- Kereskedelmi és marketing modulok
- Kommunikáció alapjai
- 8 foglalkozás
- 1 gyűjtemény
Kódol
Az üzenet használt jelrendszernek megfelelő jelekké alakítása.
Dekódol
A kódolt jelek visszaalakítása eredeti jellé.
Információ
A közlés tárgya, a továbbított jel, hír.
Vevő
A vevő mint az információ befogadója dekódolja az üzenetet.
Feladó
A feladó az információ forrásaként kódolja az üzenetet.
Kommunikáció
Két vagy több szereplő közötti információcsere folyamata.
Zaj
Minden információátvitelt zavaró tényező, például szó szerinti zaj, a környezet figyelemelvonó hatása és a hallgató szellemi éberségét zavaró tényezők
Kibernetikai modell
A kibernetikai modell a kommunikációt információfeldolgozásként, feladó és címzett közötti információ átvitelként fogja fel.
Csatornakapacitás
Minden csatornának van egy felső határa, amin felül már nem tud információt szállítani.
Szociokulturális felfogás
A szociokulturális felfogás a kommunikációt a társadalmi valóság létrehozójaként és megtestesítőjeként fogja fel.
Társadalomkritika elmélete
A társadalomkritikai hagyomány a kommunikációt az igazságtalan társadalmi viszonyokkal szembeni intellektuális kihívásként fogja fel.
Interperszonális
Személyek közötti, közvetlen emberi kapcsolatokban megnyilvánuló, azok keretei között értelmezhető.
Interakció
Kölcsönös viszony, közvetlen emberi érintkezés, kapcsolatba kerülés.
Fenomenológia
A mindennapi élet szándékos elemzése az azt megélő személy szempontjából, a közvetlenül észlelhető sajátságokra irányuló leíró jellegű kutatás.
Szemantikai háromszög
Jel, jelentés és jelölt közötti viszonyokat írja le a szemantikai háromszög.
Retorika
Szónoklattan, a hatásos nyilvános beszéd elmélete.
Szemiotika
A jel tudománya, a jelekkel és jelrendszerekkel, illetve azok összehasonlító elemzésével foglalkozó tudományág.
Szociálpszichológiai megközelítés
A szociálpszichológiai megközelítés a kommunikációt interperszonális befolyásként fogja fel.
Szocializáció
A társadalmi lénnyé válás folyamata gyermekkorban, kiemelt helyszínei a család és az iskola.
Tolerancia
Türelem mások véleménye iránt, az elnézés, elfogadás képessége.
Etikett
Az illemszabályok összessége, a társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere.
Empátia
Beleélés, az ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a vele közvetlen kapcsolatban lévő másik ember lelkiállapotába.
Kommunikációs minta
Környezetünkben lévő, meghatározó személyek jellemző kommunikációját modellként tekintjük, különösen gyermekkorban.
Önismeret
Saját személyiségünk, viselkedésünk ismerete.
Protokoll
A nemzetközi, különösen a diplomáciában használatos érintkezést rögzítő szabályok összessége.
Értékrend
Adott egyén, csoport vagy kultúra jellemző értékei, kívánatos normái.
Önismereti tréning
Szakember által vezetett csoportfoglalkozás, melynek eszközei a szituációs gyakorlatok és a visszajelzések.
Szorongás
Tárgy nélküli félelem.
Kognitív összetettség
Az információfeldolgozás bonyolultságának mértéke.
Kollektivizmus
A közösségi értékek elsődlegessége.
Beszédkód
Jelképekből, jelentésekből, premisszákból és szabályokból álló társadalmilag megalkotott kommunikációs magatartásra vonatkozó rendszer.
Kultúraközi kommunikáció
A különböző kultúrák összehasonlító kutatása, a közöttük lévő párhuzamok és különbségek keresése.
Szubkultúra
Egy elkülönülő, jellegzetes társadalmi, vallási, etnikai csoport kultúrája, speciális értékrendszere.
Individualizmus
Az egyént és az egyéni érdeket mindennél magasabbra értékelő szemlélet.
Arculat
A nyilvánosság számára verbális és nem verbális üzenetekkel megjelenített én.
Kultúra
Adott emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak rendszere, meghatározó meggyőződések, hitek, értékek és szokások összessége.
Hitelesség
A kommunikátor tekintélye, szavahihetősége, illetve a kommunikáció természetessége, kiegyensúlyozottsága és összhangja erősíti az üzenet hatékonyságát, mindez az őszinteség benyomását kelti a befogadóban.
Bizalom
Kapcsolati biztonság átélése, a másik ember jóhiszeműségébe, jószándékába, őszinteségébe vetett hit.
Játszma
Előre látható kimenetel felé haladó, rejtett üzenetet hordozó kommunikációk sorozata, tanult manipulatív tevékenység.
Metakommunikáció
A verbális csatorna mögöttes tényezőinek összessége, kommunikáció a kommunikációról.
Benyomáskeltés
Azon törekvésünk, hogy tudatos és nem tudatos eszközökkel pozitív képet hozzunk létre magunkról másokban.
