A Magyar Public Relations Szövetség Etikai Kódexe
A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) is szükségét érezte egy etikai kódex elfogadásának, kiadásának. A MPRSZ 2000. április 6-án megtartott közgyűlése azzal a céllal fogadta el a Magyar PR Etikai Kódexet. A Szövetség a kódexszel a következők voltak:
- a PR tevékenységnek a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi normái szerinti végzését,
- a PR tevékenységet végzők morális értékrendjének fejlesztését
- a PR szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését
Tehát az MPRSZ a magyar piac gyermekbetegségeit (bizalmatlanság, szakmai értékrend-hiány, stb.) is szerette volna megváltoztatni ezzel a kódexszel.
A Magyar Public Relations Szövetség Etikai Kódexénél a következi dokumentumokat vették alapul:
- Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) által 1961-ben Velencében, 1965-ben Athénban elfogadott és 1968-ban Teheránban módosított szakmai magatartási szabályzata,
- az Európai Public Relations Konföderáció által 1978-ban, Lisszabonban kihirdetett és 1978-ban, valamint 1989-ben módosított, európai szakmai magatartási szabályzata.
Az Etikai Kódexben a fenti dokumentumokban található szabályok szerepelnek, ezeken kívül a következő pontokat gondolták szükségesnek hozzáadni a magyar viszonyok miatt:
- A PR tevékenység művelőjének tiszteletben kell tartania annak az országnak jogszabályait, etikai normáit, amelyben a pr tevékenységet végzi.
- A PR szakemberek által végzett tevékenység nem irányulhat a közérdek, különösen a társadalom demokratikus alapértékei ellen.
- A PR szakembereknek a személyes publicitásaikban, megnyilatkozásaikban kerülniük kell a túlzó megnyilatkozásokat.
- A PR tevékenység végzése során törekedni kell arra, hogy a PR szakmáról kedvező kép alakuljon ki a szélesebb közvéleményben, a megbízók körében és más kommunikációs szakmák képviselőiben, mivel az akkori megítélése a PR szakmának nem volt valami felhőtlen és teljes körben elfogadott.
- A PR szakemberek munkájuk során nem fejthetnek ki burkolt reklámtevékenységet. A megbízás teljesítéséhez a reklámozás szabályai szerint vásárolhat hirdetési felületet, műsoridőt, a többi szabály betartása mellett.
Veszprémi Nyilatkozat
A rendszerváltás utáni időkben a közvéleményben és a szakmában sem volt meg a válaszvonal a marketing és a PR területek között. E két szakmában dolgozó emberek is gyakran keverték a két terület funkcióit, céljait és eszközeit. Ennek oka a tapasztalat és elméleti tudás hiánya volt. Ezt orvosolandó a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) szükségesnek tartotta a PR és a marketing közötti különbségek kihangsúlyozását. Ezért 1994-ben megfogalmazták és kiadták az ún. Veszprémi Nyilatkozatot. E nyilatkozat célja meghatározni a Public Relations és a marketing, különösen a marketing-kommunikációs tevékenységek elhatárolási pontjait, egymáshoz való viszonyát, az azonosságok és a különbségek rögzítését. Ajánlásként megfogalmazza, hogy egy sikeres szervezetben miként kell elválasztani a marketing funkciókat és a PR funkciókat.
Legfontosabb különbségként az emeli ki, hogy míg a marketing funkció célja a konkrét eladást elősegítő tevékenység (vásárlásra ösztönzés), addig a PR a személyek, a szervezetek, a termékek és a szolgáltatások iránti hosszú távú bizalom kialakításának és megtartásának eszköze.
Kiemeli, hogy egy hatékony szervezetben a marketing és a PR két külön funkció, bár a vállalat céljainak elérése miatt szorosan együtt kell dolgozniuk.
Meghatározza a PR, mint kommunikációs tevékenység céljait is, melyek a következők:
- A környezet megértésének elérése, tolerancia készségének fejlesztése a szervezet iránt.
- A környezet támogatásának megnyerése a szervezet céljai iránt.
- A környezet és a szervezet együttműködési készségének fejlesztése.
- A szervezet iránti bizalom építése, a szervezet és környezete közötti lehetőség szerinti konszenzus kialakítása.
- a szervezet és a környezet közötti kölcsönösen előnyös magatartásváltozás elősegítése.
- a környezet és a szervezet által elfogadott társadalmi célok támogatása.