Az ipari mediatizáció előzményei
A nyomtatás feltalálása után közel kétszáz év telt el, mire kialakult a mai hírlap őse, és megkülönböztethető lett a 16. század végi, 17. század eleji szórólapoktól, forradalmi röpiratoktól és hírlevelektől. Ez utóbbi műfaj a könyv mellett a hírlap közvetlen elődje, mivel kezdetleges postaszolgálaton keresztül terjesztették, tartalma pedig többnyire a kereskedelemmel és az iparral volt kapcsolatos.
A nyomtatott könyv kezdetben csak technikai könnyebbséget jelentett a kézzel másolt szövegekhez képest. A korai középkorban a könyv még nem elsősorban kommunikáció eszköz, hanem a bölcsesség tára. A későbbi könyvipar és könyvpiac megalapozásában a nyomtatás fokozatos fejlődése mellett a módos patrónus által támogatott szerzők megjelenése volt döntő a 16. század végén.
Az ipari mediatizáció kezdetei
Ipari mediatizáció alatt a tömeges, iparszerű háttérrel rendelkező médiumok kialakulásának folyamatát nevezzük. A 19. században lezajló könyvnyomtatás iparosodásának legfontosabb alapját a technikai fejlődés és egy új termék, a nagy példányszámú terjesztésre alkalmas könyv vagy folyóirat létrehozása jelenti.
A modern nyomda- és szedőgépek megjelenése nagyban hozzájárult a gazdaságossághoz, de ez önmagában nem lett volna elegendő a könyvterjesztés iparszerűvé válásához. A tartalmi innovációt új típusú szövegek megjelenése jelenti. A szerzők írásai a piacon méretnek meg, a sikerhez nélkülözhetetlen a célközönség nyitottsága.
Az univerzális médiumok
1850. és 1950. között globalizálódott a tájékoztatás. A posta, a távirat, a telefonhálózat majd a rádiós kommunikáció révén fokozatosan univerzális médiumok jöttek létre. Minden üzenet egyre pontosabban és gyorsabban jutott el a célállomásra.
A nagy kommunikációs hálózatok kialakulása Barbier és Lavenir szerint a 19. század végén erősítik a demokrácia fejlődését, az emberek új, a távolsági kommunikációban nélkülözhetetlen kommunikációs kódokat sajátítanak el, melyekre a 20. Század második felének elektronikus médiumai erősen építenek. A hírközlési technikák fejlődése mellett a személyszállítás forradalma és a gazdaság első globalizációja is elősegítette a világot behálózó médiumok létrejöttét.
Elektronikus médiumok kora
A film technológiai újdonságot jelentett a 19. század végén, de szerepét, tartalmát nézve a szórakoztatáshagyományait (történetmesélés, zene, színjátszás, humor) folytatta. A film természetesen több, mint a show business új formája, kulturális értékközvetítő szerepe megkérdőjelezhetetlen. A film legfőbb jellemzői: audiovizuális technológia, nyilvános előadás, egyetemes vonzáskör, nemzetközi jelleg, erős társadalmi ellenőrzés.
A rádió és televízió mint tömegmédium korábbi technológiákból (telefon, távíró, fényképezés, mozgókép és hangrögzítés) nőtt ki, és meglévő médiumoktól kölcsönzött tartalomformákat (filmből, zenéből, irodalmi elbeszélésekből, hírekből és sportból). A műsorszóró médiumok jellemzői a széles termékkínálat, összetett technológia és szervezet, nyilvános jelleg és átfogó szabályozás.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
