Jó eséllyel megjósolt vevőszám.

A monopóliumnak gazdasági okból nem maradhat fenn versenytársa, vagyis nem tud legalább két tartósan nyereséges cég ugyanazon a piacon ugyanolyan szolgáltatást vagy terméket kínálni.

A piaci részesedés a piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada.

Valami értékének, mértékének megközelítő meghatározásának folyamata.

A penetrációs szint azt mutatja meg, hogy mekkora a tényleges eladásoknak az elvileg lehetséges eladásokhoz viszonyított aránya.

Amikor valakinek „elege van” egy jószágból = a termék azon mennyisége, amelynél többet fogyasztva a fogyasztó összhaszna nem nő tovább.

Adott termék/szolgáltatás ténylegesen megvalósuló eladásainak összessége.

Az az érték, amikor valakinek „elege van” egy jószágból = a termék azon értéke, amelynél többet fogyasztva a fogyasztó összhaszna nem nő tovább.

A piac nagyságát jellemző érték.

A vállalat csak egyetlen szegmentumot céloz meg és szolgál ki.

A differenciált marketing az, amikor a cég vezetése különböző marketingmixet dolgoztat ki az egyes szegmensekre.

A piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoport.

Olyan egyedi sajátosságokkal rendelkező csoport, melynek igényei egymáshoz bizonyos szempontból igen hasonlóak, más csoportoktól azonban egyértelműen elkülöníthetők.

Pozicionáláskor a vállalat egyértelmű és kedvező képet alakít ki termékéről a célpiac fogyasztóiban.

Haszon.

Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos célpiacokat. Az elsődleges célpiac vevőköre a legszűkebb, a vásárolni óhajtó és megfelelő vásárlóerővel rendelkező ügyfelek tartoznak ide. Ennél több fogyasztót sorolunk a másodlagos célpiac sugarába, s a legtöbb fogyasztó a potenciális vevőket is megjelölő harmadlagos célpiachoz tartozik.

A legszűkebb vevőkör, amelyre a vállalat marketingtevékenységét fókuszálja.

A piacszegmentálás a piac megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárás, a homogén részeket hívjuk piacszegmentumoknak.

Hasonló termékeket gyártó cégek versenyeznek, harcolnak a fogyasztókért egymással.

Azonos tulajdonságú termékek halmaza.

A termék eladását végző személy.

Fogyasztói piac: a termékeket és szolgáltatásokat személyes szükségletük kielégítésére vásárló egyének vagy háztartások összessége.

A tartós fogyasztási cikkek élettartama a napi beszerzési cikkeknél hosszabb, értékük nagyobb, vásárlásukat komoly döntési folyamat előzi meg.

A jövedelem szükséglet-kielégítés céljából, árukra és szolgáltatásokra fordított része.

Fogyasztási cikkeknél megkülönböztetünk: mindennapi fogyasztási cikkeket, rövid ciklusú fogyasztási cikkeket és tartós fogyasztási cikkeket.

Az a személy aki vásárolni akar.

A napi cikkek ára alacsony. A háztartások rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, így a sok fogyasztó viszonylag kis forintértékű beszerzése nagy tömegű keresletben nyilvánul meg a piacon.

Vásárlók: ők jogosultak a szállító kiválasztására és a beszerzés lebonyolítására, de előfordulhat, hogy a szervezet nagyobb befolyással rendelkező tagjai beleszólnak a vásárlók tevékenységébe.

Azon cselekvési folyamat, melynek során megszerzik a szükséges eszközöket, alapanyagokat stb.

A szükséges eszközök, alapanyagok megszerzésének elhatározása, véglegesítése.

Az ország hatalmi szervének cserekapcsolati rendszere.

Azt a bizonytalanságot, amellyel a fogyasztó szembesül, amikor nem képes előre látni, hogy vásárlásának milyen következményei lesznek, érzékelt kockázatnak nevezzük.

Az ország hatalmi szerve.

