A gazdaságpszichológia a közgazdasági szemlélet pszichológiai szempontokkal történő kiegészítésével nyújt magyarázatokat nehezen megfejthető gazdasági jelenségek esetén.

A reklámpszichológia legfontosabb szerepe a gazdasági üzenetek megfogalmazásában és annak a fogyasztókhoz való átkódolásában van.

A fejlődéslélektan érdeklődésének középpontjában a gyermek fejlődési folyamata áll, de a kutatók kitekintéssel vannak a magzati korra, illetve a felnőttkori fejlődési jellegzetességekre is.

A pszichológia társas kapcsolatokat és az egyének egymásra gyakorolt hatását tanulmányozó területe.

A viselkedést és a mentális folyamatokat tanulmányozó tudomány.

A szervezetpszichológia pszichológiai eszközök alkalmazásával végez szervezeti diagnózist és tesz javaslatokat a vállalatok, munkahelyi szervezetek optimális felépítése és fejlődése érdekében.

A pszichológia egyének osztályozhatóságát és a köztük lévő különbségeket kutató területe.

A pszichológia alapkutatási szintjéhez tartozó területek a mélyebb megértés igényével kutatják a különböző emberi megnyilvánulásokat, a feltárt tények és adatok alapján pedig törvényszerűségeket, modelleket állítanak fel.

Az alkalmazott kutatás szintjén gyakorlati területek specifikus igényeinek megfelelő vizsgálatokat folytatnak.

A kísérleti vagy általános pszichológia területén dolgozó kutatók olyan egyéni szintű lélektani alapjelenségeket tanulmányoznak, mint emlékezet, motiváció, észlelés.

Azokat a jelzőket, amelyekkel a karakterizálás meghatároz egy márkát, a márka személyiségének nevezzük.

A kéttényezős érzelemelmélet egyik eleme, arra utal, hogy adott pillanatban bekövetkező arousal emelkedésünket hogyan éljük meg, hogyan értelmezzük.

Negatív visszacsatoláson alapuló motivációs szabályozó rendszer, amely valaminek az élettani vagy pszichológiai állapotát azonos szinten tartja.

Maslow szükséglet hierarchiájának alsó négy szintje tartozik ide, ezek nem vezetnek csúcsélményhez.

Az élőlény hiányállapota.

A személynek azon alapvető késztetése, hogy kiteljesítse a benne rejlő lehetőségeket.

Maslow szükséglethierarchiájában a legfelső, ötödik szint, az önmegvalósítás minőségében is eltér az alsó négytől, csak ez vezet az önkiteljesedés megélését jelentő csúcsélményhez.

A szervezet általános izgalmi szintje, a kéttényezős érzelemelmélet egyik eleme.

Az alapérzelmek arckifejezése egyetemes, kultúrától független. Az összetettebb érzelmi állapotok kifejezése változatos eszközökkel történik, ezekben már jelentős az egyes kultúrák hatása.

A viselkedés energizálásáért és irányításáért felelős tényezők összessége.

Mindazon csoportok, amelyek az ember attitűdjeire vagy magatartására közvetlen (személyes) vagy közvetett hatással vannak.

Hűségük bizonyos feltételekkel áll fenn, mert mindig ésszerűen akarnak gondolkodni.

Érzékelés és észlelés, azaz a külvilág és a személyiség közötti közvetlen kapcsolat megteremtése.

A háztartásszerkezetet meghatározza az együtt élő személyek száma, a keresők és eltartottak aránya, valamint az eltartottak életkora.

A fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, amely a javak és szolgáltatások vásárlásában, használatában és a vásárlás tervezésében jut kifejezésre.

A személyiség meghatározó tulajdonságai. A személyiségjegyek öröklött alapokon tanult hatásokra bontakoznak ki.

Elsősorban a külső tulajdonságok döntőek számukra.

Hűséges vásárlók, nem éreznek szükségletet, vágyat a változtatásra.

Azt kutatják, hogy hol, mit tudnak olcsóbban vásárolni.

A hazai termékek preferenciájának mértéke.

A hedonizmus jellemzője a vágyak, észlelt szükségletek állandó újratermelődése. A fogyasztó fantáziája és vágyképei határozzák meg döntéseit.

A hirtelen észlelt kockázat hatására a fogyasztó vásárlási szándék ellenére is elállhat a vételtől. Kockázat származhat a termék elvárt és tényleges tulajdonságai közötti különbségben vagy a felhasználható jövedelem megítéléséből.

Ha a potenciális fogyasztónak hiányérzete támad, valami olyan dologgal kapcsolatban, ami elérhető a piacon, hosszabb-rövidebb döntési folyamaton keresztül jut el egy konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlásához.

A választásra erőteljesen hatást gyakorol a fogyasztó kognitív és emocionális érintettsége, azaz a döntés értelmi és érzelmi szintű szubjektív fontossága.

