A meggyőzés megközelítései
Gyakran mondjuk, hogy valaki jó meggyőző erővel rendelkezik. Ez nem pusztán technika, hanem egyszersmind személyes varázs kérdése. A meggyőzés sikerességhez elengedhetetlenül hozzátartozik az egyéniség, az egyéni fordulat és a pillanatnyi helyzethez való gyors alkalmazkodás képessége.
Egyesek szerint a meggyőzés nem más, mint a tanácsadás viszonylag önállósult formája. Hatékonysága nem egyedül a közölt tanács jó vagy rossz voltában áll, hanem abban is, ahogyan azt közlik. Amikor a közlés nem egyszerű információátadás, hanem egyúttal meggyőzés, mindig tartalmazza a rábeszélés mozzanatát.
Meggyőzés észérvekkel
A meggyőzés egyik módja észérvekkel történhet. Előrebocsátjuk, hogy a meggyőzés módjai, eszközei szorosan összefüggenek, élesen nem választhatók szét egymástól. Elősegíti meggyőzésünk sikerét, ha néhány olyan érvet is felhasználunk, amelyek kifejezetten egyéni érdekeink ellen szólnak. Ennek hangoztatásával éreztethetjük, hogy milyen nagy áldozatokat hozunk és vagyunk készek még meghozni annak érdekében, hogy közös megállapodásra jussunk.
A meggyőzést mindig elősegítő módszer, ha érvelésünket azzal kezdjük, amit a másik fél már elmondott, kijelentett, elfogadott. Ezzel a kettőnk közötti azonos értékrendszert húzzuk alá. A vonzó anyagi, politikai ajánlatokat tartalmazó csábító meggyőzés az emberi gyengeséget használja ki és tipikus példáját nyújtja a meggyőzés módjainak közös hatásának.
Érzelmi alapú meggyőzés
A meggyőzés érzelmi alapon is történhet, például a másik felet elsőként mindig arról kell meggyőznünk, hogy fogadjunk el bennünket partnerként. Ehhez kellően határozottnak kell lennünk, de nem szabad tolakodóan viselkednünk. A meggyőzés során mindig keressük partnerünkkel a szemkontaktust.
Az érzelmi alapú meggyőzés építhet a kapcsolatra, a viszonosságra, a tekintélyre, az alkalom egyedülállóságára illetve társadalmi elfogadottságra. Mivel az észérvek befogadásához szükségünk van képességekre, előismeretekre, illetve ezek aktiválására (amit gyakran olyan pillanatnyi tényezők határoznak meg, mint időnyomás, fáradtság, figyelem hiánya, motiválatlanság), gyakran előtérbe kerül a gyors érzelmi alapú meggyőzés.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
