Hitelesség a mindennapi kommunikációban
A mindennapi kommunikációban is tudatosan kell törekednünk a hitelességkialakítására, erre szolgálnak különböző benyomáskeltő stratégiáink. Goffman köznapi érintkezéseinket színházi fogalmakkal írta le. Ezek között szerepel a „homlokzat” kifejezés, azaz olyan pozitív társadalmi értékek, melyeket mások szemében sikerrel képviselünk. Benyomáskeltésünkben kulcsszerepet játszó homlokzatunk bemutatásában nagy szerepe van nem verbális csatornáink használatának.
Christie és Geis machiavellistának nevezi a benyomáskeltés mestereit. Ők vallják, hogy az embereknek mindig azt kell mondanunk, amit hallani szeretnének, illetve – nyilván magukból kiindulva – senkiben sem bízhatunk meg száz százalékosan. A rafinált benyomáskeltők mesterien használják a hízelgés különböző trükkjeit, ugyanakkor gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, mikor önmagukkal ellentmondásba kerülnek és trükkjeik lelepleződnek. A másokban kialakított pozitív benyomás tudatos felépítésére tehát mindannyiunknak szüksége van, de csak addig a határig, amíg nem veszélyezteti hitelességünket. Hitelesség alatt ugyanakkor semmiképpen nem egy nyers, szókimondó őszinteséget értünk.
A szónok hitelessége
Arisztotelész Krisztus születése előtt négy évszázaddal a görög civilizáció fénykorában alkotta meg máig érvényes retorikai, azaz szónoklattannal kapcsolatos alapvetéseit. Arisztotelész a szónok meggyőző ereje érdekében felvonultatott eszközök sorában logosról, pathosról és ethosról beszél. A logos a logikusságra, az érvek értelmes sorrendjére, a pathos pedig az érzelmekre hatás módszereire utal.
Arisztotelész szerint a szónok hitelességét bizonyítania kell, erre utal az ethosz. Enélkül a másik két tényező semmit sem ér. Alapművében a szónok hitelességét megalapozó három tényezőről beszél, nyilvánvaló intelligenciáról a szó gyakorlatias értelmében, erkölcsös jellemről és jószándékról. Szónokként, illetve általában kommunikátorként fontos szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy a közönségben már megszólalásunk előtt kialakulnak hitelességünk megítélésében döntő fontosságú benyomások.
Kongruens kommunikáció fogalma
A kongruens kommunikáció hiteles kommunikációt jelent. A további értelmezésben segít a kongruens szó konkrét jelentése, ami Bakos szerint „megegyező, megfelelő, összeillő”. A hitelesség legfőbb forrása ugyanis a különböző kommunikációs jelzések közötti összhang, akkor tudunk meggyőzőek lenni, ha szavaink tartalmát alátámasztják nem verbális jelzéseink.
A verbális, vokális és testbeszéd csatornáin keresztül tudatosan és nem tudatosan kibocsátott jelzéseinknek teljes mértékben egy irányba kell mutatniuk. A kongruens kommunikáció létrejöttét nehezíti, hogy az egyes jelzések dekódolása és értelmezése a másik fél fejében zajlik, márpedig az ő pillanatnyi állapotát, előismereteit korábbi érzelmi viszonyulásait nem mi határozzuk meg.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
