A vállalatirányításnak az a formája, melyben a hatalmat a tulajdonosok által delegált csoportok és irányító testületek gyakorolják.

Az informális tervezés során a szervezet vezetői által kidolgozott terveket nem foglalják írásba, azokról a vezetőség, illetve a menedzsment tagjai megegyeznek, de írott formában nem jelenik meg sehol.

A döntéshozó és a szervezetben dolgozó végrehajtó személyzet közötti alá-fölé rendeltségi viszony, melyben az egyes hatalmi jogosítványokhoz szinteket rendelnek. A szervezet hatékony működése érdekében célszerű a hierarchikus szintek számát a lehető legkevesebbre redukálni.

A leadership olyan vezetői tevékenység, amelynek középpontjában az emberi erőforrás, mint a szervezet legfontosabb erőforrása áll. Célja a szervezet tagjainak olyan irányú befolyásolása amellyel azok tevékenysége a szervezeti célok megvalósítását leginkább szolgálja.

A koordináció egy folyamat, melynek eredményeként a szervezeten belüli folyamatok, csoportok, személyek munkáját és tevékenységeit a közös cél érdekében összehangolják.

A menedzsment a szervezeten belüli folyamatok tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését jelenti az eredményesség és hatékonyság követelményeinek betartása mellett.

A formális tervek készítése során a szervezet vezetői kidolgozzák a céljaiknak leginkább megfelelő terveket, majd a tervek részleteit és azok megvalósításának módját írásban rögzítik.

A vezetés azon tevékenységek összessége, amelyek, az erőforrások eredményes (a kitűzött cél elérése) és hatékony felhasználására (a leggazdaságosabb működés megvalósítása) irányulnak, bizonyos szervezeti célok elérése érdekében

A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott és követendőnek tartott szokások, viselkedési, magatartási formák és értékek. Összefoglalóan a szervezetnek azon képessége, ahogyan a felmerülő problémákat a szervezet tagjai megoldani képesek.

A TQM olyan vezetési módszer, melynek alapvető feladata a vevői igények azonosítása és azok kielégítése. Ennek érdekében a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat a leghatékonyabb módon használja.

A szervezeti konfiguráció a szervezeten belül kialakított hierarchikus és munkakör-megosztási szintek számát, illetve azok mélységét írja le. A konfiguráció megmutatja a szervezeti piramis formáját, vagyis azt, hogy a szervezeten belül hány alá-fölé rendelt szervezeti egység van, az egyes szervezeti szinteken hány ember dolgozik.

A munkamegosztás a szervezeten belüli feladatok részfeladatokra való felosztását jelenti. A specializáció alapja lehet funkcinális (pénzügyi, marketing feladatok ellátása), tárgyi (termékek szerinti) vagy régió (földrajzi régiók) szerinti megkülönböztetés.

Olyan szervezeti forma, melyben a szervezetet a munkamegosztás, az ellátott funkciók alapján osztják szervezeti egységekre. A döntési jogkörök decentralizáltak, azaz az egyes szervezeti egységek felett általában egyetlen vezető szervezet áll.

Olyan szervezeti forma, melyben a munkamegosztás alapjául egyszerre több tényező szolgál. Eltérő megjelenési formái vannak, azonban leggyakrabban a funkcionális munkamegosztást tárgyi vagy regionális munkamegosztással párosítanak, valamint a tárgyi és regionális munkamegosztást alkalmaznak.

A szervezeti struktúra a szervezet felépítését tükrözi. Alapja a szervezeten belül kialakított munka- és hatáskörmegosztás. A szervezetet a vezető és az alatta elhelyezkedő szerveztek egymáshoz képest viszonyított helyével, az irányítási szerep megvalósulásával és a szervezet tagozódásával mutatja be.

A hatáskörmegosztás alapja a munkamegosztási elvek alapján kialakított szervezeti egységek vezetői befolyásának kialakítását jelenti. Ennek alapján meg kell határozni az egyes vezetők döntési és utasítási jogköreit.

Olyan szervezeti forma, melyben a munkamegosztás alapja tárgyi (termék) vagy regionális (terület, vagy vevőcsoportok) szerint történik.

A szervezetben kialakított vertikális viszony a szervezeti hierarchiában az egymáshoz képest alá- fölé rendelt szervezeti egységek között alakul ki. A vertikális viszonyokra jellemző, hogy egy vezető alá több beosztott is tartozik, így a vertikális kommunikáció során az utasítást a beosztott közvetlenül a vezetőtől kapja, illetve közvetlenül a vezetőnek tartozik elszámolással.

