Nemzetközi kereskedelmi szerződés
A nemzetközi munkamegosztás kialakulásával, a komparatív előnyök elvén alapuló termelés előtérbe kerülésével egyre nagyobb szerepet kapnak az államok egymással kötött megállapodásai. Ezek a megállapodások lehetnek kétoldalú (bilaterális) és többoldalú (multilaterális) szerződések. A nemzetközi szerződések általában egy területre vonatkoznak, általános jellegűek a további együttműködés kiterjesztésének szándékával köttetnek.
Az államközi szerződések hosszú távra (szerződések, egyezmények) vagy rövidebb időre szólóak (megállapodás, jegyzőkönyv), esetleg a megegyezés szándékával (levélváltás) jönnek létre. Kisebb jelentőségű ügyekben – elsősorban az üzleti életben – szóban is köthetnek megállapodást (gentlemen’ agreement).
A kereskedelmi szerződések két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat szabályozzák hosszabb időre szólóan, általános jelleggel. Ezekben a szerződésekben az államok rögzítik a kereskedelemben alkalmazott főbb elveket, szabályokat, az üzleti kapcsolatok fejlesztését célzó intézkedéseket, a belső piac védelmére tett intézkedéseket (versenyszabályozás).
Legnagyobb kedvezmény elve
A kereskedelmi szerződésekben alkalmazhatják a legnagyobb kedvezmény elvét. Ekkor mindkét ország arra vállal kötelezettséget, hogy minden olyan kedvezményt megad a szerződő ország polgárainak és gazdaságiszervezeteinek, amelyet harmadik ország polgárainak és gazdaságiszervezeteinek is megadna vagy meg fog adni. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy ha harmadik országgal bővítik a kedvezmények körét, akkor azt egymással szemben is érvényesítik.
Nemzeti elbánás elve
A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek között a legtöbb kedvezményt a nemzeti elbánás elve adja. Ebben az esetben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a másik fél polgárainak és szervezeteinek megadják mindazt a kedvezményt, melyet a saját polgárainak és gazdaságiszervezeteinek biztosítanak. Az országok nem tesznek különbséget saját és a másik fél állampolgárai és szervezetei között. Ez a kedvezmény csak a kereskedelmi szerződésben rögzített területekre vonatkoznak, más, szerződésen kívüli kérdésekre nem terjednek ki (például választójog).
Viszonosság elve
A kereskedelmi szerződések alapulhatnak a viszonosság elvén. Ennek keretében a szerződő felek ugyanazokat a kedvezményeket biztosítják egymás polgárainak és szervezeteinek. Vagyis az egyik ország megadja mindazt a kedvezményt, támogatást, melyet a másik országtól kap. A felek egymásnak olyan kedvezményeket nyújtanak, melyet harmadik partnernek nem kívánnak megadni. Ez az elv nyújthat az országoknak nagyon sokat, de szinte semmit sem.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
