munkamegosztás
A munkamegosztás a szervezeten belüli feladatok részfeladatokra való felosztását jelenti. A specializáció alapja lehet funkcinális (pénzügyi, marketing feladatok ellátása), tárgyi (termékek szerinti) vagy régió (földrajzi régiók) szerinti megkülönböztetés.
Funkcionális szervezet
Olyan szervezeti forma, melyben a szervezetet a munkamegosztás, az ellátott funkciók alapján osztják szervezeti egységekre. A döntési jogkörök decentralizáltak, azaz az egyes szervezeti egységek felett általában egyetlen vezető szervezet áll.
Mátrix szervezet
Olyan szervezeti forma, melyben a munkamegosztás alapjául egyszerre több tényező szolgál. Eltérő megjelenési formái vannak, azonban leggyakrabban a funkcionális munkamegosztást tárgyi vagy regionális munkamegosztással párosítanak, valamint a tárgyi és regionális munkamegosztást alkalmaznak.
Szervezeti struktúra
A szervezeti struktúra a szervezet felépítését tükrözi. Alapja a szervezeten belül kialakított munka- és hatáskörmegosztás. A szervezetet a vezető és az alatta elhelyezkedő szerveztek egymáshoz képest viszonyított helyével, az irányítási szerep megvalósulásával és a szervezet tagozódásával mutatja be.
Hatáskörmegosztás
A hatáskörmegosztás alapja a munkamegosztási elvek alapján kialakított szervezeti egységek vezetői befolyásának kialakítását jelenti. Ennek alapján meg kell határozni az egyes vezetők döntési és utasítási jogköreit.
Divizionális szervezet
Olyan szervezeti forma, melyben a munkamegosztás alapja tárgyi (termék) vagy regionális (terület, vagy vevőcsoportok) szerint történik.
Vertikális
A szervezetben kialakított vertikális viszony a szervezeti hierarchiában az egymáshoz képest alá- fölé rendelt szervezeti egységek között alakul ki. A vertikális viszonyokra jellemző, hogy egy vezető alá több beosztott is tartozik, így a vertikális kommunikáció során az utasítást a beosztott közvetlenül a vezetőtől kapja, illetve közvetlenül a vezetőnek tartozik elszámolással.
Divízió
A vállalatokon belül kialakult olyan szervezeti egységek, melyek földrajzilag, vagy az eltérő vevőigények alapján a szervezet eredeti egységéből kiválnak, relatíve független egységet alkotnak.
Lineáris szervezet
A lineáris szervezet a legegyszerűbb szervezeti forma, jól áttekinthető, az alá- és fölérendeltségi viszonyok tisztán láthatók, az utasítás fentről lefelé, az információ lentről felfelé, illetve fentről lefelé könnyen halad.
Írásbeliség
A szervezeten belüli folyamatok, döntések adminisztratív rögzítését jelenti. A formális szervezetre jellemző, hogy a célokat, a terveket, a megvalósítás folyamán minden lépést írásban rögzítenek.
Szabályozottság
A szervezeten belüli szabályozottság a funkcionális szervezetekre jellemző, a feladat- és hatáskörök szabályok szerinti kialakítását és rögzítését jelenti. Előnye, hogy a szervezet tagjai pontosan tisztában vannak jogaikkal és kötelezettségeikkel, hátránya, hogy a szervezet a belső és külső változásokhoz nehezen tud alkalmazkodni.
Tervezés
A tervezés alapvető vezetői funkció, melynek lényege, hogy a vezető meghatározza a szervezet által elérni kívánt célokat, majd kidolgozza a célok eléréséhez megvalósítandó tervek menetét.
Hatékonyság
A hatékonyság követelménye, hogy a szervezet a vezetők által megfogalmazott és kitűzött szervezeti célok elérése érdekében a lehető leghatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat.
Személytelenség
A személytelenség kialakulása a funkcionális szervezeten belül jellemző, oka az, hogy az egyes személyek jelentősége kicsi a szervezet egészéhez képest, nem az egyéni célok, hanem a közösen meghatározott szervezeti célok elérése a fontos.
Szervezés
A szervezés a vezetőnek az a tevékenysége, melynek eredményeként az erőforrásokat és a tevékenységeket azok leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználása céljából csoportosítja.
