A GATT Alapokmánya
Felépítését tekintve az 1947-es Alapokmány több részre tagolható, melyek a következők:
• preambulum (bevezető rész),
• 35 cikkelyből álló három fejezet,
• 1965-ös kiegészítés
• kapcsolódó, értelmező dokumentumok
A bevezető rész tartalmazza a szerződő országok által megfogalmazott alapelveket: az életszínvonal emelését, a teljes foglalkoztatottság biztosítását, a termelés és nemzetközi kereskedelem kibővítését, az erőforrások hatékony kihasználását.
Az első rész - 2 cikkely – írja le a legnagyobb kedvezmény feltétel nélküli alkalmazását egymással szemben, illetve a LNKE elve alapján egymásnak nyújtott vámengedményeket.
A második rész – 21 cikkely – a nem tarifális korlátozásokkal kapcsolatos célkitűzéseket, a tisztességtelen verseny és a piaczavarás elleni fellépés szabályait tartalmazza.
A harmadik rész – 12 – cikkely – foglalja magában a GATT működésével, tevékenységével, az Egyezményhez való csatlakozással, illetve a felmondással kapcsolatos kérdéseket.
Az 1965-ben elfogadott negyedik, önálló rész, - 3 cikkely – a GATT és a fejlődő országok viszonyát rendezi.
A GATT létrejöttében szerepet játszó szervezetek
A GATT létrejöttében szerepet játszó legfőbb szervezet az ENSZGazdasági- és Szociális Tanácsa (ECOSOC), amelynek határozatára – az USA kezdeményezésére – hívták össze a Havannai Konferenciát 1946-ban.
A Havannai Konferencia konkrét előkészítése és a GATT megalakulása az Előkészítő Bizottság. nevéhez kapcsolható.
A GATT megalakulása
A GATT-ot, az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt 1947. október 30-án Genfben írta alá 23 ország – köztük az USA és Anglia.
Az 1948. január 1-én életbe lépett megállapodás egyik előzményeként említhető meg az Atlanti Charta (1941), amely szerint a világgazdaság működésének alapja elsősorban a nemzeti piacok nyitottsága.
1946-ban az USA kezdeményezésére Havannában nemzetközi kereskedelmi- és foglalkoztatottsági konferenciát hívtak össze, ahol az áruk nemzetközi kereskedelmére vonatkozó szabályokról, s egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (International Trade Organisation – ITO) felállításáról tanácskoztak. Noha a Havannai Charta nem lépett életbe, az abban megfogalmazottak nagyban hozzájárultak a GATT
megszületéséhez, amely „ideiglenesen”, 1994 végéig volt érvényben, szabályozva a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
