A stakeholder menedzsment
A stakeholder magyarul érintettet jelent, vagyis a stakeholdermenedzsment jelentése: egy adott problémahelyzetben minden résztvevőnek (egyén, csoport, szervezet, intézmény stb.) számít, akár érdek, akár érték vagy valamiféle részvételi alapon az adott problémában érintve van.
Az első feladat a stakeholder-térkép elkészítése, vagyis az adott problémában érintettek teljes körének feltárása. Az érintettek köre időben változik, és érdekeik a vizsgált kérdésektől is függnek.
A stakeholder-menedzsmentet folytató szervezetek:
- rendszeres kommunikációs kapcsolatban állnak az érintettekkel;
- közvetlenül egyezkednek a stakeholderekkel és önkéntes megegyezésre törekszenek;
- sokat foglalkoznak az érintettek igényeivel, még akkor is, ha ez költséges;
- a külső korlátokat beépítik stratégiájukba;
- anticipálják az érintettek problémáit és a potenciális konfliktusforrásokat;
- igyekeznek kielégíteni az érintettek igényeit.
A fenntartható kommunikáció
A fenntartható kommunikáció ismérvei Bruce Harrison szerint:
- irányítja az elvárásokat
- olyan javaslatokat keres, amelyek minden stakeholder számára érdekesek
- elismeri a korábbi gyenge teljesítményt, mint komoly problémát
- olyan tényeket közöl, amelyek alátámasztják az álláspontot
- kérdez és próbál válaszolni a kérdésekre
- a fő közönségre összpontosít, hogy megfelelő viszonyt hozzon létre
- a stakeholdereket úgy kezeli, mintha a jó vevői lennének, és akiket meg kell érteni
- interaktív a stakeholderekkel a megfelelő szinten, azok elvárásainak megfelelően konzisztens
- mindig nyitott
A környezeti beszámolók
A környezeti kommunikáció sokféle típusa (hírlevél, az újságoknak adott hírösszefoglalók, éves beszámolók, lakossági meghallgatások és a nyílt napok) közül a környezeti beszámolók egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az érdekcsoportok tájékoztatásban. A beszámolók tartalmára vonatkozóan nincsenek kötelező szabályok, csak útmutatók léteznek (UNEP 1994-ben kiadott jelentése). A multinacionális cégek gyakrabban készítenek beszámolót, mint kisvállalatok. Ennek több oka is van: több pénzük van a beszámolók elkészítésére, a környezeti károk helyreállítására vagy kiküszöbölésére, mint a kisvállalatoknak, ill. a közvélemény nyomásának is jobban ki vannak téve. Ágazatonként nézve a környezeti információk nyilvánosságra hozatalát, érdekes megfigyelni, hogy legnagyobb arányban a nyersanyagot szolgáltató vállalatok és a nagy környezeti hatással bíró ágazatok készítenek beszámolót.
Környezeti SWOT elemzés
A SWOT angol betűszó, amely a Strenghts = erősségek, Weaknesses = gyengeségek, Opportunities = lehetőségek és Threats = fenyegetések szavak kezdőbetűiből származik. Magyarra fordítva az EGÁL (Erősségek, Gyengeségek, Átkok, Lehetőségek) rövidítést használhatjuk. Ez a vizsgálat alkalmas a vállalat környezeti helyzetének, környezetvédelmi szerepének a megítélésére. A vizsgálat hatóköre:
- Melyek a vállalat vagy a menedzsment környezeti erősségei? (környezetbaráttermékek, erőforrás-takarékos folyamatok, a dolgozók környezetvédelmi elkötelezettsége, stb.)
- Melyek a környezeti gyengeségek? (nem újrafelhasználható termékek, csomagolóanyagok és egyéb eszközök, környezetszennyező technológiák, veszélyes hulladékok, stb.)
- Melyek a várható környezeti fenyegetettségek? (állampolgári akciók a vállalat működése ellen, a konkurencia környezetbaráttermékkel növeli piaci részesedését, stb.)
- Melyek a környezeti lehetőségek? (új piacokra való bejutás, költségmegtakarítás, konkurenciák „legyőzése”)
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