Indivídum
A szervezet legfontosabb erőforrása az emberi erőforrás. A dolgozók vezetésekor, a munka koordinálásának kialakításakor a vezetőnek a hatékony munkavégzés érdekében figyelemmel kell lennie a dolgozók személyes igényeire, egyéniségére.
Hivatástudat
A hivatástudat szakmai elhivatottságot jelent, amely elengedhetetlen a pontos és hatékony munkavégzéshez. A hivatástudat és a szakmai tudás együttesen a felemelkedés (az előrejutás) alapja.
Törzsbetét
A törzsbetét az előre meghatározott összeg, amellyel a korlátolt felelősségű társaság tagjai a Kft-t megalapítják. A törzsbetét állhat pénzbeli vagyonból, illetve nem pénzbeli vagyonból.
Részvény
A részvény olyan értékpapír, amely a részvénytársaság tagjainak részesedési jogát határozza meg. A részvény tulajdonosa részvényeinek értékével járul hozzá az Rt. alaptőkéjéhez, és csakis részvényeinek mértékéig felelős az Rt. kötelezettségeiért.
Kft.
A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet alapítói előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló tőkével hoznak létre. A törzstőke a tagok hozzájárulása a társaság vagyonához, így az egyes tagok felelősége csak törzsbetétük mértékéig terjed, ezen felül a társaság kötelezettségeiért nem felelnek.
Rt.
A részvénytársaság olyan, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, melyben a tőkét tulajdonosok által birtokolt részvények értéke adja. A részvények tulajdonosai részvényhányaduk mértékében felelősek az Rt. működéséért.
Vállalat
A vállalat olyan gazdálkodó szervezeti egység, amely gazdaságossági szempontok alapján, az erőforrások kombinációra révén tevékenykedik. Működése során nyereségszerzés céljából kockázatot vállal.
Könyvvizsgálat
A részvénytársaságoknak működésük során törvényben meghatározott kötelességük legalább egy személy könyvvizsgáló alkalmazása.
Közös vállalat
A közös vállalat olyan gazdasági társulás, amely a tagok által rendelkezésre bocsátott alaptőkével közös gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
Kkt.
A közkereseti társaság egy személyegyesítő társaság, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett gazdasági tevékenységet folytatnak, amelyhez a szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.
Bt.
A betéti társaság olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai társasági szerződés keretében folytatnak gazdasági tevékenységet. Egy vagy több un. beltagból és egy vagy több kültagból áll, jogi személyiséggel nem rendelkezik.
Törzstőke
A törzstőke a Kft. tagjai által összeadott törzsbetétek összege, amely a tagok hozzájárulása a társaság vagyonához.
Közgyűlés
A közgyűlés a részvénytársaság vezető testülete. Feladata a részvénytársaság megalakulásával, a tevékenység folytatásával, illetve adott esetben az Rt. megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatala.
Programozott döntés
A programozott döntéseket olyan jól körülírható problémák megoldására használják, amelyek folyamatosan, rutinszerűen ismétlődnek.
Szabvány
A szabvány a programozott döntéshozatal során alkalmazandó olyan dokumentum, melyet egy elismert szervezet hagyott jóvá, és egy folyamat vagy tevékenység meghatározására és annak eredményére vonatkozóan tartalmazza a leglényegesebb előírásokat, megoldási módokat.
Heurisztika
A heurisztika a feladatmegoldás folyamata, a döntésnek az a formája, amelyet nem előz meg döntéshozatali stratégia kidolgozása.
Kreativitás
A kreativitás a szervezet dolgozóinak tulajdonsága, az egyén sajátja, amely a munkavégzés vagy döntéshozatal során az ötletességet, eredetiséget, rugalmas gondolkodást jelenti.
Rutin
A rutin a programozott döntéseknek az a formája, amikor a döntés azonos helyzetekre és azonos megoldásokra vezet, így a döntés meghozatala semmilyen nehézséget, újdonságot nem jelent.
Információ
Az információ a szervezeten belüli új ismeret, amely a szervezeti struktúrától függetlenül vertikális és horizontális irányban is terjed a szervezeten belül. Az információ-áramlás a szervezeten belül történhet informális (pletykák) és formális (írott dokumentumok) formájában.
