Olyan áruforgalom, amelyben az árukat más áruk ellenében értékesítik.

Bizonyos rendszer szerinti rendezés, elvi szinten.

A vevőre és az eladóra nézve jogilag kötelező érvényű, bármilyen formában kötött megállapodás, amely áruszállításra vagy szolgáltatás nyújtására irányul fizetés ellenében.

Az importőr számára helyettesíthető, magas tőkeköltségű, nyugaton nehezen eladható áru.

Nem engedi meg, hogy például: Magyar vagy bármilyen más EU tagország polgára között különbséget lehessen tenni.

A legnagyobb kedvezmény elve azt jelenti, hogy az adott ország minden vele szerződésben lévő országnak ugyanolyan előnyt, kedvezményt, előjogot és immunitást köteles biztos(tani azonnal, automatikusan, azaz feltétel és ellenszolgáltatás nélkül, amelyet bármely más olyan országnak megadott vagy a jövőben meg fog adni, amely ország vele a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött szerződést.

1992-ben Krakkóban alapították. A Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és 1996 januárja óta Szlovéniát tömörítő megállapodás célja közép európai közös piac létrehozása, a gazdasági kapcsolatok bővítése, a vámok és a vámon kívüli akadályok fokozatos megszüntetése, illetve kölcsönös vámkedvezmények biztosítása révén. A megállapodáshoz azóta több volt szocalista ország is csatlakozott.

A NAFTA (North American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény) az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1992 augusztusában aláírt, és 1994. január 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény. Legfőbb céljai hozzájárulni a világkereskedelem harmonikus fejlesztéséhez és kiterjesztéséhez; bővülő és biztonságos piacot létrehozni a résztvevő országok áruinak és szolgáltatásainak; kiszámítható feltételeket teremteni az üzleti és beruházási tervekhez; erősíteni a résztvevő államok vállalatainak versenyképességét a világpiacon; új munkalehetőségeket teremteni és javítani a munkakörülményeket, az életszínvonalat; erősíteni a környezetvédelmi törvények és jogszabályok fejlesztését és végrehajtását; védeni és erősíteni az alapvető munkavállalói jogokat.

EFTA (European Free Trade Association) - Európai Szabadkereskedelmi Társulás 1960-ban Stockholmban alakult, ami egy szabadkereskedelmi megállapodás, ahol a tagok az egymás közti kereskedelmet támogatják pl. vámmentességgel, de ez az egyezmény nem érinti a tagországok külső kereskedelempolitikáját. Az EGK létrejöttével jelentősége csökkent, mivel sok tagország kilépett. Jelenleg 4 tagállama van: Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland.

A viszonosság elve a május 1. előtti EGT-országokkal kapcsolatban érvényesül. Három kategóriába sorolhatóak ezek az országok annak megfelelően, hogy milyen piacra jutást biztosítanak a magyar munkavállalóknak. 1. Azok a tagállamok, amelyek megnyitják maradéktalanul a munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt. 2. Azok a tagállamok, amelyek gyakorlatilag csak olyan mértékben változtatnak a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszerükön, amilyen kötelezettségeket a Csatlakozási Okmány számukra előír. 3. Azok a tagállamok, amelyek jelentősen könnyítenek eddigi munkaerőpiacra való bejutási szabályaikon.

Mennyiségi korlátozás. Az EU meghatározza, hogy valamilyen árucikkből vagy árucsoportból valamely külső ország termelői mennyit szállíthatnak be az egységes piacra.

Az az eljárás, hogy valamely keresett árucikket csak egy kevésbé kelendővel együtt adnak el.

A különböző országokban telephellyel rendelkező felek között áruk adásvételére, illetőleg gyártására vonatkozó szerződések.

A ’60-as évek végétől a KGST-ben kétféle árut különböztettek meg. A kemény áruknak három ismérve volt: 1. - az importőr számára helyettesíthetetlen 2. az exportőr által a nyugati piacon is értékesíthető (vagyis konvertibilis valutára válthatók) 3. - tőkeköltsége magas.