Kongruencia
Szó szerint megegyezés, megfelelés, összeillés. Kommunikációban a különböző csatornákon kibocsátott üzenetek összhangjából fakadó hitelesség.
Machiavellizmus
A hidegfejű benyomáskeltés és hatalomgyakorlás technikáinak tudatos alkalmazása.
Inkongurencia
Össze nem illés, a különböző jelzések ellentmondásaiból fakadóan a hitelesség elvesztése.
Előítélet
Előzetes ítéletalkotás valami jóságáról vagy rosszaságáról, általában minden alap nélkül. Szilárd attitűd, amely nem tárgya a szabad és ésszerű megvitatásnak és ellenáll a megváltoztatásnak.
Társadalmi kommunikáció
A társadalmi kommunikáció a különböző (személyközi-, szervezeti-, kultúraközi-, tömegkommunikáció) közös jellegzetességeit, párhuzamait és különbségeit vizsgálja.
Testbeszéd
Amit mozdulatainkkal, arcunkkal, testünkkel tudatosan és jelentős részben nem tudatosan beszéd közben, előtt, után és helyett kifejezünk.
Nem verbális kommunikáció
Minden tudatosan és nem tudatosan használt szavakon túli eszköz.
Szervezeti kommunikáció
Szervezeteken belül és szervezetek között folyó célirányos kommunikáció.
Proxemika
Térközszabályozás. Kultúrába ágyazott nem verbális modalitásként sok információt közölnek egymással a kommunikációs partnerek a köztük lévő távolsággal
Vokális jelzés
Hanggal kapcsolatos jelzés, ahogyan beszélünk, például: hangsúly, hangerő, tempó, stb.
Üzleti kommunikáció
Az üzleti életben elfogadott érintkezés etikettje és protokollja, valamint a hosszú távú sikert biztosító professzionális stratégiák, technikák rendszere.
Verbális kommunikáció
A kimondott vagy leírt szavak tartalma.
Pupillometria
A pupillák tágulásának és szűkülésének kommunikációs jelentőségével foglalkozó terület.
Emóció
A szervezet fiziológiai állapotából és szubjektív viszonyulásból fakadó érzelem.
Gesztikuláció
A szavainkat kísérő, magyarázó kézmozdulatok.
Hangsúly
A hangsúly a kimondott szó szótagjainak nyomatékbeli különbségeire utal, rendszerint az első szótagon van, a mondaton belül pedig a legfontosabb szó a hangsúlyos.
Szemkontaktus
Kölcsönös tekintet, a kommunikációs partnerek egymás szemébe nézésének időtartama, illetve ezen időtartamok hosszú távú mintázata.
Hangerő
Hangos vagy csendes beszédmód általánosan jellemző mintázata és adott pillanatban mérhető változása.
Hangszín
Egyénre jellemző összetett beszédhang mintázat, elemei a magasság, teltség, fedettség és öblösség. A hangszínt az alaphang és a felhangok száma, ereje és aránya határozza meg.
Tempó
A beszéd sebessége, üteme, lendülete, folyamatos vagy szaggatott módja.
Visszajelzés
Jövőbeni pozitív viselkedésváltozást célzó információ közlése kommunikációs partnerünk számára, valamely korábbi megnyilvánulásával kapcsolatosan.
Testtartás
A test, elsősorban a felsőtest egyenes, görnyedt vagy ferde állapota álló vagy ülő helyzetben.
Nyílt kérdés
Többnyire teljesen új információkra irányuló kiegészítendő kérdés, amit nem lehet egy-két szóval megválaszolni
Sugalló kérdés
A kérdező kérdésében utal az általa várt válaszra.
Szóbeli kézfogás
Egy telefonbeszélgetés elején a beszélgetést felvezető köszönés, bemutatkozás aktusai és a hívás céljának közlése.
Tükrözés
A kommunikációs partner kommunikációs szintjéhez történő igazodás a hatékonyság érdekében, a hitelesség keretein belül.
Manipulatív kérdés
A kérdező kizárólag saját céljait szem előtt tartva tereli a másik felet leplezett módon. A manipulatív kérdés etikátlan, tiltott eszköz.
Zárt kérdés
Eldöntendő, azaz igennel vagy nemmel megválaszolható, illetve egy-két szóval megválaszolható kiegészítendő kérdés. Konkrétumok tisztázására alkalmas, többnyire közvetlenül vagy közvetve a múltra vonatkozó kérdés.
Kognitív kapacitás
Az emberi információ-feldolgozó rendszer, a figyelem, észlelés, emlékezeti feldolgozás mennyiségi teherbírása.
Rövid távú memória
Az emberi emlékezet folyamatában a szenzoros szakasz után és a hosszú távú memória előtt álló szakasz, amely az adatok rövid idejű tárolására képes. Kapacitása 7+/-2 információegység.
Beszéltető kérdés
A kérdező célja a széleskörű információgyűjtés.
Szervezeti információáramlás
A hivatalos információáramlás menete és jellegzetességei egy munkahelyi szervezeten belül, a különböző hierarchikus szinteken dolgozó munkatársak között.
- 1 animáció
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)