A viszonteladók megvásárolják a nagykereskedőktől a javakat, annak érdekében, hogy hosszabb távon értékesítsék azokat.

A gazdaságnak a természeti kincsek, nyersanyagok kitermelésére és feldolgozására illetve különféle szolgáltatások nyújtására kiterjedő önálló ágazatának piaca, értékesítésének helyszíne.

Az áruk adásvételére irányuló gazdasági tevékenység.

Reciprocitás (kölcsönösség, viszonosság): a beszerzők gyakran olyan szállítókat keresnek, akik tőlük vásárolnak.

Pénzügyi művelet.

A szabványosított alkatrészek külön csoportját képezik azok a termékek, amelyeket pótalkatrészként a fogyasztói piacon értékesítenek: elemek, autógumik, tollbetétek. A pótalkatrészek adásvételekor az eladó feladata, hogy megkülönböztesse áruját az egyébként tökéletesen hasonló egyéb termékektől.

Mezőgazdasági termékek, ásványi kincsek, fémek, amelyek minimális változtatással vagy anélkül lépnek be a termelésbe.

Az adott pillanatban az adott áruk értéke.

Tisztán számított, levonások utáni.

Tőkebefektetésnek hívjuk, ha egy vállalat pl. bővíti gépállományát, új gépeket vásárol. Ide tartoznak a vállalatfelvásárlások is. Tőkebefektetés során a vállalat reméli, hogy hosszú távon profitot realizál az esetleges pillanatnyi magas költségek árán is.

Központosítottság.

A kereslet változását mutatja, azt mutatja meg, hogy 1%-al növelve egy, a keresletre ható tényezőt, hány %-kal változik a kereslet.

Valami értékének, mértékének, egyéb tulajdonságának közelítő meghatározása.

Az a termékmennyiség, amelyet a vevők különböző lehetséges árak mellett képesek és hajlandóak megvásárolni az adott termékből.

Megmutatja, hogy a vállalat mekkora részt birtokol a piacból.

A termék tényleges ára.

Adott termék / szolgáltatás elméletileg lehetséges eladásainak összessége.

A piacpotenciál földrajzi régiók szerinti megoszlása.

Egy adott iparág termékeinek adás-vétele.

Gazdasági események, jelenségek, folyamatok számszerűsített értéke.

Idősorok lehetnek egy termék vagy szolgáltatás több éves értékesítési muta­tói, fogyasztási adatok, egy vállalat termelése heti vagy havi bontásban stb. Az idősorokban érzé­kelhető ingadozás több tényező együttes hatásának eredőjeként alakul ki.

Exponenciális kiegyenlítésnek nevezzük azt az előrejelzési módszert, amely az idősorok régebbi adatait kevésbé tekinti jelentősnek, s ezért kisebb súllyal számítja be őket prognóziskészítéskor, mint a becslés készítéséhez közelebbi periódus tényadatait.

Mozgó átlagolásnál a trendet az idősor dinamikus átlagaként állítjuk elő.

Egy adott termékből vagy szolgáltatásból a jövőbeni lehetséges eladások összessége.

A kvantitatív módszer számszerűsíti az adatokat és általában statisztikai elemzést alkalmaz.

A gazdasági szakemberek előszeretettel használnak mennyiségi módszereket a jövőbeni piaci kereslet meghatározására. A korreláció-számítás, regresszió analízis, trendszámítás során matematikai-statisztikai eszközök felhasználásával a múltra vonatkozó tényadatok segítségével következtetünk a jövőre. Az idősorelemzés a múltbeli és a jövőbeli eladásokat az idő, és nem a tényleges piaci tényezők függvényeként kezeli. Az általunk vizsgált termék vagy szolgáltatás várható keresletét nem csupán közvetlenül az idő, hanem sok más tényező és valós körülmény is befolyásolhatja.

Határozatlanság.

Alapirányzat vagy tartós irányzat, az időszakon belüli változás fő vonala. A népesedésben, tőkeképződésben és a technológiában zajló alapvető változások hatására alakul ki.