A gazdasági integráció egyik fokozata. A vámunió azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok egymás áruira nem vetnek ki importvámot, a külső országok termékeire pedig közösen megállapított vámokat alkalmaznak.

A kereskedelem szabadsága. Jogilag a kereskedelem engedélyezett eljárásnak számít.

Elsősorban az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlását fékező, a hazai ipart különféle eszközökkel (vámokkal, korlátozásokkal, szigorú egészségügyi stb. előírásokkal) védő gazdaságpolitikai irányzat. (Ellentéte a liberalizmus.)

Az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait.

Az 1957-ben létrejött EGK alapja a közös piac volt. Más szóval a személyek, áruk és szolgáltatások a tagállamok között határellenőrzések és vámfizetés nélkül szabadon mozoghatnak, mintha a tagállamok egy országot alkotnának. Ennek megvalósítása azonban némi időt vett igénybe: az EGK-országok közötti vámokat 1968. július 1-jéig nem törölték el teljes mértékben. Szintén sok időbe telt, amíg a kereskedelem további akadályait meg tudták szüntetni, így csak 1992 végére sikerült elérni a valóban egységes piacot (akkor vált ez a kifejezés elterjedtté).

Economic and Monetary Union, EMU - Tulajdonképpen a gazdasági és pénzügyi uniót jelöli. A gazdasági integráció legmagasabb fokozata. Az alapállítás az, hogy az egységes piac hatékonysága és ezért a haszna is csak úgy maximalizálható, ha a vásárlók, a gyártók, a kereskedők és a befektetők megtakaríthatják a valutaváltással kapcsolatos költségeket és kockázatokat. A verseny élénkebb lesz, ha az árak világosan összehasonlíthatókká válnak a határokon keresztül is. Szintén sokan állítják, hogy egy közös valuta segítségével az unió jobban érvényre juttathatja érdekeit a nemzetközi gazdasági fórumokon, és kevésbé lesz kitéve a nagyarányú valutaspekulációnak.

Az állam és a vállalati szektor kapcsolatával foglalkozó tudományág. A gazdaságpolitika megvalósítóinak feladata, hogy irányítsák az ország gazdaságát a változó termelési, technológiai, stb. környezetben, illetve támogassák azokat az ágazatokat, amelyek révén a gazdaság fejlődése valószínűsíthető.

A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. A folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel-, és igazságügyek közösségi szintre emelése.

Árunak valamely állam határán való átviteléért fizetett díj.

European Economic Community, EEC -1958. január 1-jétől működő szervezet, mely a tagországok összefonódásának elősegítésével kíván hozzájárulni az életszínvonal emelkedéséhez, a jólét fokozódásához, Európa egységesüléséhez.

Az Európai Uniót létrehozó szerződés neve. 1992. február 7-én a dél-hollandiai Maastricht városában írták alá, és 1993. november 1-jén lépett életbe a tagállamokban történt ratifikációkat követően.

Nemzetközi Valutaalap - Működését 1947-ben kezdte meg. Székhelye Washington. Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak.

ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) vagy másnéven Montánunió - Az ESZAK-ot a Párizsi Szerződés hozta létre 1951-ben. Az ESZAK, amely az első a három Európai Közösség közül, az 1950-es Schuman-terven alapult. 1950. május 9-én Robert Schuman , francia külügyminiszter javasolta, hogy a francia és a német szén- és acéltermelés tömörüljön érdekszövetségbe és azt helyezzék egy közös, nemzetek fölötti hatóság irányítása alá. A javaslat kapcsán végül nem csupán Franciaország és Nyugat-Németország, de Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia is a részvétel mellett döntött, ily módon létrehozva a Hatok csoportját. Az ESZAK-Szerződést 50 éves időszakra kötötték, míg az EGK-Szerződés (a Római Szerződés ) és az Euratom-Szerződés határozatlan időszakra szól. Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án járt le.