A vállalatokon belül kialakult olyan szervezeti egységek, melyek földrajzilag, vagy az eltérő vevőigények alapján a szervezet eredeti egységéből kiválnak, relatíve független egységet alkotnak.

A lineáris szervezet a legegyszerűbb szervezeti forma, jól áttekinthető, az alá- és fölérendeltségi viszonyok tisztán láthatók, az utasítás fentről lefelé, az információ lentről felfelé, illetve fentről lefelé könnyen halad.

A szervezeten belüli folyamatok, döntések adminisztratív rögzítését jelenti. A formális szervezetre jellemző, hogy a célokat, a terveket, a megvalósítás folyamán minden lépést írásban rögzítenek.

A szervezeten belüli szabályozottság a funkcionális szervezetekre jellemző, a feladat- és hatáskörök szabályok szerinti kialakítását és rögzítését jelenti. Előnye, hogy a szervezet tagjai pontosan tisztában vannak jogaikkal és kötelezettségeikkel, hátránya, hogy a szervezet a belső és külső változásokhoz nehezen tud alkalmazkodni.

A tervezés alapvető vezetői funkció, melynek lényege, hogy a vezető meghatározza a szervezet által elérni kívánt célokat, majd kidolgozza a célok eléréséhez megvalósítandó tervek menetét.

A hatékonyság követelménye, hogy a szervezet a vezetők által megfogalmazott és kitűzött szervezeti célok elérése érdekében a lehető leghatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat.

A személytelenség kialakulása a funkcionális szervezeten belül jellemző, oka az, hogy az egyes személyek jelentősége kicsi a szervezet egészéhez képest, nem az egyéni célok, hanem a közösen meghatározott szervezeti célok elérése a fontos.

A szervezés a vezetőnek az a tevékenysége, melynek eredményeként az erőforrásokat és a tevékenységeket azok leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználása céljából csoportosítja.

A szervezet legfontosabb erőforrása az emberi erőforrás. A dolgozók vezetésekor, a munka koordinálásának kialakításakor a vezetőnek a hatékony munkavégzés érdekében figyelemmel kell lennie a dolgozók személyes igényeire, egyéniségére.

A hivatástudat szakmai elhivatottságot jelent, amely elengedhetetlen a pontos és hatékony munkavégzéshez. A hivatástudat és a szakmai tudás együttesen a felemelkedés (az előrejutás) alapja.

A törzsbetét az előre meghatározott összeg, amellyel a korlátolt felelősségű társaság tagjai a Kft-t megalapítják. A törzsbetét állhat pénzbeli vagyonból, illetve nem pénzbeli vagyonból.

A részvény olyan értékpapír, amely a részvénytársaság tagjainak részesedési jogát határozza meg. A részvény tulajdonosa részvényeinek értékével járul hozzá az Rt. alaptőkéjéhez, és csakis részvényeinek mértékéig felelős az Rt. kötelezettségeiért.

A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet alapítói előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló tőkével hoznak létre. A törzstőke a tagok hozzájárulása a társaság vagyonához, így az egyes tagok felelősége csak törzsbetétük mértékéig terjed, ezen felül a társaság kötelezettségeiért nem felelnek.

A részvénytársaság olyan, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, melyben a tőkét tulajdonosok által birtokolt részvények értéke adja. A részvények tulajdonosai részvényhányaduk mértékében felelősek az Rt. működéséért.

A vállalat olyan gazdálkodó szervezeti egység, amely gazdaságossági szempontok alapján, az erőforrások kombinációra révén tevékenykedik. Működése során nyereségszerzés céljából kockázatot vállal.

A részvénytársaságoknak működésük során törvényben meghatározott kötelességük legalább egy személy könyvvizsgáló alkalmazása.

A közös vállalat olyan gazdasági társulás, amely a tagok által rendelkezésre bocsátott alaptőkével közös gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.

A közkereseti társaság egy személyegyesítő társaság, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett gazdasági tevékenységet folytatnak, amelyhez a szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

A betéti társaság olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai társasági szerződés keretében folytatnak gazdasági tevékenységet. Egy vagy több un. beltagból és egy vagy több kültagból áll, jogi személyiséggel nem rendelkezik.

A törzstőke a Kft. tagjai által összeadott törzsbetétek összege, amely a tagok hozzájárulása a társaság vagyonához.

A közgyűlés a részvénytársaság vezető testülete. Feladata a részvénytársaság megalakulásával, a tevékenység folytatásával, illetve adott esetben az Rt. megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatala.

