Az EU intézményrendszere
Az Európai Unió döntéshozó és végrehajtó szervezete 4 intézményre épül: a jogalkotás folyamatában résztvevő „intézményi háromszög” – Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bizottság, valamint a jogszabályok, döntések betartását felügyelő Európai Bíróság. Az Unió intézményrendszere, annak felépítése, működési mechanizmusa különbözik a hagyományos nemzetállami szinten, vagy szövetségekben megszokott vezetési-irányítási rendszertől. Az EU intézményi felépítésében együttesen valósul meg a kormányok közötti együttműködés és bizonyos esetekben (vámunió, monetáris unió) a nemzetek feletti jelleg.
Az Európai Unió jogszabály alkotási és végrehajtási mechanizmusa a következők szerint működik.
A döntéselőkészítés, előterjesztés szakaszában az Európai Bizottságnak van főszerepe. A Bizottság feladata, hogy javaslatokat tegyen új jogszabályok megalkotására, azok döntéseit előkészítse, a Tanács, valamint Parlament, esetleg a Gazdasági és Szociális és a Régiók bizottsága elé terjessze. A Bizottság jogalkotói jogköre korlátozott, bizonyos esetekben (komitológia) az Európai Unió Tanácsa átruházhatja a döntéshozás jogát.
A döntéshozásban, jogszabályokelfogadásában az Európai Unió Tanácsának kizárólagos joga van. A jogalkotás folyamatában a Parlamentet meg kell hallgatni, véleményét ki kell kérnie a Tanácsnak. A vélemények figyelembe vételének kötelezettségét a jogalkotási eljárásokban szabályozták (információs, konzultációs, költségvetési, együtt döntési, egyeztetési eljárás).
A tagállamokra nézve a közösségi jogszabályok betartása, saját jogrendszerükbe ültetése, alkalmazása általában kötelező, függ a jogforrás jellegétől (rendelet – beépülő, irányelv – beépítendő, határozat – alkalmazandó). A jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében a Bizottságnak van fontos szerepe. Felügyeli és ellenőrzi a közösségi jog betartását, végrehajtását. Ha valamelyik tagállam nem tartja be valamelyik rá vonatkozó jogforrást, akkor felszólíthatja a jogszerűségre, ha ennek ellenére tovább folytatódik a jogszabályellenes tevékenység, akkor a Bíróságnál pert indíthat az ország ellen.
A jogalkotás feladata alapvetően a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozik, de abban az esetben, ha valamely cél, és annak megvalósítása a tagországok mindegyikére vonatkozik, közösségi szintre kell emelni, akkor a jogalkotás az Unió feladata (szubszidiaritás alapelve). A jogszabály alkotás illetve a jogforrások jellege attól függ, hogy a közösség milyen hatáskörbe rendelte az adott célkitűzést. Így az Unió alkothat kizárólagos hatáskörben, nem kizárólagos hatáskörben és támogató jellegű jogszabályokat.
Az EU felügyeleti, konzultációs szervei
Az EU intézményrendszerét egy sor "kiegészítő" intézmény teljesíti ki, amelyek biztosítják az unió gazdasági, politikai és jogi akadálytalan működését:
o Európai Számvevőszék A Számvevőszék fő feladata, hogy ellenőrizze az Európai Közösség minden bevételének és kiadásának jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint pénzügyeinek helyes lebonyolítását. Minden költségvetési év végén éves jelentést készít, amelyet az EP felülvizsgál, mielőtt mentesítené az Európai Bizottságot a költségvetés végrehajtása alól.
o RégiókBizottsága a regionális politika egyik tartópillére. Az EU tanácsadóbizottsága, melynek feladata, hogy összefogja a regionális és helyi érdekeket, és biztosítsa azok befolyását az EK jogalkotására. A regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, tagjai között polgármesterek, tartományi miniszterek, államtitkárok is vannak.
o Európai Központi Bank- A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményesített megvalósítási eszköze. A KBER feladata a közös monetáris politika meghatározása és végrehajtása, a devizaügyletek irányítása, a tagállamok devizatartalékainak megőrzése és kezelése, a fizetési rendszerek működtetése.
Az EU ellenőrzési szerve
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését.
TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 15 bíró. A bírák felét háromévente kicserélik, vagy megújítják. A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül.
FELADATKÖRE: A Bíróság még inkább, mint a Bizottság, valódi nemzetek feletti szervként működik, a tagállamok érdekeitől teljesen függetlenül. Fő feladatának ellátásával a közösségi jog értelmezésével(a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyának tisztázásával, a Szerződések jogilag pontatlan fogalmazása miatti joghézagok kitöltésével) kiemelkedő szerepet játszik az integráció fejlődésében. A Bíróság feladata annak biztosítása, hogy a közösségi jogot ne értelmezzék, ne értelmezhessék az egyes tagállamokban különbözőképpen, hiszen ez alapjaiban veszélyeztetné az integráció céljait. A Bíróság számos esetben mérföldkövet jelentő és a Közösség fejlődését alapvetően meghatározó döntéseket hozott, több ítéletében alapelveket fektetett le, illetve számos esetben értelmezte az alapszerződések amúgy rendkívül lakonikus rendelkezéseit.
A tagállamok vagy EU szervek által indított kereset esetén ezek kérelmére a Bíróság teljes ülésben dönt, egyébként 3 vagy 5-fős tanácsokban jár el. A tanácskozások nem nyilvánosak. A Bíróság döntéseit a bírák többségi véleménye határozza meg. Az eljárások az EU bármely hivatalos nyelvén lebonyolíthatók. Az EU többi szervével ellentétben a keresetlevelek bármely, az EU-n beszélt nyelven benyújthatók (pl. ír, vagy luxemburgi nyelven) is.
Az Elsőfokú Bíróság hatáskörébe tartozik azoknak a kereseteknek első fokon való megtárgyalása, amelyeket természetes vagy jogi személyek nyújtanak be semmissé nyilvánítási, intézkedés elmulasztása miatti vagy kártérítési eljárás keretében; valamint amelyeket vállalkozások nyújtanak be a Bizottság ellen az ESZAK Szerződés keretében; továbbá amelyek a közösségi versenyjog körébe tartoznak; illetve amelyek a közösségi intézmények és alkalmazottaik közötti vitákat érintik. Így tehermentesíti a Bíróságot, hogy az elsődleges feladatára a közösségi jog egységes értelmezésére tudjon koncentrálni.
Az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen a hatáskörébe tartozó kérdésekben a Bírósághoz lehet fellebbezni. A Bíróság ítéletei ezzel szemben megfellebbezhetetlenek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