Döntés
A döntés az a mérlegelési folyamat, amelyre a szervezet minden egyes tagja képes, amelynek alapján több lehetséges alternatíva közül az optimálisat kiválasztja. A vezetői döntéshozatal összetett folyamat, amely magában foglalja a döntés előtti tájékozódást, a lehetséges alternatívák kidolgozását, a megfelelő alternatíva kidolgozását és a későbbiekben a döntéshozatal eredményének ellenőrzését.
Átalakító vezető
Az átalakító vezető célja a szervezet fejlesztése, ennek megfelelően a szervezet tagjaival együttműködve a jövőbeni változtatásokra koncentrál, ezzel fejlesztve a szervezetet.
Autokratikus vezetői stílus
Az autokratikus vezetési stílus jellemzője, hogy a közérdekű döntéseket a vezető hozza meg, a szervezet tagjai számára a vezető kijelöli a feladatokat és a követendő magatartást. Alapja a tekintély.
Diktatórikus stílus
Jellemzője: a vezetője fenyegetéssel, büntetéssel kényszeríti beosztottait a jobb munka végzésére. A munkavállalók és a szervezet közti pszichológiai szerződés kényszerítő jellegű. A diktatórikus vezető döntéseiben a csoportnak nem enged beleszólást, a követendő irányelveket ő határozza meg, rendszertelenül utasít, önkényesen vezet, beosztottjaival szemben fenyegetéssel, a büntetés eszközeivel él.
Laissez-faire vezetői stílus
A laissez faire stílusú vezető mellett a csoportban az egyének egyedül, illetve csoportosan döntenek, a folyamatban a vezető csak minimális mértékben vesz részt. A vezető az alapvető vezetői feladatokat sem látja el, ez a vezetési stílus az ún. ráhagyó vezetési stílus.
Demokratikus vezetői stílus
A demokratikus vezetőre jellemző, hogy a közérdekű kérdésekről csoport dönt, a döntésben a vezető csak mint támogató van jelen. A résztvevők szabadon választanak, a lényeg a kitűzött cél elérése, ezen belül a szervezet tagjai maguk választják meg a munkamegosztás módját.
Burns elmélet
Burns vezetéselméletének lényege, hogy három szempont (érdekek, hatalomgyakorlás, együttműködés) alapján jellemzi a vezetőket. Ezek alapján a jó vezető az, aki a szervezet tagjait érdekeltté tudja tenni a közös cél elérésben, és aki a közvetlen hatalomgyakorlás helyett együttműködésre ösztönözve vezeti a beosztottakat.
Probléma-érzékeny
Az átalakító vezető probléma-érzékenysége azt jelenti, hogy a szervezet tagjainak egyéni gondjaira is tekintettel van, a munkatársakkal együtt érző, rendszerint gondoskodó szerepet tölt be.
Érdek
Az érdek olyan befolyásoló tényező, amely a vállalat cselekvési folyamatait meghatározza. A vállalat érdekeit leginkább a vezetők, ügyvezetők képviselik, akik kidolgozzák az elérendő célokat, és kijelölik a legmeghatározóbb folyamatokat, amelyeket a vállalat és a szervezet működése során szem előtt tart.
Komplexitás
A vezetői munka komplexitása kifejezi a vezetőknek a szervezeten belül ellátandó feladatainak sokrétűségét. A vezetők a szervezet céljainak meghatározása mellett az alapvető folyamatok megtervezésével, a felmerülő problémák közötti döntéshozatallal, a folyamatok szervezésével, a munka és a vezetett személyek irányításával, és az elért eredmények, illetve a dolgozók ellenőrzésével foglalkozik.
Társadalmi környezet
A társadalmi környezet a makrokörnyezetének része, amely a társadalmi kultúra által van hatással a vállalat működésére. A társadalmi környezet része pl. az ország demográfiai jellemzői, a jövedelmek eloszlása, vagy akár a kulturális szokások.
Stratégia
A stratégia elsősorban a felső vezetés által kidolgozott értékrend, amely a vállalat alapvető küldetését határozza meg. A stratégiaalkotás azoknak a folyamatoknak a kidolgozása, amelyek folytán a vezetőség által meghatározott, elérni kívánt célokat megvalósítják.
7s modell
A 7S modell a vállalati kultúra helyét határozza meg a vezetési és irányítási rendszerekben. Alapvetően a következő szervezeti összefüggésekre épül: stratégia, szakértelem, rendszerek, stílus, közös értékek, munkaerő.
Értékrend
A szervezeti kultúra része, követendő értékek, magatartásformák összessége, amelyeket a szervezet tagjai elfogadnak és követnek.
