A logisztika és a marketing kapcsolata
A marketing és a logisztika kapcsolata
A marketing és a logisztika az értékesítésen keresztül kapcsolódik össze. Míg a marketing célja az, hogy úgy ossza el az erőforrásokat a marketing mix elemek között (ár, termék, promóció, értékesítés), hogy az a vállalat hosszú távú jövedelmezőségét maximalizálja, addig a logisztika célja az, hogy a meghatározott kiszolgálási színvonal mellett az összköltséget minimalizálja .
Logisztika alappillérei I. - a kiszolgálási színvonal
A logisztika alappillérei - a kiszolgálási színvonal
A fogyasztó számára csak az a termék / szolgáltatás jelent értéket, amelyre szüksége van, akkor és ott tudja megvásárolni, ahol szeretné és természetesen hozzá is tud jutni. A fogyasztói elégedettséget tehát a forma, a hely, az idő és tulajdon hasznossággal (értékkel) lehet leírni .Ez azt jelenti, hogy ezeket az értékeket egyszerre kell nyújtani a vevő számára, mert ellenkező esetben nem érhetjük el a vevő elégedettségét, amely nagymértékben hozzájárul a vállalat jövedelmezőségéhez.
A felsorolt értékek közül a logisztika az, ami a termék hely és idő értékét létrehozza, ezáltal hozzájárul a vállalat versenyképességéhez. A logisztikairendszer által létrehozott „végterméket" (a hely és az idő értéket) a vállalati gyakorlatban kiszolgálási színvonalnak nevezzük
A vállalat által nyújtott kiszolgálási színvonal közvetlenül hatással van a teljes fogyasztói elégedettségre, a piaci részesedésre, a teljes logisztikaiköltségre, végső soron a jövedelmezőségre, emiatt a logisztikairendszer megtervezésének, a logisztikaistratégiakialakításának és logisztikairendszer működésének alapja és mozgatórugója.
A kiszolgálási színvonal definíciója
A kiszolgálási színvonal meghatározása egyik sarkalatos pontja a logisztikairendszernek, azonban definiálni igen nehéz, hiszen jelentése vállalatonként más és más. Az egyik legismertebb definíciót LaLonde és Zinszer alkotta meg, ami szerint a logisztikai kiszolgálási színvonal a következő :
• Tevékenység, amely magában foglalja a rendelés beérkezésétől a rendelés teljesítéséig történő tevékenységeket, azaz pl.: rendelés beérkeztetése, rendelés regisztrálása, visszaigazolás, számlázás, rendelés kiszállítása.
• Teljesítményszint, amely méri a logisztikateljesítményét a költségek mellett, azaz pl.: a rendelések hány százalékát tudja teljesíteni a vállalat a rendelési ciklusidőn belül. Hagyományosan a logisztikateljesítményét a költségeken keresztül ítélték meg, de napjainkban a kiszolgálási színvonal egyenrangúvá vált a költségekkel a logisztikaiteljesítmény megítélésében.
• Vezetési filozófia, amely mindazon tevékenységek összessége, amely a vállalati
célokhoz kapcsolódóan teljesíti a fogyasztói elégedettséget.
Logisztika alappillérei II. - teljes költség koncepció
A logisztika alappillérei - teljes költség koncepció
A logisztikairendszer célja a versenyképes szolgáltatás biztosítása a lehető legalacsonyabb költségek mellett. Az előző pontban a kiszolgálási színvonalról esett szó, ebben a részben a teljes költség koncepció bemutatására kerül sor. Mint azt az előző ábrán láthattuk, a logisztikaiköltségek közé a következők tartoznak:
- Kiszolgálási színvonal (elmaradt értékesítésköltsége). Ez a költség a nem megfelelő kiszolgálási színvonal miatt a jelenlegi, illetve jövőbeni elvesztett vevőköltségeit méri. Mértékének meghatározása sokszor igen nehéz.
- Szállításiköltségek. Ebbe a csoportba a szállításhoz kapcsolódó költségek tartoznak. Mérése vonatkozhat a teljes, vagy szegmensenkénti (pl. bejövő / kimenő, vevőnkénti, termékenkénti stb.) szállításiköltségre.
