A bruttó elérés (GRP) azon ratingek összessége, melyeket egy adott média eszköz leszállít a kampányban.

A bruttó hatás (GI) a kampány által összesen elért kontaktusszám.

Az affinitási index (AFI) megmutatja, hogy az adott médium mennyivel jobban vonzza egy adott célcsoportba tartozók figyelmét, mint a teljes (bázis) populáció figyelmét.

A közönségarány (SHR) egy csatorna részesedése a többihez képest a célszegmensnek abból a csoportjából, amely a vizsgált időpontban az adott médiatípust fogyasztja.

A tévénéző háztartások arányszáma (HUT) a nap egy adott időszakában a tévét használó háztartások arányát mutatja meg.

Átlagos gyakoriság: a reklámmal való találkozás átlaga a reklámmal legalább egyszer találkozókra vetítve.

Ezek a viszonyszámok tájékoztatnak minket arról, hogy egy adott médium teljes közönségén belül milyen arányt képviselnek a reklámtevékenységgel elérni kívánt potenciális fogyasztók.

A forgalom (sitetraffic) egy adott webhely összesített látogatottsága, amit az oldalnézet, vagy a látogatók száma alapján határoznak meg.

Az elérés a médium (műsor) által elért közönség számát, illetve százalékos arányát fejezi ki a teljes népességben, illetve a célcsoportban.

Adott médium célközönsége 1%-ának elérési költsége a CPP.

A banner reklámokat számláló ad view a letöltésszámítás egy speciális formája.

Rating: az átlagperc nézettsége vagy az egy percre jutó átlagos nézettség mutatója.

A termék piacra vitelétől a piaci kivonulásig terjedő időszak.

A reklmpiac aktuális jellemzője.

A reklám időzítése az adott évre vagy kampányra vonatkozó megjelenések időbeni megoszlásának alakulása.

A reklámmal való találkozás átlagos értéke a reklámmal legalább egyszer találkozók között.

Marketingstratégia kulcskérdése annak az előnynek a megtalálása és tudatosítása a fogyasztóban, amellyel egyedivé, utánozhatatlanná válik az áru.

A médiatervezés során el kell dönteni, hogy kinek, hol, mikor és mennyit hirdessünk.

A reklám időbeni intenzitása, vagy ütemezése az adott évre vagy kampányra vonatkozó megjelenések időbeni megoszlásának alakulása.

Rövid, intenzív kommunikációs időszak a termék bevezetésekor, amikor erős hirdetési és promóciós tevékenységgel próbálnak helyet biztosítani az új márkának a piacon.

A célcsoportot olyan emberek alkotják, akiknek az adott reklámüzenet szól.

A reklám ütemezése az adott kampányra vonatkozó megjelenések időbeni megoszlásának alakulása.

A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok átadása szimbólumok használata révén.

A gazdasági jelenségeket leegyszerűsítve ábrázolja, mérhető változókat használ a jelenségek leírására és matematikai módszerek segítségével figyeli a változók alakulását.

Meghatározott ideig tartó, ütemezett, nagyarányú reklámtevékenység.

Az adott médium elérésének ábrája.

A visszacsatolási folyamat egyik legrégebben használt modellje az AIDA-modell. Az AIDA-modellben a tipikus fogyasztó a figyelem, az érdeklődés, a vágy és a cselekvés (vásárlás) szakaszain halad végig.

Reklámkerülésnek nevezzük azt a fogyasztói magatartást, amellyel a marketingkommunikáció célközönsége elhárítja a felé áramló reklámokat.

A reklámzaj a médiumok reklámokkal való telítettsége.

A reklámok által a vásárlókban kiváltott reakció.

Az ATR-modell szerint a reklám jóval gyengébb befolyással bír az emberek döntéseiben, mint ahogy azt az erős válaszhierarchia-modellek állítják. Az ATR-rendszer szintjei a figyelem, a kipróbálás és a megerősítés.

Vásárlók: ők jogosultak a szállító kiválasztására és a beszerzés lebonyolítására, de előfordulhat, hogy a szervezet nagyobb befolyással rendelkező tagjai beleszólnak a vásárlók tevékenységébe.

A fogyasztóknak megmutatják a reklámot és megkérdezik, hogy találkozott-e vele vagy sem. Mind a nyomtatott, mind a sugárzott médiánál alkalmazott módszer.

A visszaidézési tesztek olyan reklám vagy reklámszöveg-kutatási módszerek, amelyek egy meghatározott termék- vagy szolgáltatási kategórián belül a márkák felidézését mérik.

A reklám fogyasztóban való tudatosításának jelzőszáma.

A teleszkóphatás akkor lép fel, amikor a válaszadó túlbecsül dolgokat, például nem jól becsüli meg, hogy mikor olvasott utoljára egy lapot (úgy emlékszik, hogy egy héten belül, de valójában két hete olvasta).

A felismerési tesztek azt mérik, hogy a reklám egyáltalán átjutott-e az érzékelési küszöbön, sikerült észrevetetni a vásárlóval, aki emlékszik rá, hogy látta vagy olvasta az adott hirdetést.

