A kontrollhely fogalma
Rotter kutatásai során meggyőződött arról, hogy az emberek különböznek abban, hogy milyen mértékű ok-okozati kapcsolatot tételeznek fel viselkedésük és az azt követő megerősítések között. A szerző feltételezte, hogy egyesek kapcsolatot látnak viselkedésünk és az arra érkezett megerősítés között, így őket befolyásolja a megerősítés, mások viszont nem észlelnek kapcsolatot viselkedésük és a megerősítés között.
A kontrollhely fogalma értelmében az előbbi csoport tagjait belső kontrollosnak, az utóbbi típus képviselőit külső kontrollosnak nevezhetjük. Lényeges, hogy a kontrollhely nem vagylagos kategória, hanem folytonos dimenzió, tehát lehet valaki közepesen belső kontrollos vagy kicsit külső kontrollos. Kérdőíves vizsgálat alapján mindenki elhelyezhető egy egyenesen, melynek egyik végpontja a szélsőséges belső, másik végpontja a szélsőséges külső kontroll.
A szerencsejáték
A szerencsejátékok iránti fogékonyság, vonzódás összefügg a befolyásolhatósággal és a kontroll helyével is. Mindenki aki szerencsejátékot játszik, közel kerül a véletlen, a jövő kontrollálási képességének gondolatához. Aki csak alkalmanként játszik és képes kontrollálni költését, valószínűleg a fenti veszélyes gondolattal is csak játszik, valójában tudja, hogy a véletlen határozza meg a játék kimenetelét, a nyerési esély pedig alacsony.
Aki azonban megszállottjává válik különleges képességeibe vetett hamis hitének, könnyen szenvedélybeteggé válhat. A pszichiátria diagnosztikai kritériumai a szerencsejáték szenvedélybetegséget ugyanolyan nehezen gyógyítható betegségként kezeli, mint az alkoholizmust vagy a drogfüggést. Ezen veszélyekre tekintettel a szerencsejátékok lebonyolítása és az azokhoz kapcsolódó marketingkommunikáció szigorú szabályok szerint zajlik.
Adócsalás
Az adócsalás társadalmi szempontból káros jelensége több ponton is összefügg a befolyásolhatósággal. Egyrészt, ha valaki jellemzően külső kontrollos és azt érzékeli, hogy a hatóság részéről nem kapja meg a szigorú külső kontrollt, nagy valószínűséggel folytatja etikátlan tevékenységét, sőt növeli az elhallgatott jövedelem és a be nem fizetett adó mennyiségét. Számára nem vált meghatározó belső értékké a társadalmi felelősségvállalás.
Másrészt egy ország adómorálját és ezen keresztül az adócsalók számát meghatározza az is, hogy mennyire ítéli el a közvélemény az adócsalást. Informálisan, társaságban a szigorú tabuk vagy a bocsánatos bűnök, netalán a „betyáros” érdemek közé tartozik-e ez a gazdasági vétség. A társas befolyásra személyiségénél, helyzeténél fogva fogékony személy követni fogja a csoportnormát, legyen az erkölcsös vagy erkölcstelen. Ha egy társadalomban az adócsalás megítélése rétegenként eltérő (pl. alkalmazottak és vállalkozók), olyanok társaságát fogjuk keresni, akik hozzánk hasonlóan vélekednek és járnak el ebben a fontos kérdésben.
Tőzsde
A társas befolyás jelenségei a befektetési magatartásban is tetten érhetőek, különösen a tőzsdén. A névtelen tőzsdei befektetők tömege nem rendelkezik általában annyi lelki, szellemi és tényleges tőkével, hogy képes legyen a többnyire racionális anticiklikus döntésekre, azaz képtelenek szembe menni a tömeggel.
Perczel szerint a szélsőséges, racionális alapot nélkülöző árfolyammozgáshoz vezető tőzsdepánik esélyét csökkenti az időkényszer hiánya. Ha a tőzsde szereplői némileg felszabadulnak a debilizáló szorongáshoz, és ezen keresztül szélsőséges, rossz döntésekhez vezető időnyomás okozta stressz alól, higgadtabban tudnak dönteni. A veszteség érzete kockázatvállalásra sarkall, míg a nyereség reménye kockázatkerülővé tesz. A félelmek a rossz döntésre sarkallják a befektetőt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
