A lakást, vagy irodát díszítő tárgyak
Irodánk otthonosabbá tételét ízlésünknek megfelelő dísztárgyakkal hozhatjuk létre. A lényeg, hogy ezek stílusban harmonizáljanak egymással és ne legyenek túlzott mennyiségben jelen, hiszen mégiscsak munkahelyről és nem egy galériáról van szó. Mindenféle dísztárgy (kép, festmény, falitányér, fali kerámia, váza, tál, bonbonier) megengedett, a lényeg, hogy ízlésesek, művészeti szempontból is megfelelőek legyenek. Olyan képeket, festményeket rakjunk a falakra, amelyek nyugodtságot és harmóniát sugároznak, hiszen a munka néha feszültséggel és stresszel jár, fontos a körülöttünk lévő környezet hangulata.
Könyvespolcokra helyezhetünk könyvtámaszokat, amelyek nagyon praktikusak, ha még nem pakoltuk tele polcainkat, és könyveink könnyen eldőlhetnek. Virágcserepet ne rakjunk a könyvespolcra, hiszen a locsolásnál kicsorduló víz kárt tehet könyveinkben. Változtatható polctávolságú szekrényeket vegyünk, mély polcokkal, amelyeket nem lehet egykönnyen „kinőni”. Vastag albumokat, újságokat tároljuk fektetve, így kevésbé vetemednek. A frissebb újságokat, napilapokat újságtartóban is elhelyezhetjük, különösen, ha ezek szükségesek munkánkhoz. Ilyen esetben az íróasztal közelében legyen, de ne olyan helyen, ahol valaki keresztüleshet rajta.
Sok alkalmazott egész nap számítógéppel dolgozik, őket megilleti az óránkéni 10 perces pihenő. Ha van külön kávézó helyiség, oda is rakjunk néhány napilapot. A kávéautomatákhoz ne használjunk műanyag, eldobható poharakat, hiszen ezzel is növeljük a hulladék mennyiségét. Legyen mindenkinek külön bögréje, ez sokkal barátságosabb megoldás.
Csak biztonságos helyre rakjunk kerámiákat, ahol nem verhetjük le és nem akadályoznak a munkában. Ezeknek ugyanis nem az íróasztalon a helyük.
A szobanövények
Statisztikai felmérések szerint az európai ember napi 8 órát tölt munkahelyén, 7 órát lakószobájában, és 7 órát hálószobájában. Mivel napunk nagy részét munkahelyünkön töltjük, nem lehet közömbös, milyen annak hangulata és légköre.
Az irodai levegő minőségét számos tényező befolyásolja, mint pl. a
- légkondícionáló,
- a szellőztetés,
- a bútorokból, lakkokból, padlószőnyeg ragasztásából kiáramló anyagok,
- a szobában tartózkodók természetes „kipárolgása”,
- az irodai növényzet, stb.
A növények növelik a levegő páratartalmát, és képesek bizonyos mérgező anyagok megkötésére. Ez utóbbi, a NASA egyik kutatójának, Dr. B. C. Wolerton-nak jutott eszébe, aki kutatásai során rájött arra, hogy egyes növények (főként gyökereik segítségével) képesek megkötni pl. a formaldehidet, a benzolt, vagy a szén-monoxidot. Összesen 19 fajt vizsgáltak meg, de valószínűleg ennél jóval több szobanövény képes a káros anyagok megkötésére.
A formaldehidet megkötő növények a:
- csokrosinda (Chlorophytum elatum),
- aloé (Aloe barbadensis),
- filodendron (Phylodendron selloum), és a
- sárkányfa (Dracaena fragans).
A benzol és a triklór-etilén elbontását végzik:
- borostyán (Hedera helix),
- vitorlavirág (Spatiphyllum),
- és a sárkányfa (Dracaena marginata).
Az irodai növényzet alkalmazásával megnő a levegő páratartalma, ami kellemesebb közérzetet biztosít, ráadásul nyáron, a magasabb hőmérséklet hatására a párologtatás mértéke is emelkedik.
1995-ben, egy Norvégiában elvégzett vizsgálat nyomon követte az irodai dolgozók hangulatának változását. A vizsgálatban résztvevő két csoport egyikét, növényekkel ellátott, másikukat növényeket nem tartalmazó szobába helyezték. Megállapították, hogy a növények elhelyezésének hatására 20-30 %-kal csökkent a különböző egészségügyi panaszok (fáradtság, fejfájás, bőr-és nyálkahártya szárazság) gyakorisága a növényekkel ellátott irodában dolgozók között.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
