ISPA
A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) egy Európai Uniós előcsatlakozási alap, melyet 2000-ben hoztak létre a fenntartható vidékfejlesztést szolgálandó, pontosabban, hogy támogatást nyújtson a régiókban megvalósuló mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszerminőségi, továbbá turisztikai projektekhez, elsősorban magánvállalkozók és kistermelők részére. A SAPARDProgram segítséget nyújt a tagjelölt országnak az Uniós Jogrend (Acquis Communautaire) átvételéhez -beleértve a Strukturális Alapokat is - valamint az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap (EMOGA) fogadására való felkészüléshez.
A Sapardprogram céljai konkrétabban:
o növelni a magyar agrárgazdaság versenyképességét
o csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységből származó káros környezeti hatásokat
o elősegíteni a vidéki térségek adaptációs képességét
o munkahelyteremtés és munkahelymegtartás
o felkészíteni a tagjelölt országokat a Strukturális Alapok fogadására
A SAPARDtámogatás folyósításának alapfeltétele egy 7 évre (2000-től 2006-ig) szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési terv készítése. Ebben az úgynevezett Sapard tervben kell megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kér az adott ország erre a periódusra, amit statisztikával, tanulmányokkal kell alátámasztani.
Magyarország Sapard-terve nyolc intézkedést tartalmaz.
Az agrárstruktúra területén:
o A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása
o Szakképzés
o Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése
o Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelésimódszerek elterjesztése
o Termelői csoportok felállítása és működtetése
A vidékfejlesztés területén:
o Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése
o A tevékenység diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése
o A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása
PHARE
A PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique) egy Európai Uniós előcsatlakozási alap, melyet 1989-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy támogatassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. A PHAREprogramok már 1990 óta futnak hazánkban intézményépítésre és a beruházásoktámogatására koncentrálva.
Az EU-csatlakozási folyamat előrehaladtával a Phare-program szerepe többször változott. A Phare első reformjára 1993-1994-ben került sor. Addig a Phare többnyire csak technikai segítségnyújtást finanszírozott. Ezen programoknak a célja a rendszerváltás során az ország helyzetének feltárása és a jövőre vonatkozó stratégiai programok szakmai megalapozása volt.
A PHARE programot 1996-ban más országokra is kibővítették, így ma már a régió 13 országában jelen van (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedódia).
A Phare átfogó reformjáról az Európai Tanács 1998 tavaszán hozott végleges döntést. Ennek megfelelően 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.
2000-től kezdődően a Phare főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosít, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a "twinning" programra és a kapcsolódó támogató befektetésre. A "twinning" program lehetővé teszi magyar szakembereknek, hogy európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát. A "twinning" programot az országos szinten túl fokozatosan az olyan regionális hatóságokra is kiterjesztik, mint a fejlesztő ügynökségek és az önkormányzatok.
A Phare 2000-től már nem ad befektetési támogatást a közlekedés, a környezet, illetve vidékfejlesztés számára, mivel a program ezen feladatait két új előcsatlakozási alap, az ISPA és a SAPARD vette át.
Az Agenda 2000-ben az Európai Bizottság javasolta, hogy a PHARE programot az EU-tagságra váró országok felkészítésére összpontosítsák, azon belül is az intézményépítésre és a beruházásoktámogatására koncentrálják. Az intézményépítés a demokratikus intézmények, a közigazgatás és az olyan szervezetek adaptálását és megerősítését jelenti, amelyek a közösségi jogszabályok bevezetéséért és végrehajtásáért felelősek. Ez magában foglalja a köztisztviselők, közhivatalnokok, szakemberek és a magánszféra illetékes szereplőinek képzését és megfelelő eszközökkel történő ellátását is.
A Phare támogatásból az intézményfejlesztési programok 30%-os arányt képviselnek, 70%-os az aránya a beruházási projekteknek.
SAPARD
Az ISPA (Instrument Structurel de Pré-Adhésion) egy 1999-ben létrehozott Európai Uniós előcsatlakozási alap, melynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. A kiadások 45%-át a környezetvédelem, 55%-át a közlekedési projektek finanszírozására fordítják.
Az egyes országokra érvényes ISPAtámogatás mértékét a Bizottság az ország lakosságának száma, az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP-je, valamint az adott ország területének nagysága alapján határozza meg.
Az ISPA projektek tipikusan nagyobbak, mint a PHARE vagy SAPARD projektek, mivel jelentős hatást kell gyakorolniuk a környezetvédelem vagy a közlekedési infrastruktúra-hálózatok javításának területén. Az egyes projektek összköltsége nem lehet kevesebb 5 millió eurónál.
Környezetvédelem területén olyan projektek finanszírozhatók, amelyek illeszkednek a Közösség környezetvédelmi politikájához és egybeesnek a Közösség érvényben levő akcióprogramjának prioritásaival, illetve az Unió környezetvédelmi jogszabályainak átvételét és az azokhoz való alkalmazkodást szolgálják.
A prioritást élvező beruházások:
o az ivóvízellátás biztosítása,
o a szennyvíztisztítás,
o a szilárd hulladék kezelése és
o a levegőszennyezés mérséklése.
A közlekedés területén azok a projektek támogathatók, amelyek részesei a Helsinkiben meghatározott európai közlekedési folyosóknak, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti közlekedési hálózatok kölcsönösen csatlakoztathatók és működtethetők legyenek a Transzeurópai hálózatokkal, továbbá az azokhoz való hozzáférés biztosított legyen.
Az ISPA programozási szakaszát az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatósága (DG Regional Policy) irányítja majd, a Bizottság végrehajtásért felelős Delegációinak segítségével. Az ISPA, a Phare programmal szemben, az egyes projektekre ír majd elő pénzügyi memorandumot (financing memorandum).
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
