A dinamikus viszonyszámok
A „dinamika” kifejezés mozgást, mozgékonyságot jelent, a „dinamikus” – ragozott változatot – pedig az „erős”, a „mozgékony” és a „mozgási” magyar szavakkal helyettesíthetjük. A dinamikus viszonyszámok időbeli változást, „elmozdulást” vizsgálnak. Számítási módjuk, hogy a tárgyidőszakadatát osztjuk a bázisidőszakadatával. Fontos azonban kiemelni, hogy a vizsgálat tárgya egyformán lehet két kiválasztott időpont vagy két kiválasztott időszak számadata.
A dinamikus viszonyszámok „testvéreinek”, a térben összehasonlító viszonyszámoknak a számítási módja a fentihez hasonló, csak épp nem két időpont, hanem két térben különálló egység számadatát hasonlítjuk egymáshoz. Például, hogy saját boltunk forgalma hány százaléka egy fontos versenytársunk forgalmának, vagy saját országunk GDP-je mekkora, az EU-s országok GDP-jének átlagához képest.
A dinamikus viszonyszámok fajtái
A dinamikus viszonyszámok két jól elkülöníthető típusát a bázis- és a láncviszonyszámok alkotják. Eltérés köztük a viszonyítás alapját illetően van. Míg az egyiknél mindig egy kiválasztott időpont, időszak adatát vesszük alapul, úgy a másiknál mindig máshoz viszonyítva vizsgálunk. Ez utóbbi esetben a leggyakrabban az előző időszakot választjuk, hiszen így kaphatunk egy „láncot” a viszonyszámokból.
Különböző esetekben, különböző típusú viszonyszámok használata lehet előnyös. Ha például saját vállalkozásunk évről-évre történő fejlődését szeretnénk figyelemmel kísérni, akkor a bevétel vagy a nyereség növekedését érdemes láncviszonyszámokkal kifejezni, hiszen az egy-egy év alatti fejlődést, csak olyan viszonyszámmal tudjuk kifejezni, ahol a változó bázist, mindig az előző év adata adja. De amennyiben van egy kitűntetett időpontunk, például, amikor átvettük egy vállalkozás vezetését, akkor érdekelhet minket, hogy az egyes években milyen mértékben haladta meg a vállalat teljesítménye az akkori teljesítményt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