A programozott döntéseket olyan jól körülírható problémák megoldására használják, amelyek folyamatosan, rutinszerűen ismétlődnek.

A szabvány a programozott döntéshozatal során alkalmazandó olyan dokumentum, melyet egy elismert szervezet hagyott jóvá, és egy folyamat vagy tevékenység meghatározására és annak eredményére vonatkozóan tartalmazza a leglényegesebb előírásokat, megoldási módokat.

A heurisztika a feladatmegoldás folyamata, a döntésnek az a formája, amelyet nem előz meg döntéshozatali stratégia kidolgozása.

A kreativitás a szervezet dolgozóinak tulajdonsága, az egyén sajátja, amely a munkavégzés vagy döntéshozatal során az ötletességet, eredetiséget, rugalmas gondolkodást jelenti.

A rutin a programozott döntéseknek az a formája, amikor a döntés azonos helyzetekre és azonos megoldásokra vezet, így a döntés meghozatala semmilyen nehézséget, újdonságot nem jelent.

Az információ a szervezeten belüli új ismeret, amely a szervezeti struktúrától függetlenül vertikális és horizontális irányban is terjed a szervezeten belül. Az információ-áramlás a szervezeten belül történhet informális (pletykák) és formális (írott dokumentumok) formájában.

A döntés az a mérlegelési folyamat, amelyre a szervezet minden egyes tagja képes, amelynek alapján több lehetséges alternatíva közül az optimálisat kiválasztja. A vezetői döntéshozatal összetett folyamat, amely magában foglalja a döntés előtti tájékozódást, a lehetséges alternatívák kidolgozását, a megfelelő alternatíva kidolgozását és a későbbiekben a döntéshozatal eredményének ellenőrzését.

Az átalakító vezető célja a szervezet fejlesztése, ennek megfelelően a szervezet tagjaival együttműködve a jövőbeni változtatásokra koncentrál, ezzel fejlesztve a szervezetet.

Az autokratikus vezetési stílus jellemzője, hogy a közérdekű döntéseket a vezető hozza meg, a szervezet tagjai számára a vezető kijelöli a feladatokat és a követendő magatartást. Alapja a tekintély.

Jellemzője: a vezetője fenyegetéssel, büntetéssel kényszeríti beosztottait a jobb munka végzésére. A munkavállalók és a szervezet közti pszichológiai szerződés kényszerítő jellegű. A diktatórikus vezető döntéseiben a csoportnak nem enged beleszólást, a követendő irányelveket ő határozza meg, rendszertelenül utasít, önkényesen vezet, beosztottjaival szemben fenyegetéssel, a büntetés eszközeivel él.

A laissez faire stílusú vezető mellett a csoportban az egyének egyedül, illetve csoportosan döntenek, a folyamatban a vezető csak minimális mértékben vesz részt. A vezető az alapvető vezetői feladatokat sem látja el, ez a vezetési stílus az ún. ráhagyó vezetési stílus.

A demokratikus vezetőre jellemző, hogy a közérdekű kérdésekről csoport dönt, a döntésben a vezető csak mint támogató van jelen. A résztvevők szabadon választanak, a lényeg a kitűzött cél elérése, ezen belül a szervezet tagjai maguk választják meg a munkamegosztás módját.

Burns vezetéselméletének lényege, hogy három szempont (érdekek, hatalomgyakorlás, együttműködés) alapján jellemzi a vezetőket. Ezek alapján a jó vezető az, aki a szervezet tagjait érdekeltté tudja tenni a közös cél elérésben, és aki a közvetlen hatalomgyakorlás helyett együttműködésre ösztönözve vezeti a beosztottakat.

Az átalakító vezető probléma-érzékenysége azt jelenti, hogy a szervezet tagjainak egyéni gondjaira is tekintettel van, a munkatársakkal együtt érző, rendszerint gondoskodó szerepet tölt be.

Az érdek olyan befolyásoló tényező, amely a vállalat cselekvési folyamatait meghatározza. A vállalat érdekeit leginkább a vezetők, ügyvezetők képviselik, akik kidolgozzák az elérendő célokat, és kijelölik a legmeghatározóbb folyamatokat, amelyeket a vállalat és a szervezet működése során szem előtt tart.

A vezetői munka komplexitása kifejezi a vezetőknek a szervezeten belül ellátandó feladatainak sokrétűségét. A vezetők a szervezet céljainak meghatározása mellett az alapvető folyamatok megtervezésével, a felmerülő problémák közötti döntéshozatallal, a folyamatok szervezésével, a munka és a vezetett személyek irányításával, és az elért eredmények, illetve a dolgozók ellenőrzésével foglalkozik.

