A vásárlás stabilitása
Stabilitást eredményez az is, hogy a vállalat által kiválasztott technológia és termelési módszerek rövid és középtávon nem megváltoztathatók. S végül stabil a vevő-eladó viszony azért is, mert új szállítók keresése és értékeléseköltségekkel jár. A vállalatok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy több millió forintos vásárlásidöntéseiket hasra ütéssel hozzák, így feltehetőleg a mostani beszállítókkiválasztása megfelelő szakmai színvonalon történt, s csak akkor keresnek új partnereket, ha erre nyomós okuk van.
A szervezeti vásárlásokat általában szakmailag felkészült, sok esetben kifejezetten beszerzésre szakosodott vevők bonyolítják, akik hasonló tudással és tapasztalattal rendelkeznek, mint az eladók.
A beszerzésidöntést alapos gazdasági és technikai-technológiai elemzés előzi meg, melynek során meghatározzák a termékspecifikációkat, előírják a költséghatékonysági mutatókat, hogy ha lehet, csökkentsék a kockázati és bizonytalansági tényezőket.
Emiatt itt általában nem alkalmazhatóak sikeresen a fogyasztóipiacon alkalmazott eladási taktikák, az eladó és a vevő viszonya kiegyensúlyozottabb.
Koncentráltság
Amíg a fogyasztóipiacvevői gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak az országban, addig a szervezetipiacmegoszlásában bizonyos koncentráltság figyelhető meg. Ismertebb ipari területek az ózdi iparvidék, a textilipar gyárainak többsége Budapesten van, a bőripar Baranyában, de a mezőgazdasági termékektermelése és feldolgozása is területhez kötött: édes és csípős paprikát Szeged és Kalocsa környékén őrölnek, a hagyományosan szőlőt művelő tájegységek borfeldolgozó és palackozóüzemei Tokaj környékén vagy a szekszárdi borvidéken találhatóak.
Reciprocitás
A hosszabb távú együttműködésnek és a részt vevő vállalatok kiegyensúlyozott helyzetének tulajdonítható a szervezetipiacokon gyakran megfigyelhető reciprocitás (kölcsönösség, viszonosság): a beszerzők gyakran olyan szállítókat keresnek, akik tőlük vásárolnak.
Egy papírgyártó vállalat nagy volumenűmegrendelést adhat vegyi anyagokra egy olyan vegyianyag-gyártó cégnek, amelyik tőle nagy mennyiségű papírt vásárol. A General Motors gyakran vesz motort a Borg Wagner cégtől, azokat beépíti az általa gyártott személy- és tehergépkocsikba, s ezekből szükség esetén vásárol a Borg cég.
Ez a fajta reciprocitás akkor tekinthető illegálisnak, ha nem a két fél kölcsönös megállapodásán és kölcsönös érdekeken alapszik, hanem az egyik fél kényszeríti ki a másiktól.
Hiánygazdaságban, ahol az üzleti szektor vállalatai vetélkednek a termeléshez szükséges forrásokért, a szűkösen rendelkezésre álló javak eladását attól teszik függővé, hogy az előnyben részesített vállalat hajlandó-e kibocsátásából eladni az őt kisegítő vállalatnak. E kifordított reciprocitás szerint: „akkor adok el neked, ha te is eladsz nekem!”
Szolgáltatások
Szolgáltatások. A vállalatok egyre többfajta szolgáltatást vásárolnak működésük elősegítése érdekében. Megkülönböztethetünk fizikai-anyagi jellegű szolgáltatásokat, amelyek a termelőtevékenység elvégzéséhez és a különféle fizikai objektumok működtetéséhez kellenek: telex, áramszolgáltatás, javítás-karbantartás, fizikai áruszállítás.
Az üzleti szolgáltatásokat a működés hatékonyabb bonyolítása érdekében veszi igénybe a vállalat: banki szolgáltatásokat, biztosításokat, jogászokat, pénzügyi és marketingauditálást, vezetési tanácsadást, fejvadászcégeket munkaerőközvetítésére stb
A szolgáltatások általában nem kerülnek be az előállított termékbe, ugyanakkor hiányuk akadályozná a vállalat működését. A szolgáltatásokigénybevétele rendszerint költséges, ennek ellenére piaci forgalmuk növekvő tendenciájú. A szervezetipiacon az a vállalat, amelyik jobb és gyorsabb szolgáltatást biztosít, versenyelőnybe kerül a konkurenciához képest.
Vásárlási szokások
A fogyasztóipiacon a vevők gyakran változtatják vásárlási stratégiájukat és szokásaikat, viszonylag könnyen térnek át új márkára, hagyják ott régi boltjukat és mennek máshová. A szervezetipiacon lényegesen stabilabb a vevő és eladó közti viszony, ritkábban és lassabban kerül sor változásokra.
E stabilitás egyrészt azzal magyarázható, hogy a szervezetipiacon a vásárlás általában csak nyitánya a vevő és az eladó közötti hosszú távú kapcsolatnak.
A megvásárolt gépeket és berendezéseket fel kell szerelni, be kell állítani, a felmerülő hibák kijavítása után a karbantartás is folyamatos kapcsolattartást igényel. Ha a vevő elégedett a beszállítóval, akkor a termelési ciklus lefutása után ismét tőle rendel. Ez az eladót arra ösztönzi, hogy kínálatát a vevőszükségleteihez igazítsa, főleg akkor, ha a megrendelő komoly tételt jelent számára.