Annak deklarálása, hogy a vállalat folyamatosan felülvizsgálja környezetet romboló és károsító tevékenységeit, megszünteti ill. minimálisra csökkenti azokat és fejleszti környezetkímélő jellegű tevékenységeit.

„Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.” (ISO 9000:2000) Belső audit esetén a vállalatnál dolgozó belső auditorok végzik a vizsgálatot.

Több, egymáshoz kapcsolódó szabványból álló rendszer, melynek részei együttesen és önállóan is bevezethetők a vállalatnál.

A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésének első fázisa a környezettanulmány elkészítése, azaz annak felmérése, hogy a vállalat pillanatnyilag hogyan viszonyul a környezetéhez.

A vállalat felső vezetése által kijelölt munkatárs, akinek feladata, hogy koordinálja a Környezetközpontú Irányítási Rendszer kialakításának menetét.

A Környezetközpontú Irányítási Rendszer több, egymásra épülő, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével megóvhatjuk vállalatunk szűkebb és tágabb környezetét. A Rendszer fő célja tehát az, hogy ellenőrzés alatt tartsa a tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eszközeinek segítségével a szennyezést minimalizálja.

Független (akkreditált) szervezet tevékenysége, mely igazolja, hogy a szolgáltatás megfelel a választott szabvány előírásainak.

A pontosság a mért értékek átlaga és az etalon névleges méretének különbsége, amennyiben a mérést többször elvégzik.

A gépképesség egy gép vagy eszköz minőségképessége, tehát megfelelősége, pontosságra.

A hiteles eszközöket az OMH ellenőrizte annak érdekében, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a mennyiség egységének előállítására és más eszközökre való továbbvitelére.

Annak megállapítása, hogy a vizsgált folyamat mennyire stabil, ill. mennyire ingadozik.

Ismételhetőség a mért legkisebb és legnagyobb érték közötti különbség, amennyiben a mérést ugyanaz a kezelőszemély egymás után többször is elvégzi.

Egy követelmény teljesülése.

A minőségképesség egy mutatószám, mely azt mutatja meg, hogy a teljes termékmennyiségen belül mekkora a megfelelő termékek aránya, ill. a termékek egyes minőségi jellemzői mennyire pontosak.

Egy mérőműszer stabilitása az általa mért legkisebb és legnagyobb érték közötti különbség, amennyiben a mérést különböző időpontokban többször elvégezték.

Szabályozott állapotnak nevezzük azt az állapotot, amikor egy folyamatban állandó szórás mellett a középérték ingadozását sikerült megszüntetni vagy minimálisra csökkenteni.

Egy követelmény nem teljesülése.

A korrigált gépképesség nem csak azt mutatja meg, hogy a gép vagy eszköz minőségképessége milyen, hanem azt is, hogy a megfelelő gép vagy eszköz által gyártott termékek átlaga hol helyezkedik el a tűrésmezőn belül. A túlságosan eltolódott értékek azt mutatják, hogy a gép helytelenül lett beállítva.

Az etalonok hitelesített (vagy kalibrált) eszközök

A kalibrálás pontosság-ellenőrzés, azokra az eszközökre vonatkozik, melyek hitelesítése nem kötelező. A kalibrálást akkreditált laboratóriumok végzik.

A mérés reprodukálhatósága a mért legkisebb és legnagyobb érték különbsége a tűrésmező szélességéhez viszonyítva (%-ban megadva), amennyiben a mérést ugyanazon mérőműszerrel, ugyanazon mért érték mellett különböző kezelőszemélyekkel végzik el.

„Irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.” (ISO 9000:2000)

A HACCP rendszer értelmében veszély az élelmiszerben található biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy az élelmiszer olyan állapota, mely a fogyasztónál egészségi ártalom kialakulásához vezethet. A veszély tehát minden esetben valamilyen egészséget veszélyeztető anyag jelenléte az élelmiszerben.

A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP) azon pontok, eljárások, módszerek, amelyek szabályozásával a veszélyek megelőzhetők, megszüntethetők, vagy előfordulásuk csökkenthető.

Kémiai veszélyek: az élelmiszerbe bekerülő vagy ott termelődő egészségre ártalmas vegyi anyagok. Ezek a vegyi anyagok azonnal mérgezést okozhatnak, de lassan, lappangva, évek alatt is okozhatnak megbetegedéseket.

Olyan előírás, amely elválasztja az elfogadhatóságot a nem elfogadhatóságtól.

„Annak megerősítése objektív bizonyíték szolgáltatásával, hogy az előírt követelmények teljesültek.” (ISO: 9000:2000)

Helyesbítő tevékenység az a tevékenység, amelyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet jelzi, hogy valamely CCP nem áll szabályozás alatt.

Az élelmiszer olyan állapota, amelyben a veszélye vagy károsodás bekövetkezésének valószínűségét egy elfogadható szint alatt korlátozzák.

A megfigyelések vagy mérések tervezett sorozatának végzésére alakult rendszer, melynek célja, hogy megállapítsa, a CCP szabályozás alatt áll-e.

Fizikai veszélyek: olyan idegen anyagok, melyek az élelmiszerbe kerülve a fogyasztónál sérülést vagy undort keltenek. Általában szemrevételezéssel láthatók vagy láthatóvá tehetők.

Veszélyelemzés: fel kell mérni és meg kell határozni mindazokat a veszélyeket, melyek a kész élelmiszerben (étel, ital), a fogyasztó egészségének károsodását okozhatják.

