Agresszivitás
Bandura szerint az élő vagy szimbolikus agresszív modell látványa fokozza a megfigyelők agresszióját. A szerző szociális-kognitív tanuláselméletében központi helyet foglal el az úgynevezett megfigyeléses tanulás. Ennek folyamata során az egyik fél szemtanúja annak, hogy egy másik fél, egy modell végrehajt egy új, eddig ismeretlen cselekvést, s a megfigyelő ennek nyomán képessé válik a megfigyelt cselekvés megismétlésére.
A megfigyeléses tanulás szempontjából érzékeny periódust jelent a gyermekkor. A gyermekek tehát nagyon könnyen sajátítanak el a képernyőről számukra újszerű agresszív megnyilvánulásokat. Gyermek és felnőtt szempontjából egyaránt veszélyt hordoz, hogy vonzó, általunk nagyrabecsült személyt könnyebben fogadunk el modellnek. Márpedig a filmek jelentős részében szerepelnek szimpatikus rosszfiúk, akik legfeljebb a végén bűnhődnek, ráadásul a jó oldal képviselői is gyakran agresszívek.
Elszigetelődés és virtuális kapcsolatok
A televízió több úton fokozhatja magányosságérzésünket. Egyrészt, ha sok televíziót nézünk és azon keresztül sok közvetített tapasztalatot, mintha élményt szerzünk, ezek egy ideig képesek fenntartani bennünk a szükségletkielégülés illúzióját, de egy idő után rádöbbenünk, hogy valójában a tévé nem képes helyettesíteni a társaságot. Másrészt a sok tévénézés passzív jellegénél fogva leépítheti társas készségeinket, kommunikációs repertoárunkat.
Ha bármilyen hasznos, aktív tevékenységet választunk a tévénézés helyett, az önfejlesztés révén közvetve, a másokkal való találkozás és kommunikáció révén pedig közvetlenül javítjuk társas életünk felpezsdülésének esélyét. Minél inkább a televízió bűvkörébe kerülünk, annál kevésbé lesz lehetőségünk kitörni belőle, önmagát erősítő folyamatként meglévő kapcsolataink és újak kiépítésére nyíló lehetőségeink leépülésével egyre nő az elszigetelődésveszélye. Az Interneten történő ismerkedés legfőbb veszélye a másik fél őszintétlensége és manipulatív szándéka.
Függőség
Az alkohol, drogok vagy a szerencsejáték mellett a televízió s az Internet is kialakíthat súlyos függőséget. A függőségre általában hajlamos személyiségre jellemző a gondoskodásra való állandó és túlzott igényben, szeparációs félelemben, önalávető magatartásban megnyilvánuló viselkedésmintázat.
Televízió-függés esetén gyakoriak az erős szorongások és a társas helyzetektől való erőteljes félelmek. Szélsőséges, klinikai kezelést igénylő formája viszonylag ritka, a függőség enyhébb mértéke azonban tömegekre jellemző. Az Internet-függőség gyakran indul az intenzív érdeklődés talajáról, azonban egyfajta fokozódó kontrollvesztés révén az illető átkerül egy illuzórikus, virtuális világba. Ott úgy érezheti, minden igénye és vágya teljesül, szerepeket játszhat, látszólag következmények nélkül kipróbálhat helyzeteket, de a valósággal és igazi önmagával való szembesülést csak ideig-óráig kerülheti el.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