Az 1986-ban aláírt és 1987. július 1-jén hatályba lépett EEO-val első alkalommal vizsgálták felül lényegesen a Szerződéseket. Az EEO első része néhány, valamennyi Szerződésre alkalmazandó közös rendelkezést tartalmazott, amelyek közül a legfontosabb az Európai Tanács első formális szerződéses elismerése volt. Egy másik része egy új, elkülönült szerződésszöveg volt, amely formalizálta az Európai Politikai Együttműködésként (EPE) ismert eljárást. A dokumentumot azért nevezték egységes Európai Okmánynak (Acte Unique), mivel hangsúlyozni kívánták azt a tényt, hogy az okmányt egységes egészként kell értelmezni, a tagállamok közötti olyan megállapodásként, amely darabokra hullhat, ha részenként terjesztik be megerősítés re. A tagállamok az EEO-val kívántak választ adni az intézményi reformmal kapcsolatban az 1980-as évek elején felmerült igényekre.

Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény - a világkereskedelem liberalizálására létrejött szervezet, melynek célja a vámok csökkentése és a vámon kívüli kereskedelempolitikai akadályok felszámolása. Ebből a célból több tárgyalássorozatot szervezett, amelyeket fordulóknak neveznek. A legutóbbi uruguayi forduló az átfogó vámleépítés mellett foglalkozott a mezőgazdasági és a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének feltételével, a szellemi tulajdon védelmével, és a GATT-ot átalakították Világkereskedelmi Szervezetté (World Trade Organisation - WTO)

Az Európai Parlament az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület, amely a Tanács mellett fokozatosan bővülő szerepkört tölt be a közösségi jogalkotás folyamatában. A döntéshozatalban való közreműködése révén az állampolgári érdekek közösségi szintű érvényesítésének letéteményese. Emellett jelentős kinevezési és ellenőrzési jogosítványokkal bír, valamint részt vállal a költségvetés meghatározásában is.

ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) vagy más néven Montánunió - Az ESZAK-ot a Párizsi Szerződés hozta létre 1951-ben. Az ESZAK, amely az első a három Európai Közösség közül, az 1950-es Schuman-terven alapult. 1950. május 9-én Robert Schuman , francia külügyminiszter javasolta, hogy a francia és a német szén- és acéltermelés tömörüljön érdekszövetségbe és azt helyezzék egy közös, nemzetek fölötti hatóság irányítása alá. A javaslat kapcsán végül nem csupán Franciaország és Nyugat-Németország, de Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia is a részvétel mellett döntött, ily módon létrehozva a Hatok csoportját. Az ESZAK-Szerződést 50 éves időszakra kötötték, míg az EGK-Szerződés (a Római Szerződés ) és az Euratom-Szerződés határozatlan időszakra szól. Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án járt le.

A Világbank (World Bank – WB) öt intézményből áll: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD) 1945-ben hozták létre; a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (International Finance Corporation – IFC) 1956-ban alapították; a Nemzetközi Fejlesztési Társaságot (International Development Association – IDA) 1960-ban hozták létre; a Multilaterális Befektetési Garancia Alapot (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA) 1988-ban alapították; és a Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központot (International Centre for Settlement of Investment Disputes - ICSID) 1966-ban.

Az Európai Bizottság (hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága) az Európai Unió végrehajtó szerve. Legfőbb feladata a jogszabályok beterjesztése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik.

A Miniszterek Tanácsa az Európai Unió fő döntéshozó szerve. Végrehajtó és jogalkotó hatáskörökkel egyaránt rendelkezik: az előbbit számos területen az Európai Bizottságra ruházhatja, míg az utóbbit egyes esetekben az Európai Parlamenttel közösen gyakorolja (lásd: együttdöntési eljárás). A Parlament és a Tanács együtt alkotják a közös költségvetési hatóságot. A Tanács felelős a nem tagországokkal folytatott tárgyalásokra történő felhatalmazásért, a tárgyalások figyelemmel kíséréséért és lezárásáért. A Maastrichti Szerződés közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP), valamint bel- és igazságügyi együttműködésre (IB) vonatkozó rendelkezései értelmében a Tanács közös álláspontot vagy együttes fellépést fogadhat el.

