Közös politika
A Maastrichti Szerződéssel (1992) létrejött Európai Unió három úgynevezett pillérből áll. Az első pillér az Európai Közösség, amely a közösségi versenyjog terén szabályozási hatáskörrel rendelkezik. A közösségi versenyjog alapjait az Európai Közösséget létrehozó szerződés tartalmazza.
A közösségiversenypolitika az Európai Közösség céljainak egyik legfontosabb és legeredményesebb területe. A gazdaságiintegráció sikerességéhez, a közösségi célok eredményes megvalósításához szükség van arra, hogy az egységes belső piacon a verseny torzulásmentességét szavatoló szabályrend működjön.
Az Európai Közösségek (EK) keretei között, az integráció sajátosságaiból adódóan a versenyjogot a nemzeti versenyjogok tárgykörénél szélesebben értelmezik:
• Egyrészt a közösségi versenyjog magában foglalja a vállalatokra vonatkozó versenyszabályokat (az úgynevezett Antitröszt-szabályok), amelyek általánosan megtalálhatóak az összes ország nemzeti versenyjogában is. A vállalatokra vonatkozó közösségiversenypolitika feladata megakadályozni azt, hogy a tagállamok kereskedelempolitikai intézkedéseinek lebontásával elért eredményeketveszélyeztethesse a versenykorlátozó magatartást tanúsító vállalkozásoktevékenysége.
• Másrészt a közösségi versenyjog szabályozza az államok versenykörülményeket befolyásoló, esetlegesen torzító magatartását is (vagy is rendelkezéseket tartalmaz az állami beavatkozás gazdaságiversenyt biztosító kereteire). Ezen a területen a kizárólagos és különleges jogokhoz kapcsolódó, illetve az államitámogatásokat érintő szabályok a legjelentősebbek.
Lehetőség a verseny korlátozására
Az Európai Alkotmány megengedi a verseny korlátozását az olyan esetekben, amikor
a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja,
a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja, illetve
az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja
hozzájárul az áruktermelésének vagy forgalmazásánakjavításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből.
A versenykorlátozó megállapodások és magatartások alóli kivételek:
Például ha egy vállalatok közötti megállapodás hozzájárul egyes termékektermelésének vagy forgalmazásánakjavításához, vagy ösztönzi a technikai- és gazdasági fejlődést, továbbá a fogyasztók számára is előnnyel jár, akkor ebben az esetben elfogadható lehet, ha a verseny korlátozásával jár. A Bizottságnak ilyen esetekben joga van arra, hogy felmentést adjon a tilalmak alól.
A vállalatoknak kivételesen lehetőségük van az összeolvadására, de ezt az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia. Amíg a Bizottság nem dönt az engedélyezésről a fúzió nem jöhet létre.
Lehetőség van bizonyos esetekben államitámogatás nyújtására:
• szociális alapon a fogyasztók számára (ha a támogatás nem tartalmaz diszkriminációt),
• természeti katasztrófák és kivételes események következtében a helyreállításra.
Bizottsági engedéllyel támogatható:
• a gazdaságfejlesztése olyan területeken, ahol nagyon alacsony az életszínvonal vagy magas a munkanélküliség,
• súlyos gazdasági zavar esetén,
• egy közösségiérdeken alapuló projekt végrehajtására,
• bizonyos gazdaságitevékenységekfejlesztésére,
• az aktuális örökség megőrzésére,
• egyéb területeken. (A Bizottság engedélyezhet államitámogatásokat kis- és középvállatok részére, kutatás-fejlesztésre, környezetvédelemre, stb.)
A tagállamoknak támogatási szándékaikról értesíteniük kell a Bizottságot, ezt követően dönt az engedélyezésről.
Speciális elbánás indokolható a közszolgáltatók esetében, illetve államibevételekettermelőmonopóliumok esetében.
Torzulásmentes verseny
A liberálisgazdasági elméletben a versenypolitika célja a verseny biztosítása a piacokon, a monopóliumok, kartellek létrejöttének megelőzése, a fogyasztóiérdekek, és az árak védelme.
Az Európai Unióban a piacok megnyitásával a vállalatok egyszerre több tagországban folytattak intenzívgazdaságitevékenységet, egy-egy vállalat egyszerre több tagországban vált a piac meghatározó szereplőjévé. Megjelentek a transznacionális vállalatok (egy vállalat több nemzetgazdaságot felölelő termelési hálózata), és így a nemzeti szabályozás alapján már nem lehetett volna biztosítani a verseny feltételeinek biztosítását, a piac hatékony felügyeletét. A piaci verseny érvényesülését biztosító, közös versenypolitikára épülő közösségi versenyjogra volt szükség.
A közösségiversenypolitika célja, hogy a közös piacon fenntartsa és fejlessze a versenyt a közös piacon. Ennek keretében befolyásolja a piac szerkezetét és a piacirésztvevőkmagatartását. Az Európai Unióban a tisztességes piaciverseny felett az Európai Bizottság szervezetében működő Verseny Főigazgatóság őrködik, szoros együttműködésben a tagállam versenyhatóságaival és bíróságaival. Az eljárásokat a Főigazgatóság folytatja le, a döntéseket az Európai Bizottság hozza. A tagállamok versenyhatóságai és a bíróságai is alkalmazzák a közösségi versenyjog szabályait.
Az Európai Uniós Versenyjog célja:
- A hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon.
- Az egységes piac védelme a versenykorlátozó magatartásokkal szemben.
- A versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziók előzetes ellenőrzése.
- Az államitámogatás kontrollja, az államivállalatok előnyhöz jutásának megakadályozása, az államgazdasági szerepvállalása versenytorzító hatásainak kiküszöbölése.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
