Szegmensvizsgálat
A létrejött szegmensekre meg kell vizsgálni, hogy az adott kulcsváltozóban köztük mért különbség statisztikailag jelentős-e, vagy az eltérés csak véletlen. Az automatikus kölcsönhatás-elemzésnél (AID) például az egyszempontos varianciaelemzés, míg a CHAID-nél a χ2-statisztika alapján döntünk.
Sajnos előfordulhat, hogy az eljárás során előállított szegmensek közti különbségek gyengék, vagy egyszerűen nem is léteznek, esetleg a csoportok közti kölcsönhatások olyan összetettek, hogy nem jutunk felhasználható, célcsoportnak választható szegmenshez a faelemzés során.
Ha a létrejött szegmensek közti különbségek elég erősek, akkor a szegmentálásimodell végeredménye egy ágas-bogas fára emlékeztető ábra, amely automatikusan a kívánt végállapotot, a szegmensekre osztott piacot jeleníti meg a marketinges számára.
Faszegmentációs modellek
Az egyes faszegmentációs modellek különböznek aszerint, hogy
• a vizsgált sokaságot hány alsokaságra osztják;
• a különbség értékelésére milyen statisztikai technikát használnak.
Vannak szigorúan bináris döntések sorozatából álló szegmentálási eljárások. Más famodellek nem ilyen szigorúak, megengedik kettőnél több alcsoport létrehozását is.
Fatörzs
A fa törzse a teljes sokaságot reprezentálja. A törzs első elágazását a legerősebbnek mért csoportképző változó alapján hozzuk létre. A második elágazás a maradék kategóriákat osztja tovább a második legnagyobb különbséget indukáló kulcsváltozó mentén, és így tovább. Az ágak felső szintjén található „levelek” alkotják a szegmenseket mindazokkal a korábbi elágazásokkal, amelyek nem érték el a legmagasabb szintet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
