Kereskedelmi és marketing modulok | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Termékstratégia

Kotler szerint termék lehet bármi, amit a piac figyelmébe, beszerzésre, használatra vagy fogyasztásra ajánlanak, amely kielégíthet egy szükségletet vagy igényt. A termék lehet tárgy, szolgáltatás, személy, hely, szervezet vagy ötlet.

A kiélezett piaciverseny kifinomult termékstratégiát igényel. A marketingszakember egyik legfontosabb feladata, hogy a terméket pozícionálja a piacon, találjon számára egy megfelelő, a termék életképességét biztosító közeget, azaz megteremtse a piacikereslet feltételeit. Ráadásul azonos termékkategórián belül egyre kisebbek a termékek közötti tényleges különbségek, így a pozícionálás, a márka megkülönböztetése és vonzó értékekkel történő felruházása egyre hangsúlyosabb és egyben nehezebb feladat. A pozícionálás alapja mindig a termék alapvető funkciójából fakad, azonban a tudatos megkülönböztetés érdekében addicionális tulajdonságok (pl. tetszetős külső megjelenés, drága anyagok felhasználása pusztán presztízsokokból) hangsúlyozásával a fogyasztó által észlelt különbségek nagymértékben fokozhatók tudatosan.

Árstratégia

Mérő szerint ha valakinek van száz forintja és e mellé kap százat, az elégedettebb lesz annál, mint akinek van tízezezer forintja, és ehhez kap még százat. Az árak befogadói oldalán tehát számos szubjektív, nehezen mérhető pszichológiai összefüggés van. A termékek ára gyakran nincs lineáris összefüggésben az értékkel. Az árkialakítástracionális, gazdaságitényezők mellett

Értékek és fiktív fogyasztói szegmensek

Rokeach az emberi értékeket két dimenzió mentén helyezi el, ezeket az instrumentális vagy eszközértékek, illetve a terminális vagy célértékek jellemzik. Az instrumentális értékek jelenítik meg a kedvelt életvitelt, életmódot, viselkedésformákat, a terminálisértékek pedig azokra a célokra utalnak, melyeket életünk során el szeretnénk érni.

Tajfel szociálpszichológiai kutatásainak eredményei szerint kísérleti személyei saját véletlenszerűen összeállított csoportjuk tagjait anélkül, hogy ismerték volna, nagyon rövid idő után kedvesebbnek, szeretreméltóbbnak értékelték a nem csoportbelieknél. Ebből következik, hogy ha egy reklámszakember a marketingkommunikáció során képes elhitetni a célcsoport tagjaival, hogy létezik egy életstílus, vagy értékek talaján szerveződő csoport, melynek ő is tagja, könnyebben tudja megfeleltetni bizonyos normáknak.