Egyes szolgáltatók
Ahogyan minden más területen a szolgáltatások, vendéglátó ipar piacán is megnövekedett versenyt hozott az Unióhoz való csatlakozásunk. Ráadásul ennek a szektornak nem csak a konkurenciával kell megküzdenie, hanem az egyre növekvő bérigényekkel is. Éppen ez az, az ágazat, amelyben egész Európában munkaerőhiány van, így csak magasabb bérekkel lehet a munkavállalókat itthon tartani.
Hazai piacra termelő ipari cégek
Nehéz helyzet elé kerültek a csatlakozással a hazai piacra termelő ipari cégek. A csatlakozás szabad utat jelent az Unió összes ipari cégének vagyis a hazai cége szinte egyik pillanatról a másikra találták magukat szembe hatalmasra növekedett konkurenciával, versenyhelyzettel. A régi tagállamok hosszú évek óta nagy piacra termelő, uniós támogatásokban részesülő cégei sokkal jobb infrastruktúrával, eszköztárral, gépparkkal rendelkeznek, mely a hazai vállaltok számára csak hatalmas anyagi ráfordítással érhető el.
Másrészt ezen magyar cégek számára is megnyílt a közös piac, de az oda szánt termékeknek egészen más előírásoknak kell megfelelni, mint a hazai piacra készülteknek. Ez sok esetben egészen új gyártási eljárásokat, módokat követel, amely megint csak komoly anyagi ráfordítást követel.
Kis- és középvállalkozók
A kis és középvállalkozások számára nem egyértelműen pozitív változás az ország Európai Uniós csatlakozása. Gondot jelenthet egy ilyen vállalkozásnak a hirtelen hatalmasra nőtt piac és ezzel együtt a megnövekedett verseny. Ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a közös belső piacon meg kell felelni új, Uniós elvárásoknak, minőségikritériumoknak, szabványoknak, amely változások mind új befektetéseket követelnek.
Ezen kívül a magyar kis és középvállalkozásokinformáció hiánnyal küszködnek. Nem állrendelkezésükre megfelelő nyelvtudás és informatikai háttér, így az Uniós támogatásokért nem indulnak azonos esélyekkel, mint a régi tagállamok, már tapasztalt vállalkozói.
Mezőgazdasági termelők
Az agrár ágazat számára nem egyértelmű, hogy nyertesei lennének a csatlakozásnak. A gabonatermelők igen komoly Uniós támogatásokban részesülnek (hektáronként körülbelül 40 ezer forint) és eladatlan gabonájukat az intervenciós rendszernek köszönhetően egységes áron felvásárolják. Ezzel szemben eddigi fontos exporttermékünk a baromfi és a sertés hús termelés nem részesül közvetlen támogatásban, így ezt az ágazatot nagyon érzékenyen érinti a 30%-al megnövekedett import. Természetesen a hústermelők nehézségei, leépülésük visszahat a gabonatermelőkre, hiszen nincs aki felvásárolja takarmány árujukat.
A mezőgazdaság helyzettét tovább nehezíti, hogy akadozik az Uniós és a állami támogatások kifizetése is valamint az intervenciós gabona felvásárlás sem nevezhető gördülékenynek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