Az alternatívaként számba vehető fogyasztási javakról összegyűjtött információkat a fogyasztó a cél szempontjából lényeges kritériumok alapján értékeli.

Az információkeresés időigényes, energiába és pénzbe kerül és magában foglal mentális és fizikai tevékenységet is.

Egy választott és bevált márkához való ragaszkodás.

A fogyasztói elégedetlenség esetén a termék vagy szolgáltatás észlelt tulajdonságai elmaradnak a fogyasztó előzetes várakozásaitól.

A szükséglet felmerülése. Akkor fordul elő, amikor a fogyasztó felismeri a különbséget a kívánt állapot (a termék birtoklása) és a tényleges állapot (a termék nincs a birtokában) között.

A vásárló magatartást jelentősen befolyásolja, hogy a vásárlási helyzet teljesen új, vagy egy korábbi módosított változata, esetleg mindennapos.

Tárolt emlék felidézése, előkeresése a hosszú távú memóriából.

Az észlelési folyamat utolsó, legdöntőbb szakasza, melynek során a fogyasztó hosszú távú memóriájából előhívott információk és várakozásai alapján kialakítja szubjektív képét a termékről.

A memóriában tárolt kognitív struktúrák, amelyek eseményeknek, tárgyaknak és a való világ viszonyainak absztrakt reprezentációi.

Értelmi kapacitás, információfeldolgozó művelet.

A fogyasztó által elvárt ár, ezzel a viszonyítási alappal méri össze a fogyasztó a termék tényleges árát.

Az észlelés első szakasza, ekkor a fogyasztó adott termékhez kapcsolódó külső ingerekkel találkozik.

A kognitív fogyasztáspszichológia elsősorban arra keresi a választ, hogy miként zajlik a fogyasztással kapcsolatos információk feldolgozása és megítélése, valamint ezek az emlékezettel együtt hogyan hatnak a fogyasztó döntésére.

Az észlelés középső szakasza, amikor a fogyasztó kognitív erőforrásokat összpontosít az információfeldolgozási feladat elvégzésére.

A fogyasztói magatartást is nagymértékben meghatározzák az információ emlékezeti tárolásának mechanizmusai. Ennek szakaszai: az érzékleti emlékezet, a rövid távú emlékezet és a hosszú távú emlékezet.

Az attitűd a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik-

Ismert személyiséggel történő azonosulás révén is kialakulhatnak vagy megváltozhatnak fogyasztói attiűdjeink.

Az attitűdök nehezen változnak. A kognitív egyensúly felborulása képes attitűdvátozást létrehozni.

Az attitűd ismereti komponense, amely a meggyőződésekre vonatkozik.

A fogyasztói attitűdök az egyes termékek, szolgáltatások, márkák és üzletek felé irányuló pozitív vagy negatív érzések és értékelések, melyek hatása számottevő a vásárlói magatartásra.

A pszichológiai tanulás alapformája a társításon alapuló kondicionálás. A kondicionálási folyamatok jelentős szerepet játszanak az egyes márkákhoz való viszonyulásban.

A magatartás-tendencia komponense, amely a cselekvéssel kapcsolatos.

A fogyasztói vélekedéseket azok tárgyai (többnyire gazdasági javak), a tárgyak tulajdonságai és előnyei határozzák meg.

Heider egyensúlyelmélete szerint kognitív egyensúlyra törekszünk.

Az attitűd érzelmi komponense, amely pozitív vagy negatív érzéseket foglal magában.

Alacsony intenzitású, tartós, de közvetlen előzmény nélküli érzés.

Ha az egyéni teljesítményt nem lehet objektíven mérni, az egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki munkájukban.

Direkt társas befolyásolási forma, ahol nem csupán ki nem mondott csoportnyomásnak, hanem nyílt utasításoknak kell megfelelni.

A csoportnorma befolyásoló hatása, mely nagy egyéni különbséget mutat.

Fiedler kontingencia modellje a vezetéssel kapcsolatban feltételezi, hogy a hatékony vezetés a vezetői személyiségtulajdonságok és a szituáció jellemzők kombinációjának eredménye.

A társas befolyásolás egyik formája, a vezető tekintélyének elfogadásán alapszik, és sikerességét meghatározza a vezetési stílus.

A behódoló személy viselkedését a jutalom elnyerése és a büntetés elkerülése motiválja.

A befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló.

A befolyásolás folyamata során egy csoport vagy egyén által kifejtett rejtett vagy nyilvánvaló normának való megfelelés mértékét és tényezőit vizsgáljuk.

A vélekedés elfogadása belülről jutalmaz. Az internalizáció a társas befolyásolásra való reagálás legtartósabb módja.

A csoport által az egyénre gyakorolt indirekt társas befolyásolás.