A stratégiai tervezés során a vállalatvezetés elemzi a vállalat külső és belső környezetét, az információkat egységes keretbe foglalja, és érthető, jól megfogalmazott, életképes stratégiai jövőképet alakít ki belőlük.

Olvasottsági vizsgálat.

A reklám marketingcéljainak kommunikálása, közvetítése a fogyasztók felé.

Rendelkezésünkre álló adatok a termékről / szolgáltatásról.

Egy adott médium befogadóinak halmaza.

Az információ feldolgozásán alapuló módszerek a fogyasztó megismerési folyamatából indulnak ki, s azt vizsgálják, hogy miként változott a vállalathoz és/vagy termékhez való hozzáállása a fogyasztónak a reklámozás előtti időszakhoz képest.

A reklám által kiváltott érzelmek mérésére használják.

Az érzékenységi vizsgálatok abból indulnak ki, hogy gyakran a reklám nem a tudatos meggyőzés útján jut el a fogyasztóhoz, hanem hangulatok, érzelmek különféle szimbólumok felhasználása révén.

Érzelemmérési módszer.

Azok a személyek, akik jövedelmüket szükséglet-kielégítés céljából, árukra fordítják vagy megtakarítják azt.

A moziteszteknél a telefonkönyvből véletlenszerűen kiválasztott 450 személyt meghívják a vetítésre.

Fiziológia tesztelési módszerek: a szemmozgás követése, a galvanikus bőrreakció, a pszichológiai stresszértékelő, az agyhullám- és a hangszínelemzés.

Pénzben kifejezett anyagi ráfordítás.

Post-buy analízis (utóanalízis): a kampány tényleges teljesítményének kiértékelése az előzetes tervekhez viszonyítva.

A tarifaár az adott reklámfelület (oldal, másodperc, tábla stb.) hivatalos árjegyzéki ára, ami csak a kiindulási pontja a médiavásárlásnak.

A médiavásárlás során a hirdető vagy az ügynökség arra törekszik, hogy a reklám kreatív anyagával megtermelt fogyasztói kontaktusokból a reklámfelületek kihasználásával maximalizálja bevételeit.

Az árak meghatározásánál figyelme vett tényezők, melyek a magasabb áron való értékesítést kényszerítik ki.

Az ügynökségek a marketingkommunikáció megvalósítására szakosodott vállalkozások.

Különböző áruk vagy szolgáltatások árát feltüntető jegyzet, jegyzék.

Az ártárgyalás alatt a vételárról folytatott tárgyalást értjük.

Tarifa az adott médium árlistája, a különböző megjelenések / idősávok / programok a szezononként meghatározott árai.

Az attitűd tárgyakkal, személyekkel, helyzetekkel kapcsolatos, tanult beállítódás, viszonylag tartós viselkedési mód. A marketingkutatók, a kiskereskedők, a terméktervezők kísérletet tesznek arra, hogy az attitűdök tanulási folyamatába valamilyen módon belépve, azt befolyásolva kedvező képet alakítsanak ki a márkáról, a vállalatról, illetve megváltoztassák a már kialakult negatív attitűdöket.

Az emocionális reklám nem kötődik a termék objektív tulajdonságaihoz. A fogyasztót érzelmi és hangulati elemek segítségével befolyásolja: az azonosulás vágyát kelti fel benne.

A vásárlói döntés pozitív megváltoztatása.

A vállalat mondanivalója a reklámkampánnyal.

Valamely eseményhez, eszméhez, csoporthoz stb. való beállítódás, viszonylag tartós viselkedési mód.

A racionális reklám a tényeken alapul és tárgyilagos. A fogyasztó ésszerű magyarázatot kap a termék vagy a szolgáltatás megvásárlásával nyerhető előnyökről.

Az egyén a szóban forgó témával kapcsolatos lényegi információkra válaszol.

A periferiális meggyőzési út akkor követhető, ha a személy képtelen vagy nem hajlandó azt a munkát befektetni az információfeldolgozásba, amely a közlés tartalmának körültekintő értékeléséhez szükséges. Ez különösen jellemző olyan vásárlási helyzetekben, amikor a fogyasztót nem nagyon izgatja az adott termék, mivel a márkák között nem érzékel lényeges különbséget. Minél hasonlóbbak a termékek, annál kevésbé racionális szempontok alapján dönt a vevő. A reklámszakember ekkor a meggyőzés periferiális útját választja. Elsősorban a potenciális üzletfelek érzelmeinek aktivizálására, a közlő hitelességének elfogadtatására törekszik. A hirdetés viszonylag kevés információt, de annál több érzelmi és hangulati elemet tartalmaz. A reklámmal érzések sokaságát válthatja ki: melegséget, boldogságot, zavart vagy félelmet. A meggyőzés periferiális útja is megváltoztathatja a fogyasztó beállítódását a hirdetésben szereplő márka vagy vállalat iránt, legfeljebb a vevő ennek nem lesz tudatában.