Európai Atomenergia Közösség

Az Európai Tanács az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években évente legalább négyszer ülésezik.

A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én a Benelux államok, Franciaország és a Németországi Szövetségi Köztársaság megállapodást írt alá „a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszüntetéséről”. A megállapodás 33 cikke rövid távú intézkedésekre (a rendszeres ellenőrzések megszüntetése, a formalitások könnyítése, a vízumszabályok közelítése, a határőrségek közötti szorosabb együttműködés) és hosszú távú intézkedésekre [a külső határok erősítése, a hozzáadottérték-adó és jövedéki adók harmonizációja stb.] oszlik. A Schengeni Egyezmény számos késedelmet követően 1995 márciusában lépett hatályba az eredeti öt aláíró államban, Portugáliában és Spanyolországban. Ausztria, Görögország és Olaszország 1997 végétől kezdve alkalmazzák az egyezményt. Dánia, Finnország és Svédország is csatlakoztak a schengeni csoporthoz: e három országot Izlanddal és Norvégiával már útlevélunió kötötte össze. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvet az Amszterdami Szerződéshez csatolták. E rendelkezés tekintetében mind az Egyesült Királyság, mind Írország éltek a kimaradás (Dánia pedig a részleges kimaradás) lehetőségével.

Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én lépett hatályba. Az ENSZ létejöttének és működésének céljai – az alapokmány szerint –, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen. Az alapokmányt ötven nemzet résztvevői dolgozták ki a San Franciscó-i konferencián. Lengyelország nem vett részt a konferencián, de fenntartották neki a lehetőséget, hogy később az alapítók közt írhassa alá az Alapokmányt, így lett az 51. alapító tagállam.

Kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt

Több felet érintő megállapodás.

Generalised System of Preferences, GSP - a fejlett országok által 1971 óta a fejlődőknek nyújtott egyoldalú - tehát viszonzás nélküli - vámkedvezmények rendszere. Az ipari termékek túlnyomó részét felöleli (kivéve az "érzékenynek" minősítetteket), s kiterjed a mezőgazdasági termékek egy részére, főleg a trópusi terményekre.

Az átláthatóság a gazdaság minden terlüeltén kiemelt fontosságú.

A GATT kódexe, előírása a tagjai számára, hogy milyen politikai magatartási normákat kell betartaniuk.

A vámdíjakat tartalmazó díjszabás.

A vámokat megállapító tárgyalás.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működött Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nationsból ered az UN rövidítés. Az ENSZ franciául L'Organisation des Nations unies (ONU), spanyolul Naciones Unidas (ONU). Az Egyesült Nemzetek kifejezés Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől származik.

A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre, állandó struktúrával, azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek, és az alapító okiratukból következően nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva.

A világ legnagyobb agrárhatalmait tömörítő csoport.

Olyan tárgyalási forma, ahol a résztvevő felek sorban mondják el véleményüket, ötleteiket, és mindannyian egyenrangú felek, tehát mondanivalójuk is egyenrangú.

Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről

A TRIPS foglalkozik a szerzői és szomszédos jogokkal, például az előadók, a hangfelvétel-előállítók és a rádió- és televíziós szervezetek jogaival is.

Az Európai Szociális alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs "szekciója", a Regionális Fejlesztési Alap, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz közös elnevezése. A Kohéziós Alapot nem sorolják ide.

Egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk.

Minden olyan berendezés és hálózat, amely a szállításhoz és hírközléshez szükséges, azaz szárazföldi (közúti, vasúti) szállítási, belvízi szállítási (folyók, csatornák), tengeri szállítási (kikötők), légifuvarozási (repülőterek), vízelosztási, energiaelosztási (villanyáram, olaj, gáz) és távközlési (telefon, rádió, televízió, telematika stb.) hálózatok, beleértve a műholdakat.

Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok.

Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.

A fizetési mérleg része, amely a külkereskedelmi mérlegének, és a külföldre irányuló, valamint onnan származó elsődleges jövedelmeknek az adott időszaki (negyedév, félév, év) egyenlege.