- Raktározásiköltségek. A raktározásiköltségeket két nagy csoportba lehet osztani. Egyrészt a kibocsátási költségekre, amelyek a termékek be- és kitárolásához, másrészt a tárolásiköltségekre, amelyek a tárolási helyhez kapcsolódnak.
- Rendelés-feldolgozás és információsköltségek. Ebbe a csoportba tartoznak a rendelés továbbításhoz, a rendelés beviteléhez, a feldolgozáshoz kapcsolódó költségek, illetve a belső és külső kommunikációköltségei.
- Sorozatnagyság költségek. A termelési sorozatnagysághoz (pl. átállítás, anyagmozgatás) és a beszerzési tételnagysághoz (eltérő beszerzési mennyiségek) kapcsolódó költségek.
- Készlettartási költségek. Ebbe a csoportba tartozik a tőkeköltség, a készlethez kapcsolódó szolgáltatásokköltségei (pl. biztosítás), a tárolási hely költségei és a készletkockázatiköltségei (pl. elavulás, sérülés).
A kiszolgálási színvonalról szóló döntések meghozatalakor tehát a fogyasztói és piaciigények mellett a logisztikaiköltségek figyelembevétele is elengedhetetlen, mégpedig nem külön-külön, hanem a logisztikaiköltségeket egységesen kell vizsgálni. Ennek oka, hogy a logisztikaiköltségek között ún. átváltások vannak (trade-off), azaz bizonyos költségek csökkentése maga után vonja más költségek növekedését (pl.: nagy mennyiségű beszerzés során a mennyiségi árkedvezményből elért megtakarítás kevesebb lehet, mint az ehhez kapcsolódó készlettartási költségemelkedés.) A logisztikairendszerben meglévő költség átváltások miatt az összköltség alapján kell meghatározni azt az optimális szintet, amelyet követnie kell a vállalatoknak.
Logisztikai folyamatok és funkciók
Logisztikai folyamatok és funkciók
Az ábra alapján tehát a logisztika három fő funkcióra bontható.
Beszerzés. A termeléshez szükséges alapanyagok, alkatrészek és egyéb erőforrások (inputok) biztosításához kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában. A beszerzésiszükségletek megtervezése, a beszállítóiforrások megtalálása, beszállítókkal való tárgyalás, rendelés-feladás, a beszállítások megszervezése, bevételezés és minőség-ellenőrzés, a raktárba való betárolás és anyagmozgatás azok a tevékenységek, amelyek ennél a funkciónál megjelenhetnek. A beszerzés elsődleges célja - logisztikai nézőpontból - a termeléstámogatása azáltal, hogy időben történő ellátást biztosít a legalacsonyabb költségek mellett.
Termelés. Az inputok átalakítása és/vagy szükséges műveletek elvégzése vevőiigényeknek megfelelő végtermékké (output). A termelési vezérprogram kialakítása, a termelésközi készletektárolása, mozgatása és szállítása, ütemezés azok a tevékenységek, amelyek ennél a funkciónál megjelenhetnek.
Disztribúció (elosztás). A vevőiigények fizikai megvalósítása, mindazon tevékenységek, amelyek a logisztikai kiszolgálási színvonal biztosításához kapcsolódnak. A rendelés-feldolgozás, a késztermékkészletezés, annak tárolása és mozgatása, a kimenő szállításszervezése azok a tevékenységek, amelyek ehhez a funkcióhoz sorolhatók. Elsődleges célja az, hogy hozzájáruljon a profit növeléséhez azáltal, hogy a vevőiigényeknek megfelelő logisztikai kiszolgálási színvonalat nyújtja a lehető legalacsonyabb költségek mellett.
A teljes logisztikai folyamatot átfogja az információ- és készletáramlás. Ahhoz, hogy logisztikai funkciók hatékonyan megvalósuljanak, elengedhetetlen a raktárgazdálkodás és a szállításmenedzsment.
Logisztikai folyamatok és funkciók II.
A következő táblázat a logisztikai funkciók és folyamatok összefoglalását mutatja:
Szállítók → Beszerzés A termelésellátása Értékesítés →Vevők Készletezés Anyag és vásárolt alkatrész készlet Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztermék készlet Anyagi folyamatok lebonyolítása Beszállítás Anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információkezelés nyilvántartása Kínálatmenedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartása Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartások
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