Különböző emberek valamilyen közös tulajdonság alapján összetartozó csoportja.

Az észlelés olyan információfeldolgozási folyamat, melynek során az emberek motivációjuktól, személyiségüktől s a konkrét helyzettől függően felveszik, ingerből ingerületté alakítják, tudatukban feldolgozzák a világ tárgyait és eseményeit.

A Maslow-piramis az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek.

A fogyasztó cselekedeteinek indítékait motivációnak nevezzük.

Az adott áruk forgalmazóinak erőteljes hatása a vevőkre, vásárlókra, a nagyobb eladás érdekében.

Vásárlási szituációban a vevő egy adott termékre eső választása.

Minden embert más és más hajt, a különböző tettek mögött eltérő indítékok húzódhatnak meg, de a motiváció hatásmechanizmusa azonos.
Az egyénben feszültség támad valamilyen kielégítetlen szükséglete miatt, s megpróbálja e feszültséget enyhíteni olyan magatartással, amely alkalmas a szükséglet kielégítésére s így kellemesebb állapot elérésére. A magatartásunkat meghatározó szükségletek és motívumok újabb és újabb lökést jelentenek a bennünk rejlő energiák mozgósítására és meghatározott célok teljesítésére.

Az attitűd tárgyakkal, személyekkel, helyzetekkel kapcsolatos, tanult beállítódás, viszonylag tartós viselkedési mód.

Az általános emberi és a speciális egyedi tulajdonságok összessége.

A szervezeti piacon előforduló főbb vásárlási típusokat aszerint különítjük el, hogy a vásárló foglalkozott-e a termék beszerzésével korábban vagy sem. Megkülönböztetünk: egyszerű (rutin) újravásárlást, módosított újravásárlást, új termék vásárlását.

Szituációs hatások módosíthatják a vásárlási szándékot. Az attitűd és a vásárlás közti kapcsolat módosulhat olyan konkrét impulzusok következtében, mint készlethiány, speciális árajánlat, új márka vagy adott termék fogyasztásához kapcsolódó presztízshatás, esetleg rámenős bolti eladó az üzletben. Alacsony érdekeltségű termékeknél az is előfordulhat, hogy a konkrét vásárlási szituációban a fogyasztó elfelejtkezik saját attitűdjéről, elmarad a hosszú távú memóriából való információ-visszanyerési folyamat, így azt veszi, amit éppen maga előtt lát, ahelyett hogy megkeresné a kedvezőbb márkát.

Azok az emberek (csoportok), akiket az egyén értékei, magatartása és cselekedetei viszonyítási pontjaként kezel (vonatkoztatási csoport).

Referenciacsoportnak nevezzük azokat az embereket, akiket az egyén értékei, magatartása és cselekedetei viszonyítási pontjaként kezel.

Az információk, hatások külső forrása.

Meghatározott gazdasági csoportok gazdasági helyzete, kultúrája.

A fogyasztót érő hatások, információk összessége.

Az érzékelt dolgok tudatosítása.

Vásárlói vélemény, tapasztalat, adott termékekről.

Közös tulajdonságú termékek összessége.

Bizonytalansági érzet, melyet a fogyasztó a lehető legjobban megpróbál kizárni a döntései során.

A termékek eljuttatásának folyamata a termelő vállalattól a fogyasztókig.

Egy adott dolog véleményezése, értékelése.

A vásárlók, fogyasztók érdeklődése bizonyos fogyasztói cikkek iránt.

Érintettség a termék megvásárlásában. Lehet alacsony és magas. Az alacsony érdekeltség esetén a vásárlás során nincs kockázat, a rossz választás nem presztízscsökkentő – pl.: zsemle, tej stb. Magas érdekeltség esetén drágább, bonyolultabb termékek vizsgálatakor, a rossz választás presztízscsökkentő – pl.: autó

A döntésnél a fogyasztó vásárlásában hangsúlyosak a racionális elemek. A beszerzést általában körültekintő tájékozódás, összehasonlítás, hosszabb gondolkodási idő előzi meg.

Termék- és szolgáltatásvásárlását kísérő szellemi és érzelmi folyamatok, magatartásformák és tevékenységek.

Tudatos vállalati folyamata, melyet adott termékekkel, szolgáltatásokkal ki kell elégíteni.

Döntés.

A vállalati célok, termék/szolgáltatás jellemzőinek terjesztése, hangsúlyozása, kommunikálása reklámokon keresztül.

A közlendő információ megértése és megértetése.

Tudatos reklámozás, támogatás.

Egy folyamat lebonyolításának szervezése, irányítása.

A bevételek és kiadások adott időszakra vonatkozó tervezése.

Az árut vagy terméket fizetség ellenében átvevő személy vagy intézmény.

Olyan gazdasági szervezet, mely a többiektől elkülönülten gazdálkodik, jövedelemszerzésre törekszik és kockázatot vállal.

A reklámozás folyamatának kialakítása.

A ráfordításokat és hatásokat mutató eredmények viszonya.