Berni Egyezmény (1979)
Berni Egyezmény (1979) az európai vadon élő állatok és természetes élőhelyeik védelméről Az Európa Tanács által elfogadott egyezménynek 31 tagja van, Magyarország 1990-ben csatlakozott. Az egyezmény kimondja, hogy a vadon élő növények és állatok tudományos, esztétikai, gazdasági, és saját önálló értéket képeznek, melyet az utókor számára is meg kell őrizni. Nemzetközi együttműködés létrejöttét szorgalmazzák különösen a vándorló fajok védelmére. Központi jelentőségű a biodiverzitás védelem globális céljainak elérésében. A fauna és a flóra alapvető szerepet kap a biológiai egyensúly fenntartásában, és védelmüket az országok be kell iktassák országos célkitűzéseikbe. Fő törekvések: a) minden vadon élő állat- és növényfaj számára a minimális védelem biztosítása b) kiemelt védelem a veszélyeztetett fajok számára c) fokozott védelem a vándorló fajok, a vadon élő fajok élőhelyei és a veszélyeztetett élőhelyek számára, d) a tagországok közötti együttműködés elősegítése a természetvédelem terén.
Bonni Egyezmény (1979)
Bonni Egyezmény: (1979) a vándorló, vadon élő fajok védelméről. 44 tagja van, Magyarország a hatályba lépés óta tagja. Az egyezmény célja a szárazföldi, tengeri és repülő vándorló fajok védelme a teljes előfordulási területükön. Az élővilág és az élőhelyek globális védelmét célozza.
Világmegőrzési stratégia (1980)
A Világmegőrzési stratégia 1980-ban nyilvánosságra hozott okmány, amely leírja a természeti erőforrások védelmének fontosságát, a védelem legfőbb akadályait és ezek megoldásának javaslatait.
Párizsi Egyezmény (1982)
A Párizsi Egyezmény (1982) kiegészítés a Ramsari egyezmény módosításának lehetőségéhez.
Világörökség-egyezmény (1982 - Párizs)
A Világörökség-egyezmény 1972-ben Párizsban elfogadott nemzetközi egyezmény, amelynek célja az épített és természetes, tájképi valamint természeti értékek védelme. Napjainkig 690 területet ismertek el világörökségként 122 országban.