A fogyasztás etikája
A fogyasztófogyasztással kapcsolatos érdekei nem mindig összeegyeztethetők a közösség jóllétével és az azt biztosítani hivatott etikaielőírásokkal. Etikailag megkérdőjelezhető viselkedés a potyázás. Ennek enyhe esete, amikor például a fogyasztó egy jól képzett eladókat alkalmazó üzletben részletesen informálódik, majd ezek alapján egy olcsó diszkontbanvásárolja meg a terméket. Súlyosabb, a közösségnek több kárt okozó potyázásra példa a társasházi közös vízdíjhoz történő szándékosan alacsony összegű hozzájárulás.
A felesleges és felelőtlen fogyasztás hosszú távú közösségkárosító hatása legmarkánsabban a környezetszennyezésben nyilvánul meg. Ebből következően Székely szerint a fogyasztás erkölcsösségének megállapításakor az is figyelembe vehető, hogy milyen következményei lehetnek a Föld valamennyi lakójára nézve. Ez a gondolat felhívja figyelmünket a meg nem újuló energia- és nyersanyagforrásokat érintő fogyasztással kapcsolatos kiemelt felelősségünkre.
A reklámozás etikája
Virányi szerint az etikátlan reklám típusai a következők:
1. Befeketítés, azaz a reklám nem ronthatja más termékének, szolgáltatásának hitelét.
2. Hírnév kihasználása, azaz tilos olyan megjelölés használata, amelyről más termékét szokták felismerni.
3. Összehasonlítás, azaz megtévesztő módon, egyoldalú beállításban közzétenni termékek összehasonlítását. Az ilyen összehasonlítások a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve a fogyasztóidöntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhetnek.
4. Tanúsítások, azaz a reklám nem élhet vissza kutatásieredményekkel, illetve műszaki és tudományos kiadványokból vett idézetekkel.
5. Utánzás, azaz a reklám hang- és képi megjelenésében nem hasonlíthat a megtévesztésig más reklámokhoz.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
