Illatanyagok
Az illatanyagok, hőre, fényre rendkívül érzékenyek, könnyen oxidálódnak, tehát színük és illatuk deformálódik, ezért ha valaki napon tartózkodik, ne hintsen illatot a bőrére.
Az illatanyagok rendkívül illékonyak, szobahőmérsékleten erősen párolognak. Színük halványsárga vagy halványzöld, ezért a textílián halvány foltot hagyhat. Alkoholban jól oldódnak, a víz felületén viszont úsznak, tehát vízzel nem vegyülnek. Tömény állapotban a bőrt irritálhatják.
Az illatanyagok csoportosítása
Az illatanyagok csoportosítása: eredetük szerint, mely alapján lehetnek természetes eredetű illatanyagok és szintetikus illatanyagok.
A természetes eredetű illatanyagok növényi kivonatok és állati származékok lehetnek.
Növényeik közül a legjellemzőbbek a rózsaolaj, a levendulaolaj, a fenyőolaj, a citrusfélék, a fahéjolaj, az ánizsolaj. Ezeket az illatanyagokat a különböző növényrészekből vízgőz desztillációval, sajtolással vagy extrahálással vonják ki. Az így nyert termék az illóolaj.
Az állati eredetű illatanyagok az ámbra, amely a cet emésztőcsatornájában keletkezik, a mósusz a tibeti kecskefajta, a cibet pedig a cibetmacska váladéka.
Szintetikus illatanyagokat különböző szerves vegyületek képezik, amelyeket kémiai eljárással, mesterséges úton állítanak elő. Előnyük, hogy minőségük egyenletes, olcsóbbak és keverésükkel bármilyen illatkompozíció előállítható.
Az etilalkohol
Az illatszerek oldószere és alapanyaga az etilalkohol. Feladata, hogy az illatanyagot oldja, oldatban tartsa és segítse a bőrfelületéről az elpárolgást. Az etilalkoholtartalom nem lehet magasabb az előírt, szükséges mennyiségnél (80%), mert a bőrön égető, csípő érzést válthat ki.
Illatrögzítők
Az illatanyagok rögzítésére, tartósítására szolgálnak. Lassítják a párolgást, ezért a felvétel után a bőrön hosszabb ideig érezhető az illat. Ezt a feladatot a fixálók (gyanták, balzsamok) látják el.