A kommunikáció fogalma
A kommunikáció fogalmát két vagy több szereplő közötti információcsere célirányos folyamataként definiálhatjuk. A szereplők lehetnek egyének, csoportok vagy állatok. A meghatározásban rendkívül hangsúlyos a „célirányos” szó, hiszen cél nélkül esélyünk sem lenne a hatékonyságra.
A hatékony kommunikáció célja az együttműködés, a kapcsolat erősítése, illetve a konfliktusok kezelése. Lényeges megjegyeznünk, hogy a kommunikáció folyamatában tudatos és nem tudatos elemek egyaránt jelen vannak. A kommunikációmegközelítései rendkívül színesek, a folyamatjelleget hangsúlyozó legszélesebb körben hatást gyakorló kibernetikai hagyomány mellett létezik retorikai, szemiotikai, szociokulturális, társadalomkritikai és fenomenológiaimegközelítés is.
A kommunikáció folyamata
A kommunikáció folyamatában az üzenet egy információforrásból indul ki. Az információforrását nevezhetjük feladónak is, hiszen ő adja fel, azaz kódolja, jelekké alakítja üzenetét. Az üzenet valamilyen átvivőn, azaz csatornán érkezik a befogadóhoz, vagy más néven vevőhöz. A jelet mielőtt fogadott jellé válna, különböző zajok, zavaró tényezők zavarhatják.
A vevő vagy befogadó dekódolja, értelmezi a fogadott jelet. A folyamat minden elemének tulajdonságai befolyásolják a kommunikáció sikerességét. Az ismert modellnek van egy olyan lényegi eleme, amely az eredetiben szerepelt, a mai értelmezők viszont hajlamosak megfeledkezni róla, nevezetesen a cél, amiért a folyamat létrejött.
Nem verbális kommunikáció
A nem verbális kommunikációhoz tartozik az összes szavakon túli kommunikációs jelzés. Szokták non-verbális kommunikációként is emlegetni, a kettő között nincs különbség.
A nem verbális kommunikáció egyik nagy csoportját az úgynevezett vokális jelzések alkotják. Ide tartozik minden hanggal kapcsolatos jelzés, ahogyan mondjuk a szavakat, tehát a hangsúly, a hangerő, a beszéd sebessége és ritmusa, a hangszín és az intonáció, azaz a mondathangsúly. Összes kibocsátott jelzésünknek 30-38%-a vokális.
A nem verbális kommunikáció másik nagy csoportja a testbeszéd. Testbeszéd lehet minden amit beszéd közben, előtt, után, helyett csinálunk. Legfontosabb testbeszéd jelzéseink: a gesztikuláció, mimika, szemkontaktus, testtartás. Összes kommunikációnknak mintegy 55%-a testbeszéddel történik.
Verbális kommunikáció
Verbális kommunikáció alatt a kimondott vagy leírt szavak tartalmát értjük, tehát amit mondok és amit leírok. A verbális kifejezés szó szerint szóbelit jelent, azonban, ha lefordítva használnánk kissé félrevezető lenne. Azt sugallná, hogy nem tartozik ide az írásbeli kommunikáció, viszont a felületes szemlélő ide sorolná a hangunkkal kapcsolatos jelzéseket, a beszédünk hogyanját. A verbális kommunikáció nem írásbeli része folyhat személyes, élőszavas és telefonos csatornán. Felmérések szerint összes – tudatosan és nem tudatosan - kibocsátott kommunikációs jelzésünknek mindössze 7-15%-a verbális.