Trendszámításkor az elmúlt időszakra vonatkozó adatokból kiszámítjuk az időszakra vonatkozó alapirányzatot, trendet, s az így nyert alapösszefüggést az elkövetkezendő időszakra változatlannak feltételezve meghatározzuk a jövőre vonatkozó becslésünket.

A termék mindazon fizikai és egyéb tulajdonságok összessége, amelyek alkalmasak a fogyasztói igények kielégítésére.

A társadalmi-gazdasági ismérvek között a foglalkozás, az iskolai végzettség, a jövedelem különbségeit vesszük figyelembe a szegmentálás elvégzéséhez.

A demográfiai változók az életkor, a nem, a családtípus eltéréseinek alapján csoportosítják a népességet, a szegmentáláskor ezen változókat vizsgáljuk.

A magatartási változók szerinti csoportképzésnél a termékhasználat, a termékelőnyök, a fogyasztó személyiségjegyei azok a tényezők, amelyek segítenek a szegmentálásban.

Az állam bevétele, melyeket főként adók formájában kap, ill. külföldi támogatásokból.

Konkrét hely, amely bizonyos árukkal való rendszeres kereskedést szolgálja.

A termék vásárlásából és fogyasztásából származó hasznosság.

A területi szegmentáció során az egyes országok, nagyobb tájegységek, lakóhelytípusok közötti gazdasági, kulturális, fogyasztási eltéréseket figyelembe véve osztjuk részekre a piacot.

Termékhasználat során azt vizsgálják, hogy a vevők milyen gyakorisággal használják, illetve vásárolják az adott vállalat termékeit.

Az adott szervezet vásárlási döntéseiben résztvevő egyének és csoportok összessége.

Mindazok a piaci szereplők, akik formális szervezet(ek) részére végeznek beszerzési tevékenységet.

Adott piacon a termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása és ennek a vevőkben való tudatosítása.

Állandó, folytonos, tartós cselekvés.

TEÁOR: Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. Statisztikai osztályozási rendszer, ami Magyarországon 1992. január 1-jétől került bevezetésre, viszonylag homogén csoportokra bontja az azonos tevékenységeket végző gazdasági szervezeteket, s ez megkönnyíti a gazdasági folyamatokra jellemző adatok összegyűjtését, táblázatokban történő megjelenítését és elemzését.

A mikroszegmentálás során megvizsgáljuk a vállalat és a beszerzéssel összefüggő tényezők jellegzetességeit: miként használja a terméket (feldolgozás, közvetítés), mennyire hűséges a beszerzési forráshoz, milyen a beszerzési szerződés típusa, hogyan helyezkednek el a beszerzési funkciók a vállalati hierarchiában.

A belföldi termékosztályozás rendszere (BTO) nem a tevékenységet, hanem annak végeredményét, a terméket teszi meg a statisztikai besorolás alapjául.
A belföldi termékosztályozás a belföldön gyártott, valamint importból belföldi forgalomba került ipari, illetve mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékek (nyersanyagok, félkész és késztermékek) nemzetgazdasági szinten egységes csoportosítása. A BTO az Európai Unió kötelező termékosztályozásaival összehangolt termékcsoportosítási rendszer, amely nemcsak a nemzetközi összehasonlítást teszi lehetővé, hanem megkönnyíti a termelés és a külkereskedelmi forgalom árucsoportonkénti adatai közötti kapcsolatok vizsgálatát is.
A BTO több mint 17 500 elemet foglal magában. Ebből a mezőgazdasági, erdészeti és halászati fejezetek közel 2000 tétellel, az ipari fejezetek több mint 15 500 elemi (tovább nem bontott) és különböző szinten aggregált terméktétellel részesednek.

Egy adott társadalomban, a javak és szolgáltatások előállítása, szétosztása és fogyasztása.

Makroszegmentációs tényezők (tevékenység jellege, szervezet típusa, mérete, telephelye) szerinti piaci csoportképzés.