A társadalmi környezet a makrokörnyezetének része, amely a társadalmi kultúra által van hatással a vállalat működésére. A társadalmi környezet része pl. az ország demográfiai jellemzői, a jövedelmek eloszlása, vagy akár a kulturális szokások.

A stratégia elsősorban a felső vezetés által kidolgozott értékrend, amely a vállalat alapvető küldetését határozza meg. A stratégiaalkotás azoknak a folyamatoknak a kidolgozása, amelyek folytán a vezetőség által meghatározott, elérni kívánt célokat megvalósítják.

A 7S modell a vállalati kultúra helyét határozza meg a vezetési és irányítási rendszerekben. Alapvetően a következő szervezeti összefüggésekre épül: stratégia, szakértelem, rendszerek, stílus, közös értékek, munkaerő.

A szervezeti kultúra része, követendő értékek, magatartásformák összessége, amelyeket a szervezet tagjai elfogadnak és követnek.

A Mc Kinsey féle 7S modell tényezői közül azok a tényezők, amelyek alapvetően jól körülírhatók, jellemezhetők: szervezet, stratégia, rendszerek.

Az értékek azok, a szervezet tagjai által kialakított és elfogadott tényezők, melyek a szervezeti kultúra kialakulását befolyásolják. Az értékek olyan meggyőződések, viselkedési szabályok, amely írott, vagy íratlan megállapodás alapján a szervezet minden tagjára érvényesek.

A ceremónia a szervezeti kultúra elemei. A külső megfigyelő számára is érzékelhető történések.

A Mc Kinsey féle 7S modell tényezői közül azok a tényezők, amelyek konkrétan nem, vagy csak nehezen határozhatók meg, amelyek az emberi tényezőkhöz kötődnek: szakértelem, stílus, értékek, munkaerő.

A gazdasági környezet a vállalat céljait és lehetőségeit befolyásolja azáltal, hogy meghatározza a vállalat működésének kereteit. A gazdasági környezet az a gazdasági rendszer, amelyben a vállalat tevékenykedik. Befolyásoló tényező lehet pl. az infláció, a munkanélküliség, vagy az árfolyamok.

A szervezetek legfelsőbb vezetői, akik a szervezeti célokat meghatározzák, kijelölik a vezetőket, döntenek a szervezetet meghatározó kérdésekben, azonban a szervezet mindennapi munkájában, az folyamatokkal kapcsolatos döntésekben nem vesznek részt.

A szervezeti hierarchia alsóbb részeiben elhelyezkedő végrehajtók. Azok az alkalmazottak, akik a vezetés által kijelölt feladatokat, meghatározott módon és időben elvégzik, ezért cserébe anyagi és nem anyagi juttatásokban részesülnek.

Amennyiben a vállalat érdekcsoportjai közül valamelyik a többinél nagyobb befolyást gyakorol, vagy monopol helyzetbe kerül a többiekkel szemben, az erőfölénybe kerül. A vállalatok környezetében azok a legfontosabb környezeti elemek, amelyek erőfölénnyel rendelkeznek.

Az érdekérvényesítés egy folyamat, melynek során a vállalat mikro és makrokörnyezetének tagjai, illetve a szervezet saját érdekeit szem előtt tartva cselekszenek.

Az intézmény egy szervezeti egység, melynek saját célja van. A vezető célja egyben az intézmény célja is, így minden tevékenység ennek kielégítésére irányul.

Az ügyvezetés feladata a vállalat stratégiai céljainak megfelelően a vállalat rövid- és hosszú távú céljainak meghatározása és a folyamatok irányítása a felső vezetés vagy a tulajdonosok által meghatározott keretek között. Az ügyvezetés feladata a teljesítmények maximalizálása és az üzleti siker elérésének elősegítése.

A vállalaton belüli és kívüli olyan egyéb személyek és szervezetek amelyek a vállalat sikeres működésében érdekeltek. Stakeholderek lehetnek a szervezet tagjai, dolgozói, vagy akár az üzleti partnerek is.

A vállalatnak azon vezetői, akiknek érdekeltségük van a vállalat sikeres működésében, ezért fontos szerepet játszanak a vállalat életében, tőkéjükkel a vállalat vagyonát gyarapítják, ezért pedig döntéseikkel a vállalat működését befolyásolják.

A szervezet érdekeltjei között vannak olyanok amelyek anyagilag (egzisztenciálisan) is függenek a szervezet teljesítményétől. Ilyenek lehetnek pl. a beosztottak vagy az üzleti partnerek.

