Tananyag választó:
A papírfajták
Jegyzet szerkesztése:
Papírok régen
Eszköztár:

A papír

A papír előállításának módját már az időszámításunk előtt is ismerték. A kutatások azt bizonyítják, hogy a papír Kínából származik. Sok más mellett a papír készítésének a módját is jó ideig féltve őrizték, ezért Európában a papír csak majd egy évezred elteltével jelent meg. Megismerése után a jó tulajdonságainak köszönhetően hamar háttérbe szorította az addig alkalmazott anyagokat. A papíralapanyaga változatos lehet. A készítés során főként cellulózt használnak, amit növényekből vonnak ki. Azt, hogy milyen növényt használnak alapul, leginkább az határozza meg, hogy az adott területen mi található meg nagy mennyiségben. Manapság fontos alapanyag a papír - esetleg a pamuthulladék.

A papirusz

A papiruszt, mint íróanyagot, már az Egyiptomiak is használták. Egyiptom után a későbbiekben megtalálható volt a görögöknél és a rómaiaknál is. A papiruszalapanyaga a papirusznövény. Az íróanyag elkészítése során a növény szárát hosszában feldarabolják, majd a szeleteket egymás mellé helyezik. A szeleteket összekalapálják, így képeznek belőle egységes anyagot. A kalapálás után már csak a szárítás van hátra és elkészül a papiruszlap. A papiruszlapokat rendszerint összeragasztották, így készültek a papirusztekercsek. A papiruszt nagyon sokáig alkalmazták, idővel a váltotta fel.

A pergamen

A pergamen állati bőrből készült írásra alkalmas anyag. A lap anyagaként sokféle állat bőrét fel lehetett használni. Az előállítási eljárásban országonként voltak ugyan eltérések de az eljárás alapja ugyanaz volt. A pergament gyakran alkalmazták készítésénél.

A pergamen készítése, fajtái

A pergamen készítésének első lépése a bőr lenyúzása volt. A nyúzás után a bőrt napokig mészlében áztatták annak érdekében, hogy a rajta lévő zsír és szőr kioldódjon, fellazuljon. Miután ez megtörtént következett a tisztítás, amikor is a még megmaradt zsírt és szőrt lekaparták a bőrről, majd újra áztatták. Az utolsó áztatás után már csak a bőr kifeszítése és szárítása maradt hátra. Területenként jelentkeztek eltérések a pergamen készítésében. Ilyen eltérés lehetett például az, hogy a bőr mindkét oldalát kikészítették vagy csak az egyiket. A pergamen színe jellemzően fehér vagy sárga.