Azonos tulajdonságú elemek csoportja

A profil (összetétel) mutatja meg a médium közönségének megoszlását egy-egy statisztikai változó (családnagyság, földrajzi elhelyezkedés, képzettség, jövedelem stb.) mentén.

A klaszterelemzés olyan módszerek összessége, amelyekkel a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba, ún. klaszterekbe rendezhetjük a kiválasztott változók alapján.

A piac homogén keresleti sajátosságokat mutató csoportjai a szegmentumok, a piaci részek.

A klaszterelemzés eredményeinek grafikus megjelenítése a dendrogram vagy fadiagram.

A hierarchikus klaszterelemzés egyik típusa. Az eljárás indulunk ki, hogy minden piaci szereplő egyetlenegy klaszterben található, s ezt osztjuk ketté a klaszterezés során. Az eljárást addig ismételhetjük, amíg minden egyes vevő külön szegmensbe nem kerül.

A nem hierarchikus klaszterelemzés módszereire az a jellemző, hogy az adatok felosztása nem jár végérvényesen az elemek adott klaszterbe való rögzítésével.

A hierarchikus klaszterelemzés olyan csoportkialakító eljárás, amely az adatok egymást követő fúzióján, illetve szétválasztásán alapul.

Egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja.

A gazdasági jelenségeket leegyszerűsítve ábrázolja, mérhető változókat használ a jelenségek leírására és matematikai módszerek segítségével figyeli a változók alakulását.

A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.

Az előállított termékek és/vagy szolgáltatások felhasználója (egyének, háztartások, intézmények).

A sokaság mindazon egyedek összességét jelenti, amelyekre statisztikai megfigyelés irányul.

A piac egy speciális, jól definiálható része.

A döntési, más néven klasszifikációs fák olyan statisztikai algoritmusokon nyugvó eljárások, amelyek segítségével döntési szabályok hozhatóak létre, s szegmentálásra, osztályozásra nyílik lehetőség.

Piacszegmentálásnál használt statisztikai módszer, amikor megvizsgáljuk, hogy az adott kulcsváltozóban mért különbség statisztikailag jelentős-e, vagy az eltérés csak véletlen. Ennek egyik módszere az CHAID, ahol a χ2-statisztika segítségével döntünk.

A döntési, más néven klasszifikációs fák olyan statisztikai algoritmusokon nyugvó eljárások, amelyek segítségével döntési szabályok hozhatóak létre, s szegmentálásra, osztályozásra nyílik lehetőség.

Árujelzés a cég áruinak/ szolgáltatásainak megkülönböztetésére.

Az osztályozóérték, angol nevén „cut-off érték” alapján a piaci szereplőt abba a szegmensbe soroljuk, amelyre nézve a legnagyobb a csoporthoz tartozás valószínűségi értéke.

Az a termékmennyiség melyet a vállalat adott áron értékesíteni hajlandó.

A piac megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárás.

Lineáris diszkriminanciaanalízis. A diszkriminanciaanalízis egy sokaság két vagy több csoportra való szétválasztására alkalmas módszer, amely több változó egyidejű figyelembevételén alapul.

A diszkriminálófüggvény a független változók olyan lineáris kombinációja, amely a lehető legjobban szétválasztja a függő változó kategóriáit.

A Z érték vagy diszkriminálóérték pontszámát úgy kapjuk meg, hogy a diszkriminálófüggvény együtthatóit megszorozzuk a változók értékeivel. Minden egyes piaci szereplőre (háztartás, cég stb.) kiszámoljuk a Z értéket, és összehasonlítjuk az osztályozóértékkel.

A diszkriminanciaanalízis egy sokaság két vagy több csoportra való szétválasztására alkalmas módszer, amely több változó egyidejű figyelembevételén alapul.

A piac résztvevője, mely valamilyen formában részt vesz az eladási folyamatban.

Az osztályozóérték alapján a piaci szereplőt abba a szegmensbe soroljuk, amelyre nézve a legnagyobb a csoporthoz tartozás valószínűségi értéke.