A hatóságok a vállalat makrokörnyezetének részei, általában az állami hatalmat megtestesítő intézmények, amelyek a vállalat működését befolyásolják, illetve ellenőrzik.

A szervezeti hierarchiában azok a vezetők, akik a beosztottakat közvetlenül utasítják, illetve akiknek azok elszámolási kötelezettséggel tartoznak. A felettesek a vállalat felsővezetőinek utasításait hajtják végre.

A lobby az a tevékenysége, amelyet az egyes érdekcsoportok saját befolyásuk növelése érdekében folytatnak.

Az igazgatóság tagjait a szervezetben a tulajdonosok jelölik ki, a szervezet működését irányítják, és a tulajdonosi érdekeket képviselik.

A vezetéselmélet azoknak a folyamatoknak a kidolgozását jelenti, amelyek segítségével a szervezet vezetői a feladataikat ellátják, dolgozóikat ösztönzik.

Az extrovertált típusú ember általában társaságkedvelő, az élet örömeit élvező ember, aki azonban rendszerint könnyelmű, és nincs benne töprengő, analizáló hajlam.

Maslow szükséglet-hierarchia modellje szerint a szükségletek azok az ösztönző erők, amelyek az embereket cselekvésekre késztetik. Az alapvető öt, egymásra épülő szükséglet: élettani szükségletek, biztonsági szükségletek, a szeretet szükséglete, az elismerés, megbecsülés szükséglete és végül az önmegvalósítás szükséglete. Ezen szükségletek kielégítése a motiváció alapja.

A Mc Gregor féle X és Y elmélet továbbfejlesztése, mely szerint a dolgozók teljesítményét növeli, ha a szervezet céljai elérésben érdekeltté válnak, így be kell vonni őket a döntési folyamatokba, ami által nagyobb elégedettség érhető el. Az elégedett és boldog dolgozó a szervezetnek hosszú távon jó befektetés.

A motívumok a motiváció eszközei, azok a tényezőket, amelyek a dolgozókat jobb munkavégzésre, feladatok megoldására ösztönzik.

Az önmegvalósítás a dolgozók ösztönzésének formája. Az egyéni szükségletek közül a magasabb rendű szükségletek közé tartozik. A személy fejlődési, tanulási vágyait fejezi ki, az ösztönös függetlenség, a munkavégzés szabadságának megnyilvánulása.

Az R elmélet a gyakorlatban nehezen megvalósítható. Alapja az emberi megbecsülés. Az elmélet szerint az ösztönzés alapja, hogy az embereknek szüksége van szeretetre, megbecsülésre és tiszteletre, illetve ezek alapján az önbecsülésük felépítése közvetve a vállalat érdekeit is szolgálja.

Az Y elmélet az X elmélet ellentétén alapul, miszerint a munkához a dolgozónak a feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy jól dolgozzanak. A munkavállalókra az alapvető szükségleteken túlmenően az önmegvalósítás, elismertség, felelősségtudat is motiváló hatással van.

Az X elmélet Douglas Mc Gregor negatív személetű elmélete, mely szerint a dolgozók alapvetően lusták, ezért kényszeríteni kell őket a munkavégzése, irányítani kell őket, a szervezeti célok elérésében teljesen közömbösek, csak saját alapvető szükségleteik motiválják őket.

Az introvertált ember magába forduló, egyedüllétre vágyó ember, aki belső életet él, a külső kapcsolatokra nincs szüksége. Az introvertált ember általában passzív, azonban befelé igen mély és tartalmas gondolatai vannak.

A szükséglethierarchia Maslow elmélete szerint az öt alapvető szükséglet egymásra épülése. A fiziológiai és a biztonsági szükséglet alapvető, alacsonyabb rendű szükségletek, míg a szeretet, a megbecsülés és az önmegvalósítás a magasabb rendű, inkább pszichológiai szükségletek közé tartoznak.

A termelékenység növekedése a vállalat fejlődésének kézzel fogható bizonyítéka. A termelékenység olyan mutató, amely a vállalat vonatkozásában két időszak termelési és értékesítési adatait hasonlítja össze.

A motiváció azokat a jellemzőket foglalja össze, amelyek ösztönző hatással vannak a munkavégzésre, a tevékenységek végzésére, a szervezeten belüli cselekvésekre. Az egyes emberekre más-más tényező lehet motiváló hatással. Motiváló tényező lehet pl. az anyagi kompenzáció, vagy akár az erkölcsi elismerés.