Fix árfolyamrendszerek esetében a rögzítés gyakran nem egyetlen valutához képest történik. Ilyenkor a hazai fizetőeszköz több, különböző valutához viszonyított árfolyamának súlyozott átlagát tartja kijelölt szinten a jegybank. Ezen valuták és a hozzájuk tartozó súlyok összessége a valutakosár.

Olyan hitel, melyet a pénz felvétele után kibővítenek, így még több hitelezett pénzhez lehet jutni.

Magyarul Különleges Lehívási Jogok. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által 1970. január 1-jén bevezetett nemzetközi hiteleszköz. Az SDR-t csak az IMF-tagországok jegybankjai közötti pénzügyi elszámolásokban lehetett felhasználni.

Olyan hiteltípus, amelyet igénylés után, ha megkapja az ember, nem kell azonnal felhasználni a pénzt, hanem csak akkor, amikor szükség van rá.

Hányad, arány.

Olyan pénzintézetek, amelyek nem egy ország, hanem egy régió, vagy nemzetközi szövetség pénzét kezelik.

Korlátlan átválthatóság. Teljes konvertibilitás: a korlátlan átválthatóság mind a deviza-belföldiekre, mind pedig a deviza-külföldiekre kiterjed a folyó és a fizetési műveletek terén.

Kompenzációs garancia, amely a közvetlen barter (áru cserél gazdát árura pénzfizetés nélkül) ügyletek szállítási időkülönbségének az áthidalására szolgál, hogy az utószállítás valóban megtörténik, vagy ha nem, az ellenértéket a bank kiegyenlíti.

Egy idegen ország készpénz fizetőeszközének egy egysége hazai fizetőeszközben kifejezve.

Diplomáciai üggyel kapcsolatos, részletes írásbeli tájékoztatás.

Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete - 1961-től működő nemzetközi szervezet, az 1948-ban megalapított OEEC (Organisation for European Economic Cooperation, Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) utódja. A fejlett országok gazdaságpolitikai fóruma. 1996-tól Magyarország is tagja.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 1957-ben alakult autonóm kormányközi szervezet az ENSZ szakosított szervezeteinek családjában, amelynek jelenleg 139 ország tagja. Legfőbb döntéshozatali szerve a tagállamok évente ülésező Általános Konferenciája.

Az úgynevezett visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) 1992. December 21-én írták alá a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, amely 1993. Március 1-jén lépett életbe. (A megállapodás aláírásakor még elvileg létezett az 1992. December 31-én kettévált Csehszlovákia) A CEFTA-hoz 1996-an Szlovénia, 1997-ben Románia, míg 1999-ben Bulgária is csatlakozott. A CEFTA a volt kommunista országok gazdasági együttműködését bonyolító KGST feloszlására, illetve az ezzel összefüggésben a visegrádi országok közötti kereskedelem nagymértékű visszaesésére adott válaszként jött létre. Emellett meghatározó tényező volt a CEFTA létrejöttében az is, hogy a visegrádi országok az Európai Közösséggel aláírt társulási egyezmények (az ún. Európai Megállapodások) révén - amelyek többek között az ipari szabadkereskedelem fokozatos megteremtéséről rendelkeztek - hátrányba kerültek egymás piacain a nyugat-európai országokkal szemben. A megállapodás aláírásával a tagországok vállalták, hogy az ipari termékek esetében a teljes szabadkereskedelem jegyében a vámokat, a vámjellegű és vámon kívüli kereskedelmi akadályokat legkésőbb 2001. január 1-jéig fokozatosan megszüntetik. A vámok lebontását három fázisban határozták meg: a nem érzékeny termékek esetében azonnal megszűntek a vámok, a közepesen érzékeny termékeknél 1997. Január 1-jéig, a legérzékenyebbeknél pedig 2001. Január 1-jéig szabták meg a vámok eltörlését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelme terén pedig a megállapodás meghatározott áruk esetében a kívülálló országokhoz képest 20, illetve 50%-os vámkedvezmény kölcsönös biztosítását írta elő.

