Kérdőívfelvétel telefonon
A telefonok elterjedésével egyre népszerűbbek a telefonos megkérdezések. Amíg kisebb arányú volt a telefonnal ellátott háztartások száma, addig az így felvett válaszok kiértékelésekor nagymértékű torzulásokkal kellett számolni, manapság a torzulások aránya minimálisra csökkent. Telefonos megkérdezésre természetesen használhatók a mobiltelefonok is, de ezeknél valamivel kisebb válaszadási arányra kell számítani, hiszen a hívó fél nem tudhatja, mikor nem zavarja a hívottat, aki várhatóan nem fog válaszolni, ha pont útban hazafelé vezeti autóját.
A telefonos megkérdezéseknek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Előnyök:
• Rövidebb idő alatt, olcsóbban megkérdezhető ugyanannyi ember. Nem kell odautazni, esetleg többször is, ha nem találja otthon a kiválasztott személyt a kérdezőbiztos.
• Kevésbé veszélyes. Vannak olyan környékek, ahol a kérdezőbiztosok nem szívesen dolgoznak, mert a közbiztonság nem megfelelő. Ezeken a környékeken a lakók sem szívesen engednek be idegeneket a házukba. A telefonos megkérdezéseknél a közbiztonság hiánya nem hátráltatja a munkát.
• A kérdezőbiztos úgy öltözhet, ahogy akar, hiszen öltözékével, megjelenésével nem befolyásolja a válaszadást.
• Előfordulhat, hogy kényesebb kérdésekre is könnyebben kap választ, ha nem kell a válaszadónak a kérdezőbiztos szemébe nézni. (Ez fordítva is lehetséges, vannak, akik bizalmatlanok a „nem látható” kérdezővel szemben.)
• Az adatgyűjtés jobban kézben tartható, hiszen a kérdezőbiztosok egy helyen vannak, így a problémák felmerülésükkor azonnal kezelhetők.
Hátrányok:
• Nem mindenki válaszol szívesen telefonon feltett kérdésekre, ha nem bízik meg a kérdezőben. A bizalmatlanság elterjedését elősegítették a telefonos reklámhadjáratok, amelyeknél nem mindig derül ki azonnal, hogy kérdőíves vizsgálatról van szó, vagy valamit el akarnak adni a válaszadónak. Az ilyen problémák elkerülése érdekében ajánlott a megkérdezettek részéről az előzetes érdeklődés: ha a kérdezőbiztos nem hajlandó megmondani a nevét és a telefonszámát, le kell tenni a kagylót és nem kell válaszolni a kérdéseire.
• A telefonos megkérdezések egyik hátránya a személyes megkérdezésekkel szemben, hogy bármikor megszakítható. Amikor a kérdezőbiztos már bent ül a lakásban, nehéz félbeszakítani a válaszadást, általában minden kérdésre válaszolnak a megkérdezettek. Telefonon viszont bármikor megszakítható a válaszadás pl. egy kényesebb kérdésnél „Csengettek, mennem kell!” vagy hasonló felkiáltással.
On-line kérdőívfelvétel
Az Interneten egyre gyakrabban találkozunk on-line kérdőívekkel, melyeknek közös tulajdonsága, hogy önkitöltősek.
Egyik on-line módszer az e-mailben kiküldött kérdőívezés, mely hasonlít a postai kérdőívekre abban, hogy postafordultával a válaszadó visszaküldheti válaszait. Nagy előnye olcsósága, hátránya viszont, hogy nehezebben kezelhetők a vizuális élményt igénylő kérdések, nem lehet bármilyen kérdést feltenni mindenkinek, mivel a különböző levelezőrendszerek más-más formátumot támogathatnak. A szükséges képek vagy egyéb mellékletek csatolt fájlként történő továbbítása problémás lehet.
Gyakori a weblapokon található html-kérdőívekkel történő megkérdezés. Ennek nagy előnye, hogy mindenféle kérdés feltehető, bármilyen vizuális megjelenítés elérhető általa. Hátránya viszont, hogy nem választhatók ki a megkérdezettek teljes biztonsággal, aki az oldalra „téved”, kitöltheti a kérdőívet. A válaszadók azonosítása is nehézkes, előfordulhat, hogy egyes válaszadók többször is kitöltik a kérdőívet különböző IP-címekről, ezzel befolyásolva (torzítva) az eredményt.
Az on-line megkérdezések közös jellemzője, hogy nem érhető el velük a teljes lakosság. Az Internet-hozzáférés Magyarországon még mindig nem elég magas arányú ahhoz, hogy reprezentatív felméréseket készítsenek on-line módon a teljes lakosság figyelembe vételével. Az on-line módszerek inkább kiválasztott célcsoportok megkérdezésekor alkalmazható, meghatározott téma iránt érdeklődök kérdezhetők meg a legkönnyebben ezzel a módszerrel.
Számítógépes támogatás
A számítógépes támogatás a telefonos megkérdezéseknél egyre elterjedtebb. A kérdezőbiztos ilyenkor egy számítógép előtt ül fülhallgató-mikrofonnal a fején, és így kérdez. A számítógép képernyőjén megjelenő kérdéseket felteszi, majd számítógépen rögzíti a válaszokat. Így a válaszok sokkal gyorsabban elemezhetők, nem kell még a kérdezés után külön időt szentelni az adatrögzítésre.
A számítógépek a kérdőívek kidolgozásánál is segítséget jelenthetnek: vannak már kérdőív-szerkesztő programok, a megfelelő megjelenítés is kialakítható a gépek segítségével, valamint a kérdőívek gyorsabban átdolgozhatók, ha hibákat találnak bennük.
A laptopok, notebook-ok elterjedésével a személyes megkérdezéseket is támogathatjuk számítógépekkel. A kérdezőbiztosok a magukkal vitt laptop képernyőjéről is olvashatják kérdéseiket, és oda rögzíthetik a válaszokat, sőt a válaszadó is begépelheti saját válaszait bizonyos esetekben.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