A HACCP egy angol elnevezés rövidítése: Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pont. A HACCP egy nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer, melynek célja az élelmiszerek biztonságának megteremtése, a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén.

Biológiai veszélyek: az élelmiszerben megtalálható apró, szabad szemmel nem látható élőlények, melyek a fogyasztó szervezetébe jutva fertőzést vagy mérgezést okozhatnak. Ezek lehetnek baktériumok, vírusok, egysejtűek, bélférgek, élősködők, egyszóval mikrobák.

„A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.” (1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról)

Információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

PDCA elv: 1.) megtervezik a terméket, vagy szolgáltatást (Plan – tervezés); 2.) próbasorozatot gyártanak vagy új szolgáltatást nyújtanak (Do – kivitelezés, megvalósítás); 3.) ellenőrzik a terméket vagy szolgáltatást (Check – ellenőrzés, értékelés); 4.) a javítások után kezdődik a sorozatgyártás vagy szolgáltatásnyújtás (Action – intézkedés)

Több, egymáshoz kapcsolódó szabványból álló sorozat, melyek közös jellemzői, hogy követelményeket fogalmaznak meg és útmutatásokat adnak a bevezetéshez.

A tanácsadónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a vállalatról amellett, hogy szakmailag képzett a minőségirányítás témakörében. A vállalati információkat a elsősorban vezetőségtől kaphatja meg.

A tényleges auditálás előtt elvégzett vizsgálat a vállalatnál, melynek segítségével felmérhetők és javíthatók az esetleges hibák.

„Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.” (ISO 9000:2000)

Értelemmel bíró adat.

A folyamat követelményeinek meghatározásához szükséges dokumentumok összessége.

A szabvány a vállalat által végzett tevékenységeket folyamatokra bontja, és feltételezi, hogy a folyamatok egymással kölcsönhatásban vannak, azaz az egyik folyamat kimenete egyben egy másik folyamat bemenete is. A folyamatokat a vállalat határozza meg és működteti, valamint rendszeresen ellenőrzi.

Tényleges audit a vállalatnál, mélyebb vizsgálat, minden egyes tevékenység esetén, akár több napig is.

Mintának nevezzük a tételből valamilyen módon kiválasztott részt.

Mintavételi hibáról akkor beszélhetünk, ha a részleges megfigyelésből származik a hiba.

Selejt: egyoldali tűrés esetén ha mért értékek a megadott hibaszázaléknál nagyobb arányban vannak a tűréshatár fölött ill. alatt, akkor a tétel selejt. Kétoldali tűrés esetén a két oldalra külön hibaszázalék adható meg, tehát külön-külön meghatározható, hogy a tétel hány %-a kerülhet a felső határ fölé ill. az alsó határ alá, hogy még elfogadják a tételt.

Tűrés: a műszaki gyakorlatban az egyes termékeknek (anyagok, alkatrészek) nem a pontos értékét adják meg, hanem az ún. névleges értéket és az ettől megengedett maximális eltérést. A maximális eltérés neve tűrés. A felső és az alsó tűréshatár által behatárolt tartomány a tűrésmező (T): T = f – a.

A mérés során valamilyen mérőeszközt vagy mérőberendezést alkalmaznak, a vizsgált jellemző pontos értékét határozzák meg.

A minősítés olyan eljárásokat és eszközöket alkalmaz, amelyekkel a vizsgált egységről eldönthetjük, hogy megfelel-e az előre meghatározott követelményeknek. Ezen túl pontos adatokat nem tudunk meghatározni az adott egységről.

Mintavételnek nevezzük azt az eljárást, amely során a teljes sokaságot reprezentáló mintasokaságot választunk ki. A mintavétel célja, hogy a mintasokaság megfigyelésén keresztül megalapozottan tudjunk következtetni a teljes sokaság jellemzőire.

A szórás az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga, azt mutatja meg, hogy az ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el a számtani átlaguktól.

Az egyik szabályozókártya-típus, melyen a mintából meghatározott mediánt és terjedelmet ábrázoljuk.

Az egyik szabályozókártya-típus, melyen a mintából számított átlagot és a szórást ábrázoljuk.

A szabályozókártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. A selejtkártyán (más néven np kártyán) a mintában található selejtes darabok számát tüntetik fel.

A szabályozókártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. A selejt darabszáma és a minta nagysága alapján meghatározzuk a selejtarányt, és a szabályozókártyán ezt ábrázoljuk.

A szabályozókártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. Az átlagterjedelem kártyán beállási szint (az eloszlás közepe) az átlag, az ingadozás pedig a terjedelem.

A szabályozókártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. Az átlagszórás kártya abban különbözik az átlagterjedelem kártyától, hogy az ingadozást a szórás segítségével vizsgálja.

Gyártásszabályozás (más néven gyártás közbeni minőségszabályozás) a folyamatos, rendszeres, megfelelő gyakorisággal végzett ellenőrzés, ill. az ellenőrzés során szerzett információk alapján végzett beavatkozás.

A hibaszámkártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. A kártyán a koordináta-rendszerben a függőleges tengelyen az időpont található, a függőleges tengelyen pedig a hibaszám és a határértékek.

Az egyik szabályozókártya-típus, melyen a mintából számított átlagot és a terjedelmet ábrázoljuk.

A szabályozókártyára a mért adatokat rögzítjük, a kártya szerkezete, és az adatok ábrázolása alapján észrevehető az eloszlás paramétereinek változása. A mediántarjedelem-kártya használata esetén a középérték a medián, az ingadozás pedig a terjedelem.