George C. Marshall amerikai külügyminiszterről elnevezett segélyprogram, amely a II. világháború után Nyugat-Európa újjáépítését szolgálta. A Szovjetunió elutasította a részvételt, nyomására kimaradtak belőle a volt szocialista országok is.

A keresőképes lakosság foglalkoztatott hányadát jelölő mutató.

Egy országról szóló, részletes, írásbeli leírás.

A konszenzus elve, az a többségi elv abszolút szélsőséges formája (amikor is a többség teljes, vagyis a közösség minden tagjára kiterjed).

A Közösség tagországai 1972-ben valutáik kollektív lebegtetését határozták el. A Werner-terv szellemében továbbra is fenntartották a viszonylag szűk sávban ingadozó belső árfolyamok rendszerét, miközben a kívülálló valutákkal (pl. a dollárral) szemben alapvetően a piacra bízták az árfolyamok alakulását. Az árfolyamrendszer - más néven "valutakígyó"- azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem biztosított monetáris stabilitást.

Költségvetési politika: az államháztartás folyó deficitje a GDP 3%-át, ill. az adósságállomány a GDP 60%-át nem lépi túl. E kritérium rugalmasan alkalmazandó; ha a deficit, ill. az adósságállomány hosszú távú trendje csökkenő irányzatú, a magasabb ráta átmenetileg elfogadható.

Egyetlen jegybank lesz az Európai Unióban, mivel a közös pénzpiacot csak egyetlen helyről lehet irányítani.

European Central Bank - a gazdasági és pénzügyi unió központi bankja. 1994. január 1 - 1998. június 30-ig működött "előfutára", a frankfurti székelyű Európai Monetáris Intézet.

Stabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a három legalacsonyabb rátájú ország átlagos árindexétől legfeljebb 1,5%-kal térhet el. (A számítást a megelőző egy évre végzik el.)

A Maastrichti Szerződés úgy szólt, hogy a GMU harmadik szakaszát illetően a konkrét döntéseket a Tanács hozza meg, meghatározott teljesítményparaméterek (konvergencia-kritériumok) alapján minősítve a tagországok “uniós érettségét”. A maastrichti konvergencia-kritériumok a következők:

Kamatpolitika: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a három legstabilabb ország kamatlábszintjét legfeljebb 2%-kal haladhatja meg.

Az 1944-ben az USA-beli Bretton Woodsban aláírt egyezmény vetette meg az alapját a II. világháború utáni korszak konvertibilitáson alapuló valutáris rendszerének. Ennek legfontosabb elemei a rögzített árfolyamrendszer, a jegybankok kötelezettsége az árfolyamok színvonalát biztosító piaci beavatkozásra és a két "testvérintézmény": a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF), valamint a Világbank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD). A rögzített árfolyamrendszert az 1970-es évtized első felében a piaci kereslet-kínálattól függő "lebegő" árfolyamrendszer váltotta fel.

Kamatpolitika: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a három legstabilabb ország kamatlábszintjét legfeljebb 2%-kal haladhatja meg.

Olyan monetáris rendszer, melyben egy ország pénzének értéke a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével egyenlő és a belső valuta meghatározott mértékben aranyra váltható bankjegyek formáját ölti. Az aranypénzrendszer hatásaként az ország valutaárfolyama a többi aranypénzhez képest szűk határok között állandósul.

A valuta-unió tagjai: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Portugália.

Nemzetközi elszámolásban használt fizető eszköz. (váltó, csekk stb.)

Economic and Monetary Union, EMU - Az EMS továbbfejlesztett változata, tulajdonképpen a gazdasági és pénzügyi uniót jelöli. A gazdasági integráció legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyen nemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos gazdaság- és pénzügypolitika is érvényesül. A gazdasági és monetáris unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek, és a tagországok közös valutát használnak.

A bankok által teremtett pénz, azaz a látraszóló letétek állománya

European Currency Unit, Európai Valuta Egység - az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. kosár-) valuta, amely széles körben számítási pénzként működött. 1999. január 1.-én felváltotta az euró.

Valamely állam pénzrendszere vagy idegen állam fizetőeszköze.