A valósághű tájékoztatás és a visszaélés tilalma
A valósághű tájékoztatás követelménye
Az újságíró sem szándékosan, sem gondatlanságból nem közölhet a valóságnak nem megfelelő tényeket, adatokat, információkat, köteles a szerzett információkat kellő alapossággal ellenőrizni.
Az újságíró nem akadályozhatja a valóság feltárását, megismerését és megismertetését.
Az újságíró vagy a szerkesztő köteles helyreigazítást kérni, akkor is, ha erre a cikk sértettje kéri, és akkor is ha a valótlan tájékoztatás ténye máshogyan derül ki.
Mindig biztosítani kell a válasz lehetőségét, ha a cikk valakit hátrányosan érintett, azonban a válasz sem sérthet személyiségijogokat vagy a másik ember becsületét.
A visszaélés tilalma:
Visszaélés az, ha az újságíró a tények elhallgatásáért vagy közléséért pénzt vagy más előnyöket kér vagy fogad el, valamint ha közléssel vagy nem-közléssel fenyeget.
Az újságíró nem reklámozhat vagy ítélkezhet egy termékről, szolgáltatásról vagy vállalatról, ha anyagi előnyt szerez ebből, és ha nem tünteti fel a reklám jelleget. A reklámot minden esetben meg kell különböztetni az egyéb szerkesztőségi anyagtól.
Írói szabadság és a szerző védelme
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a többi kommunikációstevékenységet folytató szervezethez hasonlóan megfogalmazta a szakmában dolgozók viselkedési normáit, és tevékenységük folytatása során követendő szabályait. Az etikaikódex 4 alapszabályával foglalkozunk részletesebben, ezek az íróiszabadságra, a szerző védelmére, a valósághű tájékoztatásra és a visszaélés tilalmára vonatkozó szabályok.
Az íróiszabadság védelme:
Az újságíróknak véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlása közben kötelesek betartani a következő szabályokat:
- Az újságírónak tiszteletben kell tartani, az emberi jogokat, az emberi méltóságot, nem sértheti a különböző vallás, etnikai, kulturális csoportosulások tagjait. Nem kelthet gyűlöletet és nem szólíthat fel vagy ösztönözhet erőszakos cselekedetre vagy bűncselekményre. Nem sértheti a közerkölcsöt.
- Az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak kifejtéséhez való jog. Nem kötelezhető véleményével, meggyőződésével ellenkező írás vagy műsorszám készítésére. A munkaadó, a szerkesztő, a tulajdonos nem korlátozhatja az újságíró véleményalkotási, világnézeti, közlési szabadságjogait.
A szerző védelme:
Az újságíró nem adhatja ki sajátjaként, saját neve alatt más szellemi termékét, munkáját. Sérti az etikát, ha:
- szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, a szerzőt ugyanakkor megilleti az álnév használatánakjoga;
- más szellemi termékét eltorzítva idézik, a torzítást valóságosnak tüntetve fel;
- a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt kifejezetten méltatlan környezetbe helyezik;
- más által felkutatott, közzétett és eredetinek számító témát, a forrásra való hivatkozás nélkül, sajátként adnak közre.