A csoportosító tábla
A csoportosító táblában található egy csoportosító sor és egy összehasonlító sor (két dimenzió esetén).
Egy középiskola osztályaiban a tanulók nemek közti megoszlása a 2004/2005-ös tanévben a következő:
Ország / Év 2000 2001 2002 2003 2004 Ausztria 3,6 3,6 4,2 4,3 4,8 Belgium 6,9 6,7 7,3 7,9 7,9 Csehország 8,7 8,0 7,3 7,8 8,3 Olaszország 10,1 9,1 8,6 8,4 8,0 Japán 4,7 5,0 5,4 5,3 4,7 Spanyolország 11,4 10,8 11,5 11,5 10,9 Svédország 5,6 4,9 4,9 5,6 6,4
A sokaságelemei a középiskola tanulói. A középiskola osztályai egy összehasonlító sort alkotnak, míg a nemek szerinti megoszlás csoportosító sor, a tábla kétdimenziós, minőségi sorokat tartalmazó csoportosító tábla
A kombinációs tábla
Kombinációs (vagy kontingencia) táblát kombinatív osztályozás eredményeként hozhatunk létre. Ez azt jelenti, hogy az egyik ismérv alapján létrehozott osztályokon belül egy (vagy több) újabb osztályozást hajtunk végre. A különböző ismérvek szerinti osztályozás egymástól nem függetlenül történik, hanem egymásba beépülve.
Magyarország háztartásainak taglétszáma településtípusok szerint 2005-ben
Taglétszám/Településtípus Budapest Megyei jogú város Egyéb város Község Összesen 1 tagú háztartás 224 757 191 901 269 274 271 347 957 279 2 tagú háztartás 230 545 223 620 320 523 340 934 1 115 622 3 tagú háztartás 147 854 139 634 227 916 232 502 747 906 4 tagú háztartás 92 954 115 970 198 866 230 040 637 830 5 tagú háztartás 29 310 32 383 72 758 103 057 237 508 6 és több tagú háztartás 13 090 12 044 35 105 54 364 114 603 Összesen 738 510 715 552 1 124 442 1 232 244 3 810 748
A háztartásokat felosztottuk településtípusok szerint, majd meghatároztuk, hogy az egyes településtípusokon mennyi van a különböző taglétszámú háztartásokból. Az így létrejött kétdimenziós kombinációs táblában csoportosító sorok találhatók.
Az Összesen oszlopban ill. sorban találhatók az ún. peremgyakoriságok, melyek csak az egyik ismérv szerinti gyakoriságokat jelentik. A legalsó cella, mely mindkét ismérv szerint összesíti az értékeket, a sokaság nagyságát tartalmazza. Megoszlási viszonyszámokat kapunk, ha a táblában található gyakorisági adatokat elosztjuk a sokaság nagyságával (ebben az esetben 3.810.748-cal), ezeket relatív gyakoriságnak nevezzük. A relatív gyakoriságok ugyanúgy felhasználhatók a kombinációs táblában, mint a diszkrét adatok.
Kettőnél több dimenziós kombinációs táblák létrehozásánál nagyon figyelni kell arra, hogy a tábla áttekinthető legyen.
Az összehasonlító tábla
Összehasonlító táblában minden sor összehasonlító sor, tehát legegyszerűbben úgy hozhatunk létre összehasonlító táblát, ha összekapcsolunk két összehasonlító sort, pl. egy területi és egy idősort.
OECD országok munkanélküliségi rátája 2000-2004 között
Ország / Év 2000 2001 2002 2003 2004 Ausztria 3,6 3,6 4,2 4,3 4,8 Belgium 6,9 6,7 7,3 7,9 7,9 Csehország 8,7 8,0 7,3 7,8 8,3 Olaszország 10,1 9,1 8,6 8,4 8,0 Japán 4,7 5,0 5,4 5,3 4,7 Spanyolország 11,4 10,8 11,5 11,5 10,9 Svédország 5,6 4,9 4,9 5,6 6,4
A tábla vízszintes adatait figyelve az országok munkanélküliségi rátájának alakulását követhetjük nyomon, tehát idősorokat láthatunk. Függőlegesen adott évben különböző országok munkanélküliségi rátáját hasonlíthatjuk össze, tehát területi sorokat láthatunk.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
