A mosógépek felépítése
A gépi mosás bonyolult részfeladatok összessége. A végeredmény sok közrejátszó tényezőtől függ: a víz minőségétől és mennyiségétől, a mosószer hőmérsékletétől, kémiai összetevőitől, a mechanikai hatástól, illetve a mosás időtartamától. A különböző közös tulajdonsága hogy egymáshoz képest mozgatják a mosandó ruhaneműt és mosószeres melegvizet. Az elmúlt időben 3-féle rendszer alakult ki.
• A lengőlapátos mosógép két üstből áll. A külső üstben lévő lengőlapát mozgatja jobbra-balra a mosószeres vizet, ami a ruhanemű szálai között áramolva végzi a tisztítást. Mivel a ruhanemű nem érintkezik közvetlenül a lengőlapáttal, e mosógépek mechanikai koptatása a ruhaneműre igen kicsi.
• A keverő- vagy forgótárcsás mosógép az 1970-es évek elejétől kapható hazánkban. Fő elterjedési területe Amerika. Egy henger alakú tartályban van a forgótárcsa, a mosószeres víz és a mosandó ruhanemű is. A tárcsa mozgatja a vizet és egyben a ruhaneműt is, ezek mozgása egymáshoz képest késésben van, az így kialakuló mosószeres áramlás végzi a tisztítást. A közvetlen mechanikai hatás, ami a ruhát éri, jelentősen koptatja azt.
• A forgódobos mosógép a legelterjedtebb a világon. A rendszer lényege, hogy a lassan forgó a dobban egyenletesen elhelyezett három borda a ruhát kiemeli, majd visszaejti a mosószeres vízbe. Koptatási hatása igen kicsi. Kényesebb textíliák is moshatók vele, mert a forgásirány-változtatással üzemelő dobban a ruhák csavarodása elkerülhető. A forgódobos rendszer kapható felül-, illetve elöltöltős, formában. Melyek közül már szinte csak a különböző ízlések és a rendelkezésre álló hely figyelembevételével dönthetünk.
A mosógépek működése
A gépi mosás alapelve, a ruhák melegvízben történő forgatásán alapszik. Egy népies történet szerint ezt az alapelvet egy matróz fedezte fel, aki lusta volt a nadrágját kimosni. Nem csinált mást, csak úgy hányaveti módon belógatta a hajóról vízbe. Restségében azt sem vette, hogy a koszos nadrágja nagyon közel van a vízben a hajócsavarhoz. A meglepetés akkor érte, amikor a nadrágot kivette a vízből, és az, sokkal tisztább lett, mint máskor a legalaposabb mosás után. Ekkor születhetett meg a mosógép alapgondolata, mely utánozza a hajócsavar vízkeverését.
A gépi mosási elvek közül három alapvető elv terjedt el általánosan: a keverőtárcsás, a lengőlapátos, valamint a forgódobos gépi mosás. A forgódobos automata mosógépek mechanikai mosóhatása kisebb, mint a keverőtárcsás vagy lengőlapátos gépeké, a viszonylag hosszabb mosási idővel azonban a kellő tisztítóhatás elérhető. Ezek a „sulykolásos” mosás alapelvén dolgoznak. Jól programozhatók, viszonylag kis méretűek és súlyúak, kímélik a ruhát, mosási üzemük kevésbé zajos, igen változatos mosási programokra képesek, gyakorlatilag mindenféle textilanyag mosása megoldható velük.
Fűtőszál
A fűtőszál segítségével melegedik fel a víz a kívánt hőmérsékletre. A fűtőszál fő ellensége a vízkő, mely az úgynevezett kemény vízből rakódik rá. Amikor a fokozatosan vastagodó vízkőréteg vastag burkot képez már a fűtőszálon, a hőátadás intenzitása gyengül, s a víz nem melegedik fel kellőképpen. Ezért fontos a mosógép időszakos vízkő mentesítése, (különböző vízkő megelőző, vagy oldó adalékanyagok hozzáadásával). A víz keménységét a benne oldott alkáli földfémek, kalcium (Ca), magnézium (Mg) hidrokarbonátjai és más sói, okozzák. A hazai viszonylatban a szikes nátrium-hidrokarbonátós, „kemény” vizek is jellemzőek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
