Piaci kereslet
A kereslet jellege is más a szervezeti, mint a fogyasztóipiacon.
Itt a kereslet származtatott vagy derivált kereslet, hiszen az előállított ipari termékek és szolgáltatások iránti igény a fogyasztóipiacon felmerülő szükségletekből ered.
Ha az esőcsizmák iránti kereslet a fogyasztóipiacon nő, akkor az esőcsizmát előállító gépek és a szükséges alapanyagok iránti kereslet is nő. A marókések és a csiszolókorongok iránti kereslet az ezeket felhasználó feldolgozóipari ágazatok aktivitási szintjének függvénye, amely a feldolgozóipari végtermékek keresletének megfelelően alakul.
Keresletrugalmasság
Ha egy normális fogyasztási cikk (hús, televízió, uszoda) ára nő, akkor az iránta megnyilvánuló kereslet általában visszaesik. A szervezetipiacon a vevők nem feltétlenül reagálnak keresletcsökkenéssel az árak emelkedésére.
Egyfelől azért nem, mert már adott technológia alapján szervezték meg a gyártást, ami nem teszi lehetővé, hogy egyik napról a másikra akár a felhasznált anyagokat, akár a berendezéseket kicseréljék. Ha a gyártó rövid távú szállítási kötelezettségeinek vagy termelési tervének eleget kíván tenni, még áremelés esetén is megveszi az ahhoz szükséges inputot és legyártja a sorozatot.
Ez a fajta rugalmatlanság különösen rövid távon érvényesül, hiszen ha a felhasználó úgy gondolja, hogy az érzékelt árnövekedés hosszú ideig tart, akkor hosszabb távon megváltoztathatja termelési szerkezetét, s az új kibocsátáshoz igazítva a vállalati gépparkot olyan anyagokat és termelő berendezéseket vehet, amelyek javítják a jövedelmezőségét.
Akcelerátorhatás
Nyilvánvaló, hogy a fogyasztóipiackeresletének kismértékű változása fokozottabban jelentkezik a szervezetipiackeresletének változásaiban. Ezt a hatást, amelyet a közgazdászok akcelerátorhatásnak is neveznek, a szervezetipiac résztvevői tompíthatják, ha termékeiket vagy piacaikat diverzifikálják, annak érdekében, hogy összforgalmuk kiegyenlítettebb legyen.