Kemény tényező
A Mc Kinsey féle 7S modell tényezői közül azok a tényezők, amelyek alapvetően jól körülírhatók, jellemezhetők: szervezet, stratégia, rendszerek.
Érték
Az értékek azok, a szervezet tagjai által kialakított és elfogadott tényezők, melyek a szervezeti kultúra kialakulását befolyásolják. Az értékek olyan meggyőződések, viselkedési szabályok, amely írott, vagy íratlan megállapodás alapján a szervezet minden tagjára érvényesek.
Ceremónia
A ceremónia a szervezeti kultúra elemei. A külső megfigyelő számára is érzékelhető történések.
Lágy tényező
A Mc Kinsey féle 7S modell tényezői közül azok a tényezők, amelyek konkrétan nem, vagy csak nehezen határozhatók meg, amelyek az emberi tényezőkhöz kötődnek: szakértelem, stílus, értékek, munkaerő.
Gazdasági környezet
A gazdasági környezet a vállalat céljait és lehetőségeit befolyásolja azáltal, hogy meghatározza a vállalat működésének kereteit. A gazdasági környezet az a gazdasági rendszer, amelyben a vállalat tevékenykedik. Befolyásoló tényező lehet pl. az infláció, a munkanélküliség, vagy az árfolyamok.
Csúcsvezető
A szervezetek legfelsőbb vezetői, akik a szervezeti célokat meghatározzák, kijelölik a vezetőket, döntenek a szervezetet meghatározó kérdésekben, azonban a szervezet mindennapi munkájában, az folyamatokkal kapcsolatos döntésekben nem vesznek részt.
Beosztott
A szervezeti hierarchia alsóbb részeiben elhelyezkedő végrehajtók. Azok az alkalmazottak, akik a vezetés által kijelölt feladatokat, meghatározott módon és időben elvégzik, ezért cserébe anyagi és nem anyagi juttatásokban részesülnek.
Erőfölény
Amennyiben a vállalat érdekcsoportjai közül valamelyik a többinél nagyobb befolyást gyakorol, vagy monopol helyzetbe kerül a többiekkel szemben, az erőfölénybe kerül. A vállalatok környezetében azok a legfontosabb környezeti elemek, amelyek erőfölénnyel rendelkeznek.
Érdekérvényesítés
Az érdekérvényesítés egy folyamat, melynek során a vállalat mikro és makrokörnyezetének tagjai, illetve a szervezet saját érdekeit szem előtt tartva cselekszenek.
Intézmény
Az intézmény egy szervezeti egység, melynek saját célja van. A vezető célja egyben az intézmény célja is, így minden tevékenység ennek kielégítésére irányul.
Ügyvezetés
Az ügyvezetés feladata a vállalat stratégiai céljainak megfelelően a vállalat rövid- és hosszú távú céljainak meghatározása és a folyamatok irányítása a felső vezetés vagy a tulajdonosok által meghatározott keretek között. Az ügyvezetés feladata a teljesítmények maximalizálása és az üzleti siker elérésének elősegítése.
Stakeholder
A vállalaton belüli és kívüli olyan egyéb személyek és szervezetek amelyek a vállalat sikeres működésében érdekeltek. Stakeholderek lehetnek a szervezet tagjai, dolgozói, vagy akár az üzleti partnerek is.
Tulajdonos
A vállalatnak azon vezetői, akiknek érdekeltségük van a vállalat sikeres működésében, ezért fontos szerepet játszanak a vállalat életében, tőkéjükkel a vállalat vagyonát gyarapítják, ezért pedig döntéseikkel a vállalat működését befolyásolják.
Egzisztenciális
A szervezet érdekeltjei között vannak olyanok amelyek anyagilag (egzisztenciálisan) is függenek a szervezet teljesítményétől. Ilyenek lehetnek pl. a beosztottak vagy az üzleti partnerek.
Hatóság
A hatóságok a vállalat makrokörnyezetének részei, általában az állami hatalmat megtestesítő intézmények, amelyek a vállalat működését befolyásolják, illetve ellenőrzik.
Felettes
A szervezeti hierarchiában azok a vezetők, akik a beosztottakat közvetlenül utasítják, illetve akiknek azok elszámolási kötelezettséggel tartoznak. A felettesek a vállalat felsővezetőinek utasításait hajtják végre.
