Méhkenyér és a méhméreg
A méhkenyér a virágpor méhek által módosított formája, amit a lépek viaszos celláiba gyűjtenek. A cellákban enzimek hatására az összetett cukrok bomlásnak indulnak, majd bennük tejsavbaktériumok és élesztőgombák keletkeznek. A méhkenyérnek a virágporhoz hasonló összetételű, gyulladáscsökkentő hatása van.
A méhmérget a dolgozó méhek termelik, enzimtartalma magas, reuma gyógyítására alkalmas anyag.
Méhviasz, propolisz
A méhviaszt is a méhek termelik, ez a méhek „lakóhelye”. A méhviasz halványsárga színű, könnyen olvadó, illatos anyag, melyet sokféle területen hasznosítanak, például gyertyák készítésére, fogínyvérzésre, gyulladásra és kozmetikumként. A propolisz, vagy más néven méhszurok a méhkaptár réseinek betömésére használt, méhek által gyártott anyag. A propolisz úgy keletkezik, hogy az erre a feladatra specializálódott méhek a fák rügyein, ágain és levelein 20-24°-os hőmérsékleten kialakuló életnedveket összegyűjtik, mirigyváladékukkal és viasszal összekeverik. A propoliszokösszetétele igen változatos, befolyásolja a környezetben élő növényzet és földrajzi környezet is. Általában gyantát, viaszt, illóolajat, virágport, cserzőanyagot, ásványi anyagokat, provitaminokat és egyéb anyagokat tartalmaznak.
Virágpor, méhpempő
A virágpor a méhek által összegyűjtött kétszikű növények hímivarsejtje, aminek egy részét a méhek megeszik, a többit viaszcellákba raktározzák el. Ez az ún. méhkenyér. A virágpor 50%-a aminosav, 30%-a cukor, 20%-a fehérje, emellett tartalmaz vitamint, ásványi anyagot, vizet, és egyéb anyagokat is. A méhpempővel táplálják a méhek utódjaikat, ezt az anyagot a dajkaméhek állítják elő. A méhpempőösszetevői a víz (67%), fehérje (12%), zsír (6,5%), cukor (12,5%), és egyéb anyagok.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
