A jövőbeni becslés jelentősége
Amikor az aktuális piacpotenciált számoljuk ki, a jelenlegi piaclehetőségeit térképezzük fel. A mostani lehetőségek kihasználása mellett az is fontos, hogy megtudjuk, mi várható termékünk vagy szolgáltatásunkpiacán a jövőben. Többet forgalmazhatunk-e holnap, a jövő héten vagy két év múlva? Minél távolabbi időpontot nézünk, annál bizonytalanabbak előttünk a jövő körvonalai.
Ennek ellenére minden üzleti egység kénytelen megbecsülni jövőbeni keresletét. A fogyasztók számának változása hat a termelési inputok vásárolt mennyiségére, a foglalkoztatott létszám alakulására. A rövid távú termelési feladatok mellett a vállalat távlati termelési elképzeléseihez már most meg kell határozni a jövőbeni kibocsátás nagyságát és szerkezetét, hogy biztosíthassa a szükséges épületeket, gépeket, szakembereket a feladat végrehajtásához. Hogyan hajthatna végre nagy tőkelekötéssel járó kapacitásbővítést a vezetőség, ha sejtelme se lenne arról, milyen keresletre számítson a beruházás üzembe helyezésekor? A vállalatnak prognosztizálnia kell, piaci előrejelzéseket kell készítenie a termékpiacának jövőjéről.
Bizonytalanság
Láthattuk, hogy a mai piaci lehetőségek, a piacpotenciál, a területi vásárlóerőmegoszlása stb. sem számszerűsíthetőek könnyen. A jövőre vonatkozó becsléseinkben a bizonytalanságitényező még nagyobb. Holnapunkban számtalan olyan új, előre nem várható hatás érvényesülhet, amely a jelenlegi viszonyok között előre láthatatlan. Ha pontatlan előrejelzést végzünk, az felduzzasztja raktárkészleteinket, költséges árleszállításokra kényszerít, gyengíti piaci pozíciónkat.
Kvantitatív módszerek
A prognóziskészítésmódszerei lehetnek kvalitatív jellegűek (vásárlók elvárásainak megkérdezése, szakértői véleményezésen alapuló módszerek stb.) és kvantitatív technikán alapuló módszerek (idősorelemzések, ökonometrikus modellek stb.). Nem lehet minden helyzetre érvényes rangsort felállítani közöttük, a prognóziskészítésben mindkettőnek helye van.
A kvalitatív módszerek megfelelő információkkal rendelkező emberek megkérdezésén alapulnak.
Az interjúalanyok lehetnek a vállalatalkalmazottai, eladók és igazgatók, területi felelősök; a termék vagy szolgáltatásfogyasztói; az értékesítésben részt vevő kereskedők, brókerek; stb. Előnyös a módszer, mert a valóság komplex folyamatainak elemzéséhez sokoldalú megközelítést biztosít, képes a nagyobb változások felmérésére, s mindehhez költségigénye relatíve alacsony. Hátránya, hogy a különböző információkból nehezen szűrhetőek ki a szubjektívvélemények és nézetek, s ez az előrejelzések megbízhatóságát meglehetősen csökkenti.
A kvantitatív módszerek alkalmazhatósága
A kvantitatív módszerek egyre növekvő népszerűségét a jól körülhatárolható elemzési technikára, a következtetések érvényességének ismeretére vezethetjük vissza, valamint arra, hogy a számítástechnika fejlődése miatt egyre egyszerűbb, pontosabb és gyorsabb eljárásokkal dolgozunk.
Ugyanakkor a kvantitatív technikák sem mindenhatóak. Megtörténhet, hogy nincsenek megfelelő adatok, vagy nem hozzáférhetőek. A kvantitatív elemzésekeredményei összehasonlíthatatlanul jobban alkalmazhatóak egy éven belüli, rövid távra, mint közép- és hosszú távra. Arról se felejtkezzünk el, hogy a valóság nemcsak számszerűsíthető és extrapolálható folyamatokból áll, s az egymásra kölcsönösen ható tényezők szövevényéből a társadalmi, technológiai, ízlésbeli és egyéb változások jövőbeni alakulását pusztán a kvantitatív technika nem tudja modellezni.
Igen sokfajta prognóziskészítő módszer van. Ezek közül néhányat ismertet a IV–2. tábla. A vállalat vezetősége a termék jellegétől, anyagi forrásaitól, a prognóziskészítés időhorizontjától függően dönt az alkalmazott módszerről.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
