A klasszikus és az emberközpontú irányzat összehasonlítása
A legfontosabb eltérés a klasszikus és az emberközpontú elméletek között az emberhez, emberi munkavégzéshez való viszonyban keresendő. A klasszikus irányzatok nem veszik figyelembe az emberi érzéseket, képességeket, az egyének szociológiai és pszichológiaieltérését. Ezzel szemben az emberközpontú irányzatnál ezen tényezők állnak a középpontban. A szervezetidöntések meghozatala széles körben történik, nem központilag. Míg a klasszikus elméletek nem veszik figyelembe a munkacsoportokat, az emberközpontú elméletek szerint a csoportok a szervezet alapegységei. Fontos a kölcsönös bizalommal létrejövő vezető-beosztott kapcsolat. Az emberközpontú szervezet nem csak formális, hanem informális embercsoportokból is áll.
Az emberközpontú irányzatok következtetései
Az emberközpontú irányzatok jeles képviselői Vilfredo Pareto, Elton Mayo és Douglas McGregor. Az emberközpontú szemléletben az emberi tényező (Human Relations) áll a középpontban.
E szemlélet kialakulásával születtek meg a következő következtetések:
• A vezetőnek szociális képzettségre és érzékenységre van szüksége.
• Az igazán célravezető vezetésimódszer a demokratikus modell.
• A szervezetben egyéni szerepek és normák formálódnak, amik nem minden esetben egyeznek az általános szabályokkal.
• Kiemelt fontosságú az emberi motiváció.
• Az informális csoportokban való munkavégzés nagy hatást gyakorol az abban dolgozó tagokra.
• Az egyén elégedettségének növekedése a szervezet hatékonyabb működését segíti elő.
Formális tervezés
A formális tervezés pénzügyi tervezést jelent. A vállalati műveleteket, tevékenységeket és terveket pénzügyi mutatók segítségével állapítják meg. A jövőbeli elképzeléseket is ilyen eszközökkel vázolják fel, aminek az a hátránya, hogy a tervezés középpontjában rövid távú pénzügyi mutatók állnak, így a hosszú távú tervezés háttérbe szorul.
Informális tervezés
Az informális tervezés a vállalkozások megjelenésével terjedt el. Általában kis létszámú, egyszerű tevékenységeket végző vállalkozásnál alkalmazzák. Manapság már csak kisvállalkozások használják.
Stratégiai menedzsment
A stratégiaimenedzsment irányzatának elterjedését a ’70-es évekre tehetjük. Ezen irányzat alapja az informális tervezés, ezen kívül a pénzügyi tervezéshez kapcsolódó főbb irányzatok és a hosszú távú tervezés is a stratégiaimenedzsment alapját képezik.