Felosztó klaszteremzés
A hierarchikus klaszterelemzés másik típusa a felosztó (divizív) klaszterelemzés.
Eljárásunk itt fordítottja az előbb ismertetett módszernek. Abból indulunk ki, hogy minden piaci szereplő egyetlenegy klaszterben található, s ezt osztjuk ketté a klaszterezés során. Az eljárást addig ismételhetjük, amíg minden egyes vevő külön szegmensbe nem kerül. Nincs értelme nagyon apró, kevés vevőt csoportosító klasztereket képezni.
A szegmentálásminősége függ attól, hogy az első megosztásnál milyen szempontok alapján „szedtük szét” a sokaságot, illetve hogy miként folytatjuk a felosztást.
Dedrogram
A hierarchikus eljárások eredményétdendrogramon szemléltetjük. Elkészítéséhez a korábban elkészített távolságtáblázat adatait használjuk. A szegmensekkialakításakor meghatározzuk azokat az értékhatárokat (összevonási szinteket), amelyek kijelölik az azonos csoportba tartozó vevőket.
A klaszterelemzéseredményeinek grafikus megjelenítése a dendrogram vagy fadiagram.
Az egy csoportba (szegmensbe) sorolt vevőket összekötjük az ábrán, majd rátérünk a következő összevonási szintre, ahol összekötjük az azonos szegmensbe sorolható vevőket.
A dendrogram felhasználásának nagy előnye, hogy – a felhasználó preferenciái szerint – különböző mélységű szegmentálásieredmények egyszerre olvashatóak le róla. Ugyanakkor, mivel a kezdeti lépésekben a távolságok hasonló méretűek, nehéz megmondani, milyen sorrendben alakultak ki a klaszterek. Az azonban világosan látható, hogy az utolsó lépésekben az összevont klaszterek közötti távolság nagy.
Összevonó eljárás
Az összevonó eljárások menete a következő:
• Megkeressük azt a két vevőt, akik között a legkisebb a távolság, és egy klaszterbe vonjuk össze őket. Így n–1 csoport marad.
• A következő lépésben két lehetőségünk van: vagy új vevőt rakunk az előbb létrehozott klaszterbe, vagy kialakítunk egy második klasztert a még besorolatlan vevők tagjaiból. Lépésünk a mért távolság nagyságától függ: mindig a kisebb távolság alapján csoportosítunk.
Ha a besorolatlan vevők valamelyike kisebb távolságra van az első klasztertől, mint bármelyik még csoportba nem került tag egymáshoz mért távolsága, akkor ő kerül be az első klaszterbe. Ha nem, akkor létrehozunk egy új klasztert a két egymáshoz legközelebb álló vevőből, s így már csak n–2 csoportunk marad. Az eljárást addig folytatjuk, míg minden vevőklaszterbe nem kerül.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