Lobby
A lobby az a tevékenysége, amelyet az egyes érdekcsoportok saját befolyásuk növelése érdekében folytatnak.
Igazgatóság
Az igazgatóság tagjait a szervezetben a tulajdonosok jelölik ki, a szervezet működését irányítják, és a tulajdonosi érdekeket képviselik.
Vezetéselmélet
A vezetéselmélet azoknak a folyamatoknak a kidolgozását jelenti, amelyek segítségével a szervezet vezetői a feladataikat ellátják, dolgozóikat ösztönzik.
Extrovertált
Az extrovertált típusú ember általában társaságkedvelő, az élet örömeit élvező ember, aki azonban rendszerint könnyelmű, és nincs benne töprengő, analizáló hajlam.
Szükséglet
Maslow szükséglet-hierarchia modellje szerint a szükségletek azok az ösztönző erők, amelyek az embereket cselekvésekre késztetik. Az alapvető öt, egymásra épülő szükséglet: élettani szükségletek, biztonsági szükségletek, a szeretet szükséglete, az elismerés, megbecsülés szükséglete és végül az önmegvalósítás szükséglete. Ezen szükségletek kielégítése a motiváció alapja.
Z elmélet
A Mc Gregor féle X és Y elmélet továbbfejlesztése, mely szerint a dolgozók teljesítményét növeli, ha a szervezet céljai elérésben érdekeltté válnak, így be kell vonni őket a döntési folyamatokba, ami által nagyobb elégedettség érhető el. Az elégedett és boldog dolgozó a szervezetnek hosszú távon jó befektetés.
Motívum
A motívumok a motiváció eszközei, azok a tényezőket, amelyek a dolgozókat jobb munkavégzésre, feladatok megoldására ösztönzik.
Önmegvalósítás
Az önmegvalósítás a dolgozók ösztönzésének formája. Az egyéni szükségletek közül a magasabb rendű szükségletek közé tartozik. A személy fejlődési, tanulási vágyait fejezi ki, az ösztönös függetlenség, a munkavégzés szabadságának megnyilvánulása.
R elmélet
Az R elmélet a gyakorlatban nehezen megvalósítható. Alapja az emberi megbecsülés. Az elmélet szerint az ösztönzés alapja, hogy az embereknek szüksége van szeretetre, megbecsülésre és tiszteletre, illetve ezek alapján az önbecsülésük felépítése közvetve a vállalat érdekeit is szolgálja.
Y elmélet
Az Y elmélet az X elmélet ellentétén alapul, miszerint a munkához a dolgozónak a feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy jól dolgozzanak. A munkavállalókra az alapvető szükségleteken túlmenően az önmegvalósítás, elismertség, felelősségtudat is motiváló hatással van.
X elmélet
Az X elmélet Douglas Mc Gregor negatív személetű elmélete, mely szerint a dolgozók alapvetően lusták, ezért kényszeríteni kell őket a munkavégzése, irányítani kell őket, a szervezeti célok elérésében teljesen közömbösek, csak saját alapvető szükségleteik motiválják őket.
Introvertált
Az introvertált ember magába forduló, egyedüllétre vágyó ember, aki belső életet él, a külső kapcsolatokra nincs szüksége. Az introvertált ember általában passzív, azonban befelé igen mély és tartalmas gondolatai vannak.
Szükséglethierarchia
A szükséglethierarchia Maslow elmélete szerint az öt alapvető szükséglet egymásra épülése. A fiziológiai és a biztonsági szükséglet alapvető, alacsonyabb rendű szükségletek, míg a szeretet, a megbecsülés és az önmegvalósítás a magasabb rendű, inkább pszichológiai szükségletek közé tartoznak.
Termelékenység
A termelékenység növekedése a vállalat fejlődésének kézzel fogható bizonyítéka. A termelékenység olyan mutató, amely a vállalat vonatkozásában két időszak termelési és értékesítési adatait hasonlítja össze.
Motiváció
A motiváció azokat a jellemzőket foglalja össze, amelyek ösztönző hatással vannak a munkavégzésre, a tevékenységek végzésére, a szervezeten belüli cselekvésekre. Az egyes emberekre más-más tényező lehet motiváló hatással. Motiváló tényező lehet pl. az anyagi kompenzáció, vagy akár az erkölcsi elismerés.
- 2 animáció
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)