A félreértés okai
A félreértés a legalapvetőbb kommunikációs zavar. Számos oka lehet, a legegyszerűbb, ha fizikailag nem halljuk a másik szavait, vagy szavainak egy részét. Ezt okozhatja zaj, a másik fél halk, vagy nem kellően artikulált beszédmódja, esetleg a saját hallásommal kapcsolatos probléma (ez utóbbi lehet, hogy nevetségesen hangzik, ugyanakkor, ha belegondolunk, nehéz szembesülnünk egy ilyen fajta érzékszervi problémával, előfordulhat, hogy évekig hárítjuk, rengeteg kommunikációs zavart okozva.)
A félreértést okozhatja a figyelem hiánya, ami mögött leggyakrabban az áll, hogy az illető a saját gondolataival van elfoglalva. Az értő figyelem magas szintű gyakorlata szinte művészet, amit tudatos gyakorlással kell kialakítanunk. A figyelem gyakorlata és adekvát nem verbális kommunikációja a hatékony kommunikáció egyik legfontosabb sikertényezője. Az eltérő gondolkodásmód mögött gyakran személyiségbeli vagy kulturális különbségek állnak.
A memória szelektivitása
Emlékezetünk gyakran pontatlan, egy megrendezett incidensre például a jelen lévők néhány héttel később például meglehetősen eltérően emlékeztek. Ráadásul memóriánk szelektivitása nem csak a véletlenen múlik, hanem összefügg érzelmeinkkel és énképünkkel. Freud vezette be a motivált felejtés fogalmát, miszerint a kínos emlékeket gyakran olyan módon hárítjuk, hogy egyszerűen kiszorítjuk memóriánkból.
Ez a jelentős – és számos kommunikációs zavart okozó - torzító hatás abból fakad, hogy mindenáron védjük pozitív énképünket gyakran még a valósággal szemben is. Az önigazolás igénye áthatja teljes észlelési, információfeldolgozási folyamatunkat.
Tudatos félreértés
Ha valaki tudatosan ért félre valamit, irányítani próbálja ezzel a másik felet. Emögött egyes esetekben jó szándék áll, például, ha nem akarjuk meghallani a másik fél sértését, vagy így próbáljuk a jó megoldás felé terelni. Még ezekben az esetekben is tetten érhető egyfajta rejtett fölény a másikhoz való hozzáállásban, ami az esetek többségét jelentő többi helyzetben különösen erősen jelen van.
Ha nem hallom meg amit mond a másik fél, vagy tudatosan félremagyarázom a szavait, durván manipulációról van szó. Ilyen esetben nem megengedett eszközzel terelem a másik felet céljaim felé. A tudatos félreértés eszköze nem csak etikátlan, hanem veszélyes is, hiszen ha a másik fél rájön manipulációs szándékunkra, meglehetősen kétségessé válik a helyzet pozitív kimenetele.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
