Gazdasági eszközök
A közvetett, vagy gazdasági szabályozás mérlegelésre késztet. Eszközei:
1. környezetvédelmi díjak
- kibocsátási díjak,
- eljárási, adminisztrációs díjak,
- termékdíjak (üzemanyag, gumiabroncs, stb.)
- betétdíjak (újrahasznosításra visszaadott termékekre, pl.: üvegre,)
2. Támogatások
- költségvetési juttatások,
- nemzetközi támogatások
3. Bírságok
- légszennyezettségi bírság,
- veszélyes hulladék bírság,
- szennyvíz bírság,
- természetvédelmi bírság,
- csatorna bírság,
- zaj és rezgés bírság,
- földvédelmi bírság
Környezetvédelmi igazgatás és demokrácia
Magyarország a 90-es években jelentős változásokon ment keresztül. Visszatértünk a demokráciához, miközben az EU-hoz való csatlakozás egyre közelebb került. A szennyező anyagok kibocsátása csökkenő tendenciát mutatott az ipari termelés visszaesése és a tudatos szennyezéscsökkentési intézkedések következtében.
Azonban még mindig nagy feladatok várnak ránk az Eu fejlett országainak megfelelő, környezettudatos magatartás kialkulásáig.
- Fejleszteni kell a környezeti infrastruktúrát,
- szükséges a környezetpolitika megvalósítása,
- fontos a környezetvédelem hatékony beépítése a társadalmi, gazdasági döntésekbe
- és a nemzetközi együttműködéseket folytnunk kell.
Környezetvédelmi intézkedések hazánkban
A 90-es évek közepétől több új jogszabály került kidolgozásra Magyarországon. 1995-ben megszületett az LIII. Törvény a környezetvédelem általános szabályairól, az első Nemzeti Környezetvédelmi program pedig az 1998-2002 közötti időszakra ad beruházási és jogharmonizációs programot, azzal a céllal, hogy a magyar környezeti jog megközelítse az EU jogszabályokat. A Környezetvédelmi Minisztérium 1997-ben nyitotta meg közönségszolgálati irodáját, amelynek feladata a lakosság tájékoztatása, panaszok kivizsgálása, környezet- és természetvédelmi kiadványok bevezetése.
1996-ban megszülettek az erdők, illetve természet védelméről szóló törvények.
1999-től hatályos a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, ill. az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, amely egyúttal rendelkezik az állatkísérletekről is.
Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól, valamint átveszi a Seveso II. Irányelvet.
Magyarország az ipari balesetekről szóló UN/ECE egyezményt a tagjelölt országok közül elsőként ratifikálta. Az egyezményen belüli együttműködés segíthet a Seveso II. irányelv átvételében és végrehajtásában.
2000-ben az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, amely négy mellékletében rendelkezik a hulladék-kategóriákról, az ártalmatlanítási műveletekről, a veszélyességi jellemzők jegyzékéről és a hulladékhasznosításról.
A Környezetvédelmi Törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program
1995-ben Magyar Köztársaság Parlamentje elfogadja a Környezetvédelmi Törvényt és a Nemzeti Alaptantervet. Mindkét dokumentum rögzíti a környezeti neveléshez való állampolgári jogot és állami kötelességet. Elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Program. A Programot a Kormány dolgozza ki, és az Országgyűlés fogadja el hat éves ciklusra vonatkozóan. A Programot érvényre kell juttatni, majd az ország társadalmi-gazdasági tervei, gazdaságpolitikai döntései, terület- és településfejlesztési, regionális rendezési tervei, valamint a nemzetgazdaság más ágaiban megvalósuló állami tervezés során.
A környezetvédelmi törvény megemlékezik a környezetvédelmi alapekvekről, amelyek alapot adnak a jogalkotás számára.
Külön foglalkozik a környezet védelmét szolgáló állami tevékenység egyes részkérdéseivel, melyeket a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól szóló törvényi fejezet egészít ki, valamint az állampolgárok környezetvédelemben való